|
 2012.08.17.
Történelemhamisítás folyik Kárpátalján
A XIX. század második
és a XX. század első feléből származó anyakönyveket semmisítettek
meg a napokban Ungváron a Kárpátalja megyei igazságügyi főosztály
megbízásából – adta hírül internetes kiadásában az ungvári
Kárpáti Igaz Szó című lap. Az újságnak, amely szerint az államhatalom
ezzel az intézkedésével sokak számára tette lehetetlenné
felmenőik megismerését, Zubánics László ismert beregszászi
történész, magyar politikus elmondta, hogy az anyakönyvek
megsemmisítésével pótolhatatlan érték ment veszendőbe.
Szerinte az iratokat inkább levéltárba kellett volna küldeni,
vagy legalább digitalizálni kellett volna őket. Mint
kifejtette, nagyon sok helyen a járási levéltárak hatáskörébe
tartoznak az állami és az egyházközségi anyakönyvi
kivonatok, amelyek ha eltűnnek, vagy esetleg beázás miatt
megsemmisülnek, akkor egyértelműen csorbulnak az állampolgárok
információhoz való jutáshoz fűződő jogai. A szakember
szerint a levéltári anyagok vonatkozásában egyébként is
visszalépés történt Ukrajnában, mert míg korábban magánember
is kutathatta a múltját, ma ezt már jobbára a hivatal munkatársai
teszik meg helyette, ha van rá idejük. Ugyanakkor furcsaság –
állítja a történész –, hogy ha valaki levéltári igazolást
kér valamely felmenőjéről, aki például 1923-ban született
Ungváron, a kiállított okmányban az fog szerepelni, hogy az
illető Ukrajnában (és nem Csehszlovákiában, ahová Kárpátalja
akkor tartozott) látta meg a napvilágot, mivel létezik egy
visszamenőleges hatályú igazságügyi rendelkezés. Viktor
Janukovics ukrán elnök mégis aláírta szerdán a nyelvtörvényt,
de egyúttal utasította a kormányt, hogy a tudomány és a kultúra
neves képviselőiből álló szakértői munkacsoportot hozzon létre,
s az dolgozzon ki javaslatokat „az országban használt
nyelvekkel kapcsolatos jogszabályrendszer tökéletesítésére”.
Viktor Janukovics nemrég még elégedetlenségét fejezte ki a
parlament által nemrég elfogadott nyelvtörvénnyel szemben,
amely regionális státuszt ad az orosz és még néhány ukrajnai
nemzeti kisebbség által beszélt nyelvnek, köztük a magyarnak.
A lap felvetésére, amely szerint ez akár történelemhamisításnak
is minősülhet, Zubánics kifejtette: lehet, hogy amikor a
jogszabályt megfogalmazták, a kodifikálók tudatalattijában
ilyen motiváció is szerepet játszott, ám valószínűbb, hogy
technokrata hozzáállásról van szó. „Egyszerűen uniformizálják
a lakosságot. Mindenki ukrán – függetlenül attól, hol született,
milyen az anyanyelve –, és a felmenői is azok” – tette
hozzá. Zubánics László rámutatott: a kárpátaljai települések
történelmét részben már átírták, s jelenleg a múlt kulturális
értékeinek fokozatos felszámolása történik. „Megszűnnek a
temetők, eltűnnek a feliratok, megváltozik a régi épületek
homlokzata, s ezáltal egy-egy város arculata is. Az egészet nem
tudják megsemmisíteni, az megmarad európainak – csak éppen
egész Kárpátalján egyre magyartalanabb” – emlékeztetett a
beregszászi magyar történész. Tízezer főre tehető a kárpátaljai
magyarok számának csökkenése az utóbbi évtizedben. A népességszám-változása
három fő tényezővel magyarázható. Mintegy 5000 főre tehető
a természetes fogyás a kárpátaljai magyarok körében. Ezenkívül
2000 főre tehető a négy országgal, köztük Magyarországgal
is határos nyugat-ukrajnai megyéből kivándorolt magyarok száma.
(Forrás:
erdely.ma)
|
