|
 2012.08.03.
Fizessen, aki tudatosan rombolja az egészségét
A csipszadó önmagában kevés ahhoz, hogy a lakosság egészségi
állapota javuljon
Terjesszék ki a népegészségügyi
termékadót, közkeletű nevén a csipszadót a túlzottan zsíros
élelmiszerekre is – ezt javasolta Dr. Csiba Gábor, a Stratégiai
Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke, a
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház
főigazgatója.
Tisztelt főigazgató úr! Úgy tudom, hogy ön a
csipszadó ötletadója. Mit szól ahhoz, hogy a tavaly nálunk
bevezetett különadóhoz hasonlóan az ENSZ is globális különadó
bevezetését javasolja az egészségtelen élelmiszerekre?
–Valóban ,a kalóriadús üdítőitalokra és az
ugyancsak hizlaló, silány minőségű ételekre
kirótt különadóval szeretne véget vetni az egészségtelen
táplálkozásnak az ENSZ. Nem mondjuk, hogy az ötletet mi adtuk,
hanem azt: a köztudatba mi hoztuk be az egészségtelen termékekre
kivetett adót. Azért beszélek többes szám első személyben,
mert a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület
2010 nyarán elkészített 18 pontos akciótervének néhány
pontja szól – ha nem is a csipszadóról, hanem akkori nevén
– a hamburgeradóról. Nem az a lényeg, hogy melyik ételről
van szó, hanem arról, hogy a hamburgeradó sokkal több terméket,
így a zsíros élelmiszereket is érintett volna. Ami megvalósult
az a túlzott cukor- és sótartalmú élelmiszerek és az
energiaitalok megadóztatása. Úgy tűnik, van arra fogadókészség,
hogy kiterjesztik a népegészségügyi termékadót. Azt is ki
kell hangsúlyozni, hogy a már említett 18 pontban szerepelt az
is, amit Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nemrég
terjesztett elő, tehát a dohánytermékek és az alkohol jövedéki
adójának emelése. Az ebből származó bevételből az egészségügy
jutna többletforráshoz. Nagyon örülünk annak, hogy az akkori
felvetéseink meghallgatásra találtak.
Mi a tapasztalatuk: ha fölemelik a dohánytermékek,
illetve az alkohol árát, akkor a szenvedélybetegek hirtelen
felhagynak a cigivel, az alkoholfogyasztással, vagy az olcsóbb,
silányabb, még egészségtelenebb termékekhez nyúlnak?
–Az egészséges életre való nevelésnek nem az
50-60 éves korosztály az elsődleges csoportja. Főleg a
fiataloknál lehet neveléssel visszafogni a káros szerek
fogyasztását. A cél, hogy minél kevesebben betegedjenek meg,
és így kevesebben terheljék az ellátórendszert. Azt nem állítom,
hogy nincs olyan ember, aki a magas ár miatt szokna le az egészségre
ártalmas dolgok fogyasztásáról, de ha valaki tudatosan egészségromboló
magatartást tanúsít a nevezett termékek fogyasztásával,
akkor büntetésből fizessen többet. Így majdani gyógyításának
költségeihez járul hozzá. Egyetértek Orbán Viktor
miniszterelnök kijelentésével, miszerint az egészség
ugyanolyan tőke, mint a föld, vagy a bankbetét, és ennek a tőkének
a felelőtlen kezelését nem lehet büntetlenül hagyni.
Most önök tehát azt javasolják, hogy a túlzottan zsíros
élelmiszerekre vezessék be az adót. Mit értsünk ezalatt?
Amikor ezt meghallotta vidéken élő barátom, felhívott azzal,
hogy már az erdélyi szalonnát is megadóztatják.
–Mi az ún. gyári termékekről
beszélünk és nem az alapanyagokról. Tehát nem a szalonna a lényeg,
hanem azok a termékek, amik túlzott mértékben tartalmaznak zsírokat.
Erre egy jó példa a hamburger, ami nem egészséges , de mégis
sokan fogyasztják. Ez a termék az USA-ban a szegények eledele,
míg nálunk a divatozóké.
Nem egy barátom él kint az USA-ban, és ők mind
felszedtek néhány kilót ott-tartózkodásuk ideje alatt.
Olvastam, hogy az Egyesült Államokban a népességnek több mint
egyharmada elhízott. Ennek a „gyorsétterem-kultúra” lehet
az oka?
–Természetesen. Az USA-ban is tervezték a hamburgeradó
bevezetését, de mivel ez a szegényeket érintette volna, ezért
elálltak ettől a tervtől.
Rendben van, adják drágábban az egészségtelen
élelmiszereket, de azt miként lehet elérni, hogy olcsóbbak
legyenek az egészségesek. Hiszen, ha bemegyünk egy élelmiszerboltba,
azt látjuk, hogy ami egészséges, az jóval drágább.
–Lényeges kérdésre
mutatott rá. Jó lenne, ha a vidékfejlesztési tárca támogatná
az egészséges termékek létrehozását annyiban, hogy csökkentené
a rájuk vonatkozó áfát.
Nemrég egy budapesti gyermekkórházban láttam,
hogy a büfében fornettit árulnak. Ezt nem tartja abszurdnak?
–A fornettiről nem tudok konkrétan nyilatkozni, de
az teljes mértékben abszurd, hogy a kórházakban elhelyezett
ital -automatákból egészségtelen üdítőitalokat lehet vásárolni.
A kórházvezetőknek olyan szerződést kéne kötniük, hogy a büfék
és az automaták nem kínálhatnak egészségre káros élelmiszereket.
Hol máshol, mint az egészségügyi intézményekben kéne
fokozottabban az egészségnevelő hatást érvényesíteni.
Mikorra hozható érzékelhető változást a csipszadó,
illetve annak kibővítése a magyar lakosság általános egészségi
állapotában?
–A csipszadó önmagában kevés ahhoz, hogy a lakosság
egészségi állapota javuljon. Ennek társulnia kell az egészséges
életmódra való neveléssel, a magyarok egészségtudatosságának
növekedésével, az egészségmagatartás pozitív változásával.
Esetünkben anyagi, szociális és pszichológiai kérdésről is
szó van, tehát a probléma jóval komplexebb. Ha minden optimális
úton halad előre, akkor 3-4 éven belül alakul át az emberek
hozzáállása az egészséges termékekhez.
Ez nem egyszerű, mert közben a kereskedelmi tévék
reklámozhatják pl. a gyorséttermeket, és azok akcióit. Az
ilyen reklámok jobban belevésődnek a tudatunkban, mint az, ha
azt mondják az osztályfőnöki órán, éljetek egészségesen.
–Sajnos ez igaz…Most beevezetik a hit és erkölcstan
órát, a nevelést az iskolákba, ami nem jelenti azt, hogy
szeptembertől hívő és erkölcsös lesz minden gyerek, de
elindulunk egy olyan úton, ahol egyre fokozatosabban
figyelmeztetnek minket az önpusztítás veszélyeire.
|
