vissza a főoldalra

 2012.08.10. 

Hol a gondolat az építészetben?

Akkor lesz változás, ha a természetelvű gondolkodásnak adunk teret az építészetben, az egyetemeken

Csete György Kossuth-díjas építészmérnök 1937. november 5-én született Szentesen. Elemi és általános iskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd miután egyetlen szentesi középiskolába sem vették fel, az egyik református lelkész, Kanász Nagy József ajánlására a Debreceni Református Kollégiumba került. Gimnáziumi tanulmányai befejeztével 1957-ben beiratkozott a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karára, ahol 1961-ben szerzett oklevelet. Tanított a pécsi, a budapesti és az innsbrucki egyetemen. A magyar organikus építészet egyik, közéleti szerepet is vállaló elindítója. 1961 és 1970 között a budapesti Országos Érc- és Ásványbányák Vállalatnál, 1970-től a BARANYATERV-nél , 1973-tól a PÉCSITERV-nél dolgozott, ahol a fiatal építészekből megalakult Pécsi Csoport vezetője, Lechner Ödön és Kós Károly örökségének folytatója. A magyar népi építészet hagyományait követő, a hazai organikus építészeti mozgalom egyik elindítója. 1970 és 1974 között készült az orfűi Forrásház, amely az organikus építészet első példái közé sorolható, melyet 2002-ben műemlékké nyilvánítottak. Tulipános házai (Paks, Atomerőmű lakótelep, 1973) kapcsán országos építészeti vita alakult ki. 1978 és 1988 között az Országos Természetvédelmi és Környezetvédelmi Hivatal, majd a szarvasi ARBOCOOP munkatársa lett. Kísérletezett a napenergia hasznosításával is (Balatonszentgyörgy, Gulya csárda – Sánta Gáborral – 1985). Templomait (Halásztelek, Szent Erzsébet templom, 1976; Ópusztaszer, 1991; Beremend, Megbékélés ökumenikus kápolna, 1998-2000) Dulánszky Jenő statikussal és Csete Ildikó iparművésszel közösen tervezte. Alkotói hitvallása:„Mindig hűnek kell lenni, és mindig igazat kell szólni, mert nem szól igazán az ének, ha nem vagyunk őszinték.” Fő művei közé sorolható a honfoglalás 1100 évfordulójára Ópusztaszeren a Történelmi Emlékparkban 1991 és 1998 között végzett folyamatos tervező és építő munkája (Erdők temploma, Világmagyarság háza, Mamutfenyő-ház). Építészeti alkotó tevékenysége csúcsteljesítményének tekinthető a debreceni Tégláskert református temploma, melyet 2005-ben adtak át. Iskolateremtő építészeti munkássága mellett figyelemre méltó publicisztikai tevékenysége is. Írásaiban szépírói igénnyel, komplex látásmóddal teremt kapcsolatot az építészet és a társművészetek, valamint a magyar történelmi és népi hagyományok között. Közéleti tevékenysége is jelentős. Alapító tagja a Magyar Megújulási Mozgalomnak, tagja a Százak Tanácsának, elnöke a Közakarat Egyesületnek, tagja a Magyar Művészeti Akadémiának, 1993-ban a Lechner Ödön Társaság alapítója. A Corvin-közi szabadságharcosok is kitüntették. Ybl- és Prima Primissima Díjas, a Magyar Művészeti Akadémia Aranyérme kitüntetés birtokosa. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szenátusa 2011-ben aranydiploma adományozásával ismerte el értékes mérnöki tevékenységét.

 A Józsefvárosból buszoztam át Budára, Csete Györgyékhez. Közben magas bankpalotákat, üvegpalotákat lát az ember, s a budai rész is igen eklektikus a mediterrán típusú házakkal. Mindezt hogyan szemléli a Kossuth-díjas építész?

 –A legnagyobb baj az, hogy hiányzik a közös eszmei alap. Pedig meglehetne, csak figyelni kéne a Himnusz és a Szózat szavaira.

 Az építészetben is érvényes az, hogy a külföldi stílusok előtt hajbókolunk?

 –A tömegre, és az építészek egy részére is ez a jellemző. Soha nem mentem a külföldi stílusok után, hanem mindig magyar akartam lenni az építészetben is. A népi építészet vonalát követtem.

 Hogyan lehet a hagyományt és a mai kor követelményeit összeegyeztetni?

 – A híres építészt, Le Corbusier-t szokás besorolni a modern építészet tagjai közé, de ő nem úgy volt modern, mint a Gropius nevelte Bauhaus –társaság, ahol boldog –boldogtalan készítette a gondolat nélküli épületeket. Le Corbusier viszont mindig gondolkodott, s ez látszik a festészetében, ami szintén számon tartott. Tehát a válasz egyszerű: gondolkodással lehet a hagyományt a modernséggel összeegyeztetni. Akkor lesz változás, ha a természetelvű gondolatnak adunk teret az építészetben, az egyetemeken. Kétségtelen, az új országos főépítész és többen az építészek közül jót akarnak, de ez nem elég, ha az egyetemen nem történik változás.

 Az iraki sumér könyvtárat lebombázták, hogy semmi se maradjon belőle

 Ellensége a modern kornak?  

–Sosem voltam az! Csak kezeljünk mindent a helyén. Az űrkutatást, az űrhajózást, a Mercury, a Gemini, majd az első Apollo űrhajók repülését figyelemmel kísértem, dokumentáltam. Magnetofonra vettem az űrhajózásról szóló beszélgetéseket. Lenyűgözött a Hold elérése, ami a német Werner von Braun érdeme. Az egész amerikai kultúra az európai kultúrhéroszok teljesítménye, akik átmentek egy gazdag államba, hogy álmaikat megvalósítsák.

 Erre a korra azt mondják nagyképűen a filozófusok, a posztmodern kora. Ha ne adj Isten jön egy katasztrófa, akkor a következő civilizáció számára milyen értékek maradnak meg?

 –A Bauhaus-épületekből szinte semmi sem maradna , ami értékelhető. Ugyan mire következtetnének egy lakótelepből? Mi, ha egy civilizáció után kutatunk, a sírok tartalmát vizsgáljuk. Ilyen a tarsolylemez, ami egy ősi civilizáció emléke. A Debrecenben épített új templomom, a deltoidok rendszeréből épült fel, s ez figyelhető meg a tarsolylemezeknél is. Milyen értékek maradnak fenn utánunk? Talán a karikagyűrű. Igen, igaz ez egy sumér örökség. Az ősműveltség egyik alapeleme a kör. Sumérban találták föl a kör alaprajzú oszlopot. Pecséthengereik félhenger alakúak, és nádból készült istállókat ábrázolnak. Figyeljük csak meg, az élet minden területén a kör uralkodik, vagy annak valamilyen része, a tágasabb hajlékok. Az iraki sumér könyvtárt pedig lebombázták, hogy semmi se maradjon belőle…

 A különböző bevásárlóközpontok szinte miniatűr városok, ahol megvan minden: pihenő, játszótér, légkondi, és még sorolhatnám. Dürrenmatt Az öreg hölgy látogatásában már előrevetíti a művies világ eljövetelét, nem úgy látja, hogy ezek az épületek túlzottan mesterségesek?

 –Ezek a bevásárlóközpontok a fogyasztói társadalom jelképei, melyekben minden megvan, s melyekben minden eladó. Ez a mesterséges világ nélkülözi a gondolatiságot.

 Kinek épít az építész? A megrendelőnek, vagy a jövő nemzedékének, hogy csodálják alkotását?

 –Ez nehéz kérdés, mert az építész nem úgy vág neki a munkának, hogy a neve fennmaradjon. Ha fenn akar maradni a név, akkor eleve maradandó anyagból kell építeni. Maradandó anyagot pedig ma nem igazán használnak. Az acélszerkezetet megeszi a rozsda, és az üveg sem marad fenn sokáig. Honnan vegyünk példát? Szentes városának a határában a kubikos kunyhók és a mai fóliasátrak ívelt, nád formájúak. Ezek az emberközelibb építészet lenyomatai.

 Ön a Lechner Ödön Társaság alapítója. Lechnerről azt mondják, hogy a XIX. század végén találta meg az utat az organikus építészethez. Nem az általa kijelölt úton kéne haladni?

 –Azon az úton is. Lechner Ödönt nagyra becsülöm, ahogy azt is, hogy a kerámiát mennyire mesteri módon használta fel. A színes kerámiáról az eső lemossa a piszkot, és újra pompás lesz és ragyogó. Ez az építészet a magyarság építészetének megújítója lehet. Lechner volt a sarat alkalmazó építészet legnagyobb magyarországi alakja, hiszen épületeiben a téglától az azokat összeragasztó malterig, a színes majolika-díszekig, minden földanyagú. Ő volt a magyar organikus építészet elindítója is. Sárból készülnek a pécsi Zsolnay-gyár remekei, ahogy a hódmezővásárhelyi fazekasok mestermunkái. A lapostetők helyett pedig magasakat kéne csinálni, oly módon , ahogy Lechner. De nem másolni kell őt, mert akkor megint hiányzik a gondolatiság.

 Nagyon sok templomot épített, tervezett. Az első a halászteleki volt. Csak olyan templomokat épített, ami kapcsolódik a történelmünkhöz?

 Csak kör alakú templomokat terveztem  

–Föltétlenül! Minden esetben a magyar építészetet akartam képviselni, bemutatni. Ettől semmilyen eszme nem térített el.

 Templomai mind centrális elrendezésűek. Mi ennek az oka?

 –A templom-eszme Krisztus körül alakult ki. A Szentföldön követték az emberek Krisztust, és kérték, Mester, beszélj nekünk. Amikor a tanítványok hallgatták a Mestert, akkor ő középen állt, s a többiek körbevették. Tehát Jézus volt a centrum. Így az emberi alakok leírják az első templomot is, azt, amit ők élő testükből alakítanak ki. Tehát csak kör alakú templomokat terveztem. A halásztelki templom Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére lett felszentelve, és ennek a református változata a kőszegi Csillagtemplom. Ezt 1998-ban építettem, s a neve onnan származik, hogy a földszinti rész csillagalakú.

 A templomokat Dulánszky Jenő statikussal és Csete Ildikó iparművésszel közösen tervezte. Hogyan osztották fel a munkát?

 –Legelőször én találom ki a formát, és elkészítem a vázlatot. Dulánszky Jenő barátom 2000-ben halt meg, és úgy gondolok rá, mintha másik felem lett volna, mert fél szavakból értettük egymást. Ő kicsit racionálisabb volt, mint én, de ez kellett, hogy a földre vigye a fellegekben járó gondolataimat. Továbbá: minden templomnak vannak berendezési tárgyai. Úrasztalterítő van a reformátusoknál, oltárterítő a katolikusoknál. Ezeket tervezte meg a feleségem, és a zászlókat is. Sőt Halásztelken miseruhát is tervezett.

 Magyarország összes középiskolájából kitiltottak

 Önt sokan nem kedvelik szókimondása miatt. Ez sokaknak kényelmetlen, kínos. Kanyarodjunk vissza az időben. Olvastam, édesapja osztályidegennek számított. Mi volt a „bűne”?

 –Édesapám a Turul Bajtársi Egyesület népi szárnyához tartozott. Később számvevő lett, tehát tisztviselő. Nagyon jó szónok is volt, meggyőzően tudott beszélni. A szovjet uralom alatt mindez nem volt dicséretes … Apám szociális érzékenysége legendás volt, ha csak tehette, támogatta a szentesi szegényeket. Ennyire volt ő ellensége a szegény népnek…Az általános iskola elvégzése után kiderült, hogy Magyarország összes középiskolájából kitiltottak. Sőt, még a gyors-és gépíró iskolába sem vettek fel. Az, hogy leérettségizhettem, azt Kanász Nagy Józsefnek köszönhetem. Ennek az embernek a nevében is benne van a néphez való kötődése, nyilván egyik őse kanász volt. Ő, mint reformárus lelkész, nagyon jó prédikátor volt, amikor a szentesi evangélikus templom papja nem tudta istentiszteleti szolgálatát ellátni, akkor ő helyettesítette őt. A református templomban az igehirdetés a lényeg, míg a katolikusoknál az átváltoztatás. Kanász Nagy József vigasztalta meg végül anyámat, hogy ne féljetek ti semmit, vigyétek el a fiút Debrecenbe és jelentkezzetek a református kollégiumban. 1952-ben már föl is vettek a Debreceni Református Kollégium gimnáziumába. Ez az az év, amikor Rákosi Mátyásnak, „Sztalin legjobb magyarországi tanítványának” 70. születésnapját ünnepelték, s akkor nagyon odafigyeltek az ideológiai nevelésre.

 Tehát a Debreceni Református Kollégiumban tanult. Ez mennyire befolyásolta szemlélete kialakulását?

 –Büszke vagyok arra, hogy a Himnusz költőjével egy iskolába járhattam. Ennek az intézménynek volt legendás tanulója Móricz Zsigmond is. Az ő anyai nagyapja Csetfalva első református papja volt. Csetfalva színmagyar kisfalu a Tiszaháton, nevét pedig Csete nevű vitézről, vagy birtokosról kapta. A Tisza szabályozással foglalatoskodó gróf Széchenyi István 1847-ben járt itt, mivel gőzöse megfeneklett a Tiszán. Amikor a Debrecen Kistemplomi, most már Ispotályi Református Gyülekezet lelkésze megbízott egy új templom tervezésével, különös örömet éreztem, mert ezzel leróhattam a hálámat az engem 1952-ben befogadó városnak, és felépíthettem azt a templomot, ami formájában is kifejezi, hogy itt és távolabb, Erdélyben is élnek református magyarok.

 Mint református kollegistát, és osztályidegent könnyen felvették az egyetemre?

 – 1956-ban, amikor az érettségi vizsgámat letettem Debrecenben, az ’52-es ítéletek már abszolút érvénytelenek voltak. Ráadásul a mérnök, az építész ideológiailag nem befolyásolja úgy a többieket, mint egy tanár. Tehát csak az járt az agyamban, milyen pályát válasszak. Az én családomban mérnök nem volt. Apám jogász volt, de mint tanult ember is messzi állt a mérnöki tudományoktól. A geometria szeretete, meg különböző hatások meg vonzódások vittek az építészet felé. Az egyetemre pedig azonnal felvettek, mert kiválóan megfeleltem a vizsgán. Meg se kérdezték ki az apám, anyám, azt látták, hogy tudok, és amit tudok, azt magabiztosan elmondom. Ez jó belépő volt a Műegyetemre. Az pedig külön öröm volt számomra, hogy egy olyan intézménynek lehetek a hallgatója, ahová Kós Károly járt. 1961-ben megkaptam diplomát, és a budapesti Országos Érc- és Ásványbányák Vállalatnál kezdtem dolgozni.

 1973-tól a PÉCSITERV-nél dolgozott, ahol a fiatal építészekből megalakult Pécsi Csoport vezetője. Mit kell tudni erről a csoportról? Külön szellemiséget is képviselt?

 –Egyetlen egy szellemiség határozta meg a csoport működését, a nép szeretete és szolgálata. A nálam fiatalabb építészeknek azt mondtam, hogy a nép szeretete a lényeg.

 Mennyire volt nehéz akkor a népi építészetet követni?

 –Kaptunk támadásokat, de mai napig azt hirdetem, hogy a népi építészet emberséges, természet közeli vonásait kell követni és szolgálni. Ahogy, az egyik legnagyobb építész, Le Corbusier is azt szolgálta. Amikor hajóval végigjárta a Dunát – Esztergomnál saját kezű vázlatot is készített, a bazilikát látni a hegyen – , figyelmét felkeltette népi építészetünk és díszítőművészetünk szépsége, magyarországi átutazásának  emlékét feljegyzéseiben megőrizte. Talán meg is sejtette, hogy mit lehetne ebből a gazdag anyagból teremteni. Le Corbusier-é a modern aranymetszéshez kapcsolható arányelméletek leghíresebbike. Ezzel tette lehetővé, hogy funkcionálisan, tehát emberi igények szerinti új méretekkel dolgozhassanak az építészek. Hogy minden – a székek, az asztal magassága, a polcok beosztása – az emberi test arányaihoz igazodjanak. Ilyen természetelvű gondolkodás jellemző a magyar népi építészetre is. Nem véletlen, hogy Kós Károly is Le Corbusier-t tartotta a legnagyobb építésznek. Én nem Kós Károly után mondom, hanem magam példáján is látom, hogy ő volt a legnagyobb, aki külföldön az emberhez közeli, természetes épületeket kedvelte. Ő volt az és nem a Bauhaus hirdetői. Én mindig is a Bauhaus ellensége voltam, mert a rideg, hideg vonalak tömege, a hideg anyagok mind-mind emberellenesek, embergyűlölők.

 Sokan azt hirdetik, a Bauhaus mennyire egyszerű, s nem giccses.

 –Egyszerű kockás papíron tervezni, de ha a végén az épület is olyan lesz, mint a kockás papír, az már nagy baj.

 A ’70-es években azt a szellemiséget, amit önök Pécsett képviseltek, később tűrték, vagy tiltották?

 –Pécsett a már ott tevékenykedő idősebb építészekkel, tervezőkkel nem voltunk jó viszonyban. Szakmai ellenfeleink tehát a Pécsi Tervező Vállalat régebbi emberei voltak. Ők gúnyos megjegyzésekkel illettek bennünket. Csupán két ember viselkedett velünk tisztességesen, Dénesi Emil és Zöldi Emil.

 Irigyek voltak önökre?

 –Valószínűleg így volt, mert mi „robbanékonyabbak” voltunk, nekünk szinte minden gyorsabban ment, és mertünk újítani, ehhez meg volt a bátorságunk.

 A párt ideológiai csapatától nem kaptak intést, hogy merre haladjanak?

 –Lehet, de arra abszolúte nem figyeltünk. Eleve a kommunista párttal szembe álltam. Bár ezért nem kaptunk kevesebb megbízást. Ezt annak köszönhetjük, hogy volt egy kitűnő igazgatónk, Mischl Róbert, aki bár párttag volt, mindig mellettünk állt. Amíg tudott, addig védett minket. De ez nem ment mindig, mert irdatlan módon támadtak bennünket.

 Major Máté akadémikus megtámadta az Élet és irodalomban a tulipános házakat

 Ennek az utálatnak a lángja akkor csaphatott fel igazán, amikor felépültek a paksi tulipános házak.

 –A paksi paneles lakótelepre 1970 körül kaptunk megbízást. A házak szürke , embertelen felületeinek eltüntetéseivel próbáltam a panelrengeteget vidámabbá tenni. Ezért a házak falára tulipánokat festettem. A lakások alaprajzait is megváltoztattuk, hogy a tér családbarátabb legyen. Major Máté akadémikus volt az, akinek a kezében volt az építészeti könyvkiadás, 1975-ben először megtámadta az Élet és irodalomban a tulipános házakat. Hála Istennek patrónusunk, Nagy László, az akkori időkben a legnagyobb magyar költő volt. Szókimondó, egyenes ember volt. Ő megvédett bennünket, de azt azért nem engedték az elvtársak, hogy a Pécsi Csoport megmaradjon. Tagjai szétszóródtak Magyarországon. Nagy László azon Bauhaus-eszme ellenében is megvédett minket, ami már csak agonizál. Ezt sokan tudják, de úgy hiszik, a haldokló Bauhaus tetejére állva is sikert lehet elérni, és építik a gondolat nélküli épületeket.

 Van remény, hogy a természetelvűséget követi a magyar építészet?

 – Van, bár az ornamentális díszítés, amely értelmez, hangsúlyoz, kiemel, felismerhetővé tesz, hosszú időre eltűnt az építészetből, helyette a csupasz felületeken megjelent a minta, az azonos elemek mindent összemosó, elszürkítő, kiüresedett szövevénye, monoton ritmusa. Társadalmi és publicisztikai tevékenységeimben arra hívom föl a figyelmet, hogy összetartó, erős közösséget kell formálnunk, amely képes az előtte álló feladatokat megoldani. Ez sajátos hagyományértékeink alapján álló építészeti szemléletet feltételez. Ahogy mondottam, ezért is nagy az egyetemek felelőssége. Fontos a magyar történelmi gondolat hangsúlyozása. Ezért nagy a nevelés felelőssége. Amennyire fontos, hogy a nemzetközi építészet tanulságait megismerjük, legalább annyira fontos, hogy saját értékeinket is megismertessük.

Medveczky Attila