vissza a főoldalra

 2012.08.10. 

Kitörni az adósságspirálból

Az előző ciklusokban a működést és a fejlesztést hitelből oldották meg

A Bátonyterenyei Ipari Park Kft. 454 millió forintos beruházással alakít ki ipari parkot Bátonyterenyén, egy 11,5 hektáros területen. Év végére készül el a beruházás, amelynek alapkövét július 4-én tették le a Nógrád megyei városban.

 Mennyi munkahely jöhet létre a beruházással?- kérdezem Nagy-Majdon Józsefet , Bátonyterenye polgármesterét.

 –A 12 hektáros ipari park magán-és nem önkormányzati tulajdonban van, így képesek vagyunk segíteni inkubációját és betelepülését, de azt nem mi koordináljuk. Jelenleg tárgyalások zajlanak arra nézve, hogy milyen cégek telepednek meg az ipari parkban. A tulajdonosi kör három céget jelölt meg, így gumiőrlő üzem települhet be a közeljövőben, lesz egy pelletgyár, és egy csőgyár. Tudtommal az ipari park 68 munkahelyet vállalt a 454 milliós beruházásért. Azt meg kell jegyezni, hogy az ipari park kialakítása majdnem 1 milliárdos projekt, hiszen az 50%-os önrészt a működtető cégnek kell állnia. Mindemellett egy bútorgyárral tárgyal az önkormányzat, ami hozzávetőlegesen 200 munkahelyet teremtene, a tulajdonosi kör pedig egy német-holland közös céget telepítene le. Az utóbbi 50 új munkahelyet generál. Ha minden a terv szerint halad, úgy összesen 350 munkahely jön létre, és 10 hektárnyi rész telik meg.

 Van a településen a célnak megfelelő, elegendő szakképzett munkaerő?

 –Az inkubáció ideje alatt felmértük a munkaügyi központ szabad kapacitását, ami azt mutatja, hogy minden álláshelyre legalább két helyi jelentkezés várható. Azt sem tartom kizártnak, hogy a cégek nagyobb bérrel, vagy más motivációs tényezővel tartják meg a helyi munkaerőt. Mindez béremelést eredményezhet a kistérségben. Nagy gond, hogy az ittlévő cégek minimálbéren tartják a munkásokat, ebből következik, hogy nem csak a munkanélküliség magas, de a dolgozók között is nagymértékű a szegénység.

 Mekkora a munkanélküliség a városban?

 –A Start- munkaprogramnak köszönhetően 24%-os a munkanélküliségi ráta, így elvileg jobban állunk, mint Szécsény és Salgótarján. Viszont elszegényedtek az emberek. A fő megélhetési forrást sokáig a pesti építkezéseken való munka adta. Kisbuszokkal jártak be a munkások akkor a fővárosba. Az építőipar nem állt helyre a válság óta, így jelentős azok száma, akik utcára kerültek.

 Kiépült a megfelelő metódus a vállalkozók becsalogatásához?

 –A vállalkozókat megnyerésében nagy szerepe van az országgyűlési képviselőnknek, az önkormányzat pedig több központi hivatallal, és minisztériummal tartja a kapcsolatot annak érdekében, hogy a településre jöjjenek a vállalkozók. Felmértük a lehetőségeinket, és elkészítettünk egy olyan anyagot, amiben azt taglaljuk, miért éri meg Bátonyterenyére lejönni a cégeknek.

 A szegényesedés sok helyen együtt jár a bűnesetek számának megugrásával. Így van ez önöknél is?

 –Ez nálunk nem jellemző, mert csökkent a bűnelkövetők száma, és nőtt a felderítettségi arány; jó a közbiztonság, talán jobb is mint a főváros egyes kerületeiben.

 Bátonyterenye és térsége a 36 leghátrányosabb helyzetű kistérség egyike. Így hogyan, milyen pénzből tudnak fejleszteni? Honnan van pénz önerőre, ott ahol a munkanélküliség miatt kevesebb adó folyik be a költségvetésbe?

 –Sajnos már évek óta problémát jelent nem csak az önként vállalt, hanem a kötelező feladatok ellátása is. Az adóból befolyt összegek arra sem elegendőek, hogy a kötelező feladatok forrásaként szolgáljanak. A város adósságspirálba került, mert az előző ciklusokban a működést és a fejlesztést hitelből oldották meg. Erre egy példa, a városi uszodánkat kamattámogatásos hitelből építették föl, és így még mindig 300 milliós tőketartozásunk van, s ehhez még jönnek a kamatok. El lehet mondani, hogy jelenleg az állam „lélegeztető gépén” vagyunk, ha nem lennének önhikis segítségek, akkor a város nem tudja megoldani feladatainak ellátását. Ezért fejlesztésekre nem is merünk gondolni.

 Ahol a megrekedt a fejlődés, ahol nagy a szegénység, ott nem élnek szívesen a fiatalok sem, és szeretnének elvándorolni.

 –Egyértelmű, hogy az iskolai központokba szívesebben költöznek a fiatalok. Nógrád megyében csak egy felsőoktatási intézmény működik, így megyei tendenciát mutat a fiatalok elvándorlása. De nem adjuk föl! Az egyházi iskolát szeretnénk gimnáziummá bővíteni, és mellé óvodát létesíteni. Így szeretnénk a megye legjobb intézményét létrehozni mind minőségi, mind nevelési szempontból.