vissza a főoldalra

 

 

 2012.08.10. 

A rendelet a hazai vásárlók jobb tájékozódását biztosítja

Az a magyar termék, amely csak magyar alapanyagból készül

Egyeztetetést tartottak a szeptemberben életbe lépő magyartermék -rendeletnek megfelelően önkéntes alapon feltüntethető „magyar termék", „hazai termék" és „hazai feldolgozású termék” védjegy jelöléseiről kereskedők, termelők részvételével július 24-én a Vidékfejlesztési Minisztériumban. A megbeszélésen Kardeván Endre, a VM élelmiszerlánc-felügyeletéért és agrárigazgatásért felelős államtitkára hangsúlyozta: a tárca együttműködési megállapodást szeretne kötni a Magyar Termék Nonprofit Kft.-vel.

 Milyen témában tudnak együttműködni a szakminisztériummal? – kérdezem Kecskeméti Attilát, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatóját.

 – A minisztérium a tanúsító védjeggyel kapcsolatban azért szeretne velünk megegyezni, hogy a fogyasztó könnyebben be tudja azonosítani a magyar, a hazai, illetve a hazai feldolgozású termékeket. Azt is hangsúlyozni kell, hogy mi már működtetünk ilyen tartalmú védjegyet. A kormányzat, amikor a magyar termék rendeletet hozta, nem döntött egy állami védjegy mellett, viszont próbált olyan partnert találni a civil szférából, amelyik rendelkezik egy ismert védjeggyel, sőt tanúsító védjegyet üzemeltet, ami szintén lényeges. A tanúsító védjegyekre ugyanis más szabályok vonatkoznak, mint az eredetjelölésekre. A tárca feltételinek pedig a Magyar Termék Nonprofit Kft felelt meg a szóba jöhető partnerek közül. Ezért is döntött úgy mindkét fél, hogy ésszerű az együttműködés.

 Miben segíti a termelőt, illetve a fogyasztót a magyartermék -rendelet?

–A rendelet a termelő irányában inkább kötelezettségeket jelöl meg. Viszont azzal, hogy a rendelet igyekszik egyértelmű támpontot adni a fogyasztónak a termék eredete felől, segíti is a tisztességes szándékú termelőt. A fogyasztó számára ez a rendelet nagy segítséget jelent, a hazai vásárlók jobb tájékozódását biztosítja. Ha a felmérésekben megkérdezték a fogyasztót, mit ért magyar termék alatt, akkor a legtöbb esetben az hangzott el, hogy a magyar alapanyagból, Magyarországon készített produktumokat. Tehát ilyen szigorú feltételrendszert fogalmaztak meg. Ha most látunk a piacon magyar termék megjelöléseket, akkor mögöttük sok esetben nem ez a tartalom van….A magyartermék-rendelet szerint az a magyar termék, amely 100 százalékban magyar alapanyagból készül, azt Magyarországon dolgozzák fel és csomagolják. A többi kategóriára, így a hazai termékére is azért volt szükség, mert nem mindig lehet az alapanyagok egy részét itthonról beszerezni. Azokat a termékeket tehát, amelyek magyar mellett külföldi alapanyagot is tartalmaznak (max. 49%-ban), ám Magyarországon gyártják azokat, munkát adva a magyar embereknek, a hazai termék kategóriába sorolják. A „hazai feldolgozású” termék esetében az alapanyagok összessége is lehet import, de a termék feldolgozásának minden lényeges művelete Magyarországon kell, hogy történjen. Ilyen lehet például egy csokoládé. A három kategória között nem minőségi, hanem az alapanyag eredetére vonatkozó különbség van.

 Az nem kritérium, hogy Magyarországon legyen először bevezetve a termék?

  A Magyar Termék Nonprofit Kft saját védjegye tekintetében ezt ideáig feltételként szabta, a minisztériumi együttműködés után viszont ez a megkötés kikerül a rendszerünkből.

 Ön szerint a lakosság a pénztárcája tartalma, vagy a termék származási helyét figyelembe véve vásárol?

 –A lakosság többsége úgy nyilatkozik, hogy számára nagyon fontos a termékek magyar eredete, de többnyire úgy vásárol, ahogyan a pénztárcája engedi. A felmérések szerint csupán a fogyasztók 30% hajlandó akár többet is fizetni a magyar eredetű termékért a hasonló minőségű import árúval szemben. A tudati állapot tehát optimális képet mutat, míg a gyakorlati nem. A tudati állapot helyzete jó alapot biztosít arra, hogyha megfelelő és egységes kommunikációt folytatnak a felek, akkor megerősödik a gyakorlati rész.

 Még mindig él egy vélekedés a köztudatban, hogy a magyar termékeknél jobb a külföldi…

 –A műszaki és a kozmetikai szereknél még tetten érhetők ezek a sztereotípiák, míg az élelmiszerek esetében már nem.

 Milyen marketingmunkával tudnák felhívni a lakosság figyelmét arra, hogy a magyar élelmiszerek, termékek megvásárlásával a nemzetgazdaság fejlődését is segítik?

 –Ezzel kapcsolatban mi már két filmet is készítettünk. Az egyik, a Választd a magyart! főleg a mezőgazdasági termékekre vonatkozott, és széles körben került bemutatásra. Ez a film egyértelműen üzeni, ha magyar terméket vásárolunk, az azt előállító vállalkozás itthon költi el a nyereségét, miközben más hazai cégek szolgáltatásait veszi igénybe. Minél nagyobb bevételre tesz szert, annál nagyobb esélye van a munkahelyteremtésre. A filmeket kívül közösségi promóciókon keresztül és különböző közösségi oldalakon zajlik a marketingmunka, hogy tudatosuljon a fiatalokban is, minden egyes vásárlási döntésükkel arról szavaznak, szeretnének-e egy jobb országban élni.

 

Medveczky Attila