|
 2012.08.17.
Putyin száz napja: Amerikától Kínáig
Harmadik elnöki
ciklusa kezdetén Vlagyimir Putyin nagyobb figyelmet szentelt a
bel-, mint a külpolitikának. Erre a következtetésre jutottak a
szakértők az új orosz elnök első 100 napja után. Közben a
nemzetközi porondon is globális változásokat vettek tervbe, méghozzá
nem éles fellépés, hanem politikai retorika révén. Az elnöki
ciklus első 100 napja alatt Vlagyimir Putyin 11 országba, többek
között Németországba, Franciaországba, Nagy-Britanniába,
Mexikóba és Izraelbe tett hivatalos látogatást. Szakértők rámutatnak,
hogy Putyin a nemzetközi porondon is másképp rakja ki a hangsúlyt
az esetleges partnerek közt.
Putyin új ciklusa
legelején rendkívül érdekes dolog történt: az államfő nem
ment el a G8 Camp-David-i találkozójára – hangoztatja
Jevgenyija Vojko külpolitikai szakértő.
„Ezzel Vlagyimir
Putyin bemutatta, hogy az USA-val ápolt viszony nem fog fejlődni
oly rohamosan és fényesen, mint az Dmitrij Medvegyev idején
volt. Legalábbis, Vlagyimir Putyin elnöksége során módosulni
fog a retorika az USA-val fenntartott kapcsolatokban. Az a tény,
hogy Dmitrij Medvegyev ment el a találkozóra, annak a jele, hogy
a volt elnök, a mai miniszterelnök fogja felügyelni ezeket a
kapcsolatokat.”
Putyin mégis megbeszélést folytatott Obamával, de nem az
Egyesült Államok vagy Oroszország területén, hanem Mexikóban
a G20 találkozója keretében. Egyszóval, az új elnök bebizonyította,
hogy nem mond le az USA-val folytatott együttműködésről, de
ez az irányvonal Oroszország számára már nem prioritás. A
putyini külpolitika elsősorban az ázsiai térségre összpontosul
– véli Jevgenyija Vojko.
„Ezen az irányvonalon Kínáról és a közép-ázsiai
országokról van szó, Kazahsztánról, Üzbegisztánról.
Tulajdonképpen ezekbe az országokba látogatott el Vlagyimir
Putyin június elején. Kína esetében arról volt szó, hogy meg
kell erősíteni Oroszország és Kína együttműködését az
aktuális külpolitikai kérdésekben, elsősorban az iráni
dosszié kérdésében és a szíriai problémában. Itt nagyon
fontos bemutatni, hogy az országok viszonyában tapasztalt
bizonyos lehűlés az energiahordozók szállításával volt
kapcsolatban, Oroszország és Kína közép-ázsiai konkurenciáját
érintette, de a globális problémákban a két ország álláspontja
egyező. Oroszország és Kína együtt a nyugati tömb ellensúlyát
képezhetik.”
A nyugati politológusok kiemelt figyelmét váltotta ki
Vlagyimir Putyin nyilatkozata, miszerint Oroszország a közeljövőben
egyre aktívabban fogja alkalmazni nemzetközi porondon az ún.
puha erő politikáját. Ez a nemzeti érdekek érdvényesítését
jelenti, de nem erőszakos nyomás révén, hanem az ország,
annak kultúrája és intellektuális öröksége iránti érdeklődés
és rokonszenv felkeltésével.
(Forrás:
Oroszország hangja)
|
