vissza a főoldalra

 2012.04.27. 

Szlovákiába visszatérnek a '80-as évek

Ficóék taktikája demoralizálja a felvidéki magyar társadalmat

Április 4-én hivatalba lépett az új szlovák kormány. Robert Fico a három legfőbb alkotmányos méltóság jó együttműködésében bízva mondott köszönetet a belé és pártjába helyezett bizalomért, elszántságot és körültekintést ígért a hatalomgyakorlás során. Azt mondta, olyan kormányprogramot készít, amely nem légvárakat épít, hanem a kormány és a legszélesebb körű gazdasági-szociális partneri konszenzuson alapul, mert Szlovákiának most van leginkább szüksége a szociális békére, hogy a szükséges intézkedéseket meg tudja valósítani.

 Mennyiben más a második Fico-kormány, mint amilyen 2006-2010 között volt?- kérdezem Csáky Pál írót, a Magyar Koalíció Pártja elnökségi tagját.

 –Az első Fico-kormányt három párt alkotta, most pedig a Smer önmagában képes volt kormányt alakítani. Ez nagy különbség a hat évvel ezelőtti állapothoz képest. Ugyanakkor vannak a kormánynak olyan miniszterei, akik formálisan párton kívülinek számítanak. Azt mondják, ők nem párttagok, hanem szakértők. Véleményem szerint ők teljesítik majd a párt elvárásait, a miniszterelnök kéréseit, csupán Robert Fico imázsjavító játékáról van szó. Ő azzal, hogy nem csak a Smer tagjaiból, hanem „függetlenekből” is áll a kormány, Európa és a szlovák társadalom előtt akarja bizonyítani a nyitottságát.

 A most megalakult Fico-kormányban hat olyan politikus van, akik az állampárt tagjai voltak. Maga Fico is tagja volt a kommunista pártnak. Mi a meglátása, mindez mennyire érdekli a szlovák választókat?

 –Ez nem igazán meghatározó szempontja a választói vélekedésnek. Ma Szlovákia lakóinak nagy része nem aszerint ítéli meg a politikusokat, hogy tagjai voltak-e az állampártnak. A kormány tevékenységét is konkrét tettek alapján ítélik majd meg. Az ön által felvett tény mégiscsak figyelmeztető jel arra nézve, hogy mi várható. Három héttel ezelőtt az egyik szlovák hírügynökség hasonló kérdésére azt feleltem, attól tartok, hogy Szlovákiában visszatérnek a '80-as évek beidegződései. Arra gondoltam, hogy Robert Fico önmagában is egy ifjú kommunista, tehát abban a közegben szocializálódott. Több alkalommal jelentős kritikát gerjesztett maga ellen a 2000-es évek végén, mikor azt mondta, nem igazán vette észre azt, hogy Csehszlovákiában rendszerváltás következett volna be. Nem is igazán tartja jelentős eseménynek 1989 és 1990 történéseit. Ez mutatja,hogy mi van Fico és tanácsadóinak fejében. Attól tartok, ugyanaz a helyzet áll elő, amit Madách meg is írt a Tragédiában, mikor Lucifer mondja: „Nem adhatok mást, csak mi lényegem.” Fico és csapata sem adhat mást, és az ő lényegükben valószínűleg megjelenik az, hogy a kommunista pártban szocializálódtak. Ez bizony nem jó előjel.

 Mit várhatnak a felvidéki magyarok az új kormánytól? Tudtommal két járásban azért is szavaztak magyarok is Fico pártjára, mert az a déli országrész felzárkóztatását ígérte. Nekik csalódást okoz majd?

 –Döbbenetes, és alaposan meg kell vizsgálni szociológus barátainkkal, hogy miért szavaztak magyarok a Smerre. Kétségkívül Bugár Béla vegyespártja kb. 35 ezer szavazatot veszített magyar területeken. A döbbenet, hogy ezek az emberek nem jöttek vissza a Magyar Koalíció Pártjához, hanem kisebbik részük otthon maradt, a többségük viszont Robert Ficót választotta valamilyen át nem gondolt, lila ködös idea alapján. Arra gondolhattak, hogy Fico majd több dél-szlovákiai problémát képes megoldani, mind társadalmit, mind gazdaságit, de ezek irreális elvárások, melyekből, valószínűleg semmi sem lesz. Minden bizonnyal Fico ,kormányzása elején új arcot próbál mutatni. Megpróbálja az „emberarcú szocializmus”-t feltámasztani. Ugyanakkor az kétségkívül igaz, hogy nagy problémákkal küzd a szlovák gazdaság, és már most nyíltan beszélnek arról, hogy jelentős megszorításokra lesz szükség. Attól tartok, hogy a déli országrész továbbra is mostoha maradt. Már az első Fico-kormány idején figyelmeztettük az embereket egy dologra, amit sokan nem akarnak elfogadni, arra, hogy Ficóék taktikája demoralizálja a felvidéki magyar társadalmat. Az osztd meg és uralkodj elvét alkalmazva a Smer-szimpatizáns magyar polgármesterek elé csontot dobott, s ők úgy hitték, ebből rendszer lehet. Ez nem így van, s a helyzet bemutatta, hogy csupán egy rövid életű kliensrendszer létrehozása volt a cél. Viszont Fico ezzel sikeresen demorizálta a magyarok egy részét.

 Mennyiben különbözik majd a Miroslav Lajcák vezette külügyminisztérium munkája a Dzurinda-kabinetétől? Azt már láthatjuk, hogy Oroszország felé jobban akarnak nyitni.

 –Nem lesz lényeges változás. A szlovák politikai zsargon szerint a szappanos angolna módszereit fogják alkalmazni. Tehát a megfoghatatlan, tetten nem érhető, sejtelmes politizálás lesz a meghatározó. Az egyik oldalon eljátsszák azt, hogy a NATO és az EU felé tartják a megállapodásokat, a másik oldalon megpróbálnak kelet felé nyitni. Szlovákiában hagyománya van az oroszbarát politikának, de nemcsak a baloldalnál, hiszen a kereszténydemokarata Ján Carnogursky is nyíltan felvállalja ezt a vonalat. Meglátjuk, hogy Oroszország akar-e egy újabb hídfőt kiépíteni 40 km-re Bécstől.

 Egy szlovák szocialista , szocdem elsősorban szocialista és utána szlovák, vagy fordítva?

 –Szlovákiában a szocialista, a konzervatív, a nacionalista, a liberális, a polgári is első, második és harmadik helyen szlovák, és csak utána kezdi politikai izmusok szerint meghatározni magát. Tehát a szlovák nemzetpolitika bizonyos kérdésekben sokkal erősebb és egységesebb, mint a magyar.

 A Fico-kormány elszámoltatja-e a Radicova-kormányt?

 –Nem hiszem, hogy sor kerül elszámoltatásokra. A Gorilla-ügy pedig még Ficóékat is érinti, érintheti. Radicováéknak nem volt elég idejük ahhoz, hogy korrupciós ügyekbe keveredjenek, nem tartom azonban kizártnak, hogy a volt hídpárti mezőgazdasági miniszter, Simon Zsolt ügyeit kivizsgálják. Már most beszélnek arról, hogy Simon úr fa-és gabonaügyleteit napvilágra kell hozni. Valószínűleg súlyosabb retorziók nem lesznek…

65 évvel ezelőtt, 1947. április 12-én kezdődött el a lakosságcsere Magyarország és Csehszlovákia között. Míg a Csehszlovákiához csatolt felvidéki területekről összesen 76.616 magyart telepítettek át a határon, addig mindössze 59.774 magyarországi szlovák akart Csehszlovákiába költözni. Erről az eseményről megemlékeznek Felvidéken?

 –A magyarok igen, a szlovák politika viszont hallgat erről a szégyenteljes dologról. Nem igazán helyén való csak erről az egy folyamatról megemlékezni, mert 1947 áprilisában már a harmadik szakaszához ért a magyarok kitelepítése. A lakosságcserét Magyarország nemzetközi nyomásra olyan helyzetben írta alá, amikor felvidéki magyarok ezreit hurcolták ki az akkori Csehszlovákiából katonai segédlettel. Magyarország ezt szerette volna kezelni, de a Csorba –tói egyezmény titkos záradékában az akkori magyar vezetés lemondott az anyagi kártérítésről. A lakosságcsere tehát az 1944 végétől 1949 közepéig tartó folyamatnak „csak” az egyik szörnyű epizódja.

Medveczky Attila