|
 2012.08.10.
A Vidékfejlesztési Minisztérium elszánt
az állattenyésztés talpra állításában
Agrárdiplomáciai siker, hogy az EB engedélyezte: kifizethetjük
a területalapú támogatás 50%-át
A Vidékfejlesztési
Minisztérium (VM) a szakmai szervezetek javaslatait is beépítve
még júliusban elkészíti az állattenyésztési ágazatot segítő
javaslatait, amelyeket várhatóan még e hónap végén vagy
augusztus elején a kormány elé terjeszt - mondta Feldman
Zsolt, a tárca agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára
.
Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke
július 10-én nyilatkozta, hogy naponta egymilliárd forint az ágazat
közvetlen kára, nem beszélve a hőség miatt – főleg a zárttartásban
– elhaló állatállományról. A tanács elnöke állami
beavatkozást sürget, és 10 százalék feletti fogyasztóiár-emelkedést
jósolt. Továbbá: az aszály és a hőség miatt napi egymillió
literrel kevesebb tejet termeltek az országban, 1500-2000
szarvasmarha pedig elhullott. A Mezőgazdasági Szövetkezők és
Termelők Országos Szövetségének titkára szintén állami
beavatkozást sürget. Ezért döntött úgy a Vidékfejlesztési
Minisztérium, hogy javaslatot dolgoz ki az állattenyésztési ágazat
megsegítése érdekében?
–Valóban nehéz a helyzet, hiszen a tartós csapadékhiány
nem csak Magyarországon, hanem a világ több takarmánytermő
területén is komoly kárt okoz. Sok helyen kisültek a kukoricaültetvények,
tehát csökkent a megtermelt takarmány mennyisége. A június végi,
július eleji magas hőség pedig állatelhullást, csökkenő
tejhozamot vagy éppen az állatok lassabb súlygyarapodását
eredményezte, ezzel okozva komoly anyagi veszteséget a termelőknek.
A harmadik probléma az árakkal függ össze: a világpiacon is
rosszak a várakozások a takarmánynövények hozamát tekintve,
ezért az elmúlt hetekben a takarmánynövények – főleg a szója
és a kukorica – tőzsdei árai 30-35 %-kal emelkedtek. Mivel a
takarmányköltség az állattenyésztésben a termelési költségek
jelentős hányadát (kb. 70%-át) jelenti, a fő kérdés, hogy a
megnövekedett önköltséget a termelő miként tudja tovább érvényesíteni
a termékpályán a feldolgozó, a kereskedő felé. A nehéz
helyzet miatt tanácskoztunk az állattenyésztési ágazat képviselőivel,
és megfogalmaztuk azt a javaslatcsomagot, amivel ha nem is tudjuk
az egész problémát megoldani, de képesek vagyunk a károkat mérsékelni,
és az állattenyésztés talpon maradását elősegíteni.
Az utóbbi azért is lehet lényeges, mert feltett szándékuk,
hogy szisztematikus munkával helyreállítsák a növénytermesztés
és az állattenyésztés megbomlott egyensúlyát, amely tavaly
60-40 százalék volt.
–Valóban ez egy
olyan szerencsétlen folyamat, amit szakmailag elfogadhatatlannak
tartunk. Tudni kell, hogy az állattenyésztés az egyik
legnagyobb potenciális gabonafelhasználó, ráadásul egy
magasabb hozzáadott értéket teremtő, komoly foglalkoztatási
potenciállal rendelkező ágazat, így ennek piaci vagy strukturális
okokból való visszaszorulásának megakadályozása kormányzati
beavatkozást igényel. Fontosnak tartom azt is elmondani, hogy a
szárazság által okozott problémák kezelésekor könnyebb
helyzetben vagyunk a növénytermesztés területén, mivel abban
az ágazatban el tudtunk indítani egy új, mezőgazdasági kockázatokat
kezelő rendszert. Ez azt jelenti, hogy a korábbi évekhez képest
jóval nagyobb pénzügyi alap áll rendelkezésre az idei szárazság
miatt keletkezett károk kezelésére a növénytermesztés ágazatában.
Agrárdiplomáciai siker, hogy az Európai Bizottság engedélyezte:
Magyarország is előlegként kifizetheti a területalapú támogatás
50%-át, amely 150 milliárd forintot jelent a magyar mezőgazdaságban
dolgozó gazdálkodóknak, és amelynek október 16-ától történő,
előrehozott kifizetése komoly segítség az idén elmaradó bevételek
pótlására. Tehát mind EU-s, mind hazai pénzeszközök
rendelkezésre állnak a növénytermsztésben, viszont ezek nem
alkalmazhatók közvetlen módon az állattenyésztésben. Természetesen
azokat a vállalkozásokat segítik ezek az eszközök, amelyek növénytermesztéssel
is foglalkoznak. Alapvetően más, alternatív eszközöket kell
viszont találnunk az állattenyésztők megsegítésére.
Tehát milyen célokat fogalmaztak meg közösen a
szakmai szervezetekkel?
– A Vidékfejlesztési Minisztérium elszánt az állattenyésztés
talpra állításában, és azt szeretné, ha az Európai Unió által
engedélyezett és nemzeti költségvetésből finanszírozott
nemzeti támogatásokat az eredeti ütemtervhez képest korábban
tudnánk kifizetni az állattartó gazdaságoknak, ezáltal is pénzügyi
forrásokat biztosítva számukra ebben a nehéz időszakban .
Mindez költségvetési forrásokat igényel, ezért minisztériumunk
a kormány elé vitte ezt a problémát. Arról is szólni kell,
hogy már korábban elindítottuk azt a mezőgazdasági vállalkozások
pénzügyi likviditásának megőrzését segítő forgóeszköz-hitel
programot, amelyből a még rendelkezésre álló 14 milliárd
forintot még kedvezőbb feltételekkel szeretnénk eljuttatni az
állattenyésztő vállalkozásoknak annak érdekében, hogy a növekvő
takarmányköltségek finanszírozását biztosítani tudjuk.
A nemzeti támogatásokra pályázni kell? Ezt azért is
kérdezem, mert az állattartók szükségesnek ítélik az ágazatnak
folyósított nemzeti támogatások – ezek most mintegy 40 milliárd
forintot tesznek ki – folyamatos biztosítását, minél
gyorsabb kifizetését, esetleges megemelését.
–A nemzeti támogatásokhoz támogatási kérelmet
kell benyújtaniuk a gazdáknak, s ezt ők jól ismerik, mert egy
évek alatt bejáratott rendszerről van szó. Az is az állattenyésztés
megsegítése iránti elkötelezettségünket bizonyítja,
hogy kiírtuk azt az állatenyészési telepek korszerűsítését
szolgáló pályázatot, amely 40 milliárd forintos keretösszeggel
áll a mezőgazdasági vállalkozások rendelkezésére a versenyképességüket
segítő technológiai fejlesztések megvalósításához. Ezzel a
pályázattal – sok más mellett - olyan szellőztető, hűtő
rendszereket is ki tud építeni a telepén a gazdálkodó, amely
a jövőben a hőség káros hatásait is képes csökkenteni. Nem
csak a problémák utókezelése a fontos, hanem azok megelőzése
is.
Mennyire segített az ágazaton az Agrár Széchenyi Kártya
2011-es bevezetése?
–A kormányzat kétféle módon tud a mezőgazdasági
termelők hitelfinanszírozásában segíteni: a már említett,
állami forrásokból finanszírozott forgóeszköz-hitelekkel,
melyeket a Magyar Fejlesztési Bank működtet. A másik eszköz a
kamattámogatás eszköze, melynek gyakorlati megvalósulása az
Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel. Ez a konstrukció a
mezőgazdasági őstermelők, családi gazdálkodók, kis- és középvállalkozások
számára állami kamat-és garanciadíj támogatással elérhető
hiteltermék. Az 1 milliótól 25 millió forintig terjedő, három
éves futamidejű, szabad felhasználású folyószámlahitel igen
kedvező feltételekkel érhető el az érintettek számára. Mind
többen kezdeményezik az Agrár Széchenyi Kártya megszerzését,
és ezen keresztül a kedvező hitelhez való hozzájutást, s bízom
benne, hogy még többen felismerik ennek a hitelkonstrukciónak
az előnyét.
|
