| 
               2012.08.29. Megjelent a Magyar Fórum XXIV. évfolyamának
              35. száma!
              
               A tartalomból:
              
               IN MEMORIAM CSURKA ISTVÁN
              
               Csurka István: Magyar szemmel (2003.)
              
               Miközben
              egyre elégedetlenebb a világ az Izrael parancsára végrehajtott
              amerikai–angol háborúval és a készülő következőkkel,
              idehaza egyre nyomakodóbb a magyarországi holokausztban viselt
              magyar felelősségre való emlékeztetés. Ez nemcsak
              „kutyaharapást szőrivel”-technika, hanem itt, Magyarországon,
              több annál: egy nemzet gerinctörésére irányuló szándék,
              és a kultúra átszerkesztése. Társadalmi erőszakcselekmény,
              mert a holokausztért viselt magyar felelősség vádló emlegetése
              hat-hét évtizeddel az események után csak jelenidejű
              politikai és kulturális cél lehet, és olyan időben történik,
              amikor éppen az az amerikai és vele az izraeli erőfölény válik
              világossá, amelyik az öngyilkos merényleteket leszámítva
              nemcsak teljes biztonságot nyújt a zsidóságnak, hanem
              ellenfelek vagy ellenségnek kikiáltott népek, társadalmak
              sorozatos leigázására is képes. Amerika szövetségesei eddig
              is tartottak Amerikától, de ma rettegnek.
              
               
               Bíró Zoltán: Szembesítés
              (3.oldal)
              
               A
              hatodik koporsó az író két utolsó drámájának egyike. Valószínűleg
              gazdag drámaírói munkásságának legfontosabb darabja. A
              nemzetgyilkossági kísérlet szereplőit leleplezi, őket a
              nemzet koporsójával szembesíti, minket szembesít újra és drámai
              erővel, megrázóan, katarzissal XX. századi történelmünk
              tragikumával. Akinek e dráma olvastán csak az fáj, hogy színpadra
              kerül, és azért fáj, mert néhány zsidó bankár mérhetetlen
              cinizmusát mutatja fel, annak súlyosan beteg lehet a tudata.
              Annak komoly baja lehet a hovatartozásával.
              
               
               Pozsgai Zsolt: Megnyugtató szavak ténypánikban
              szenvedőknek
              
               A Hatodik Koporsó
              (3.oldal)
              
               Más
              nemzetek is elhallgatják az új nemzedékek előtt történelmük
              leglényegesebb elemeit? A skótok, az írek, a portugálok, az örmények?
              A kazahok, a grúzok, a türkmének? Tanítják a fiaiknak, miért
              pusztultak el szinte végérvényesen kulturális emlékeik,
              nemzeti identitásuk, büszkeségük? Gyanítom, hogy tanítják,
              tanították. Ezért néznek ma könnyebben szembe nemzeti
              sorsfordulóikkal, nemzeti tragédiáikkal. Miközben mi szégyenlősen
              elfordítjuk a fejünket. Vagy elfordíttatják velünk. De kik?
              És miért? És egyáltalán, mi értelme van hazudni a múltról?
              A jövőről, az igen, azt értem, a jövőt lehet hazudni, mert
              az még nincs, a jövőhazudásból sokan megélnek. De a múltat?
              Most Csurka István szépen hálóvá fonta az összefüggéseket,
              bemerítette ebbe az üres térbe, a hatodik koporsó űrjébe, és
              hihetetlen „tárgyemberlényálmokat” rántott ki.
              
               
               Milliárdok érkeznek Sóstóra
              
               Ez a támogatás is cáfolja a szocialisták
              kijelentését, miszerint Kelet-Magyarország mostohagyerek (4.oldal)
              
               A
              Fejlesztési Kormánybizottság augusztus elején döntött a benyújtott
              kiemelt turisztikai projektekről, és országosan 34 pályázatot
              támogatott összesen 46 milliárd forinttal. A döntés alapján
              több mint kétmilliárd forint pályázati támogatást költhet
              a nyíregyházi önkormányzat a városhoz tartozó Sóstógyógyfürdő
              turisztikai szolgáltatásainak fejlesztésére, illetve az üdülőhely
              funkcióbővítésére. A város önerő nélküli pályázati
              forrást, 2 milliárd 104,5 millió forintot használhat fel arra,
              hogy tovább erősítse Sóstógyógyfürdő idegenforgalmi
              vonzerejét. Szerkesztőségünk vendége dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza
              polgármestere.
              
               
               Újra pompázik a Festetics-kastély
              
               A fejlesztésekkel nemcsak a kastély, hanem a
              város vonzerejét is sikerült növelni
              (4.oldal)
              
               Pálinkás
              Róbert, a kastélymúzeum ügyvezető igazgatója: megnyitottuk a
              kastélymúzeum tornyát – amit azóta hozzávetőlegesen tízezren
              tekintettek meg. Júniusban pedig sikerült megnyitnunk a kastélymúzeum
              pálmaházát, ami egy valódi kuriózum, ennek egyik bizonyítéka,
              hogy 400 különböző hibiszkuszfajt mutatunk be. Az Iparművészeti
              Múzeummal közös kiállításunk a Tiffany és Gallé, a
              szecesszió üvegművészete címet viselte. Természetesen, az érdem
              azoké a múzeumi szakembereké, akik mindezt létrehozták. A
              tulajdonos, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nem a múzeumok
              szervezésével, hanem az egész intézmény gazdasági rendbetételével,
              az átlátható és kontrollálható gazdasági, pénzügyi és
              szakmai feladatok előkészítésével és kialakításával bízott
              meg.
              
               
               A spekuláció miatt „szálltak el” a
              gabonaárak
              
               A bankok a 15 milliárdos keretet nem helyezik
              ki a mezőgazdasági termelőkhöz
              (5.oldal)
              
               Dr.
              Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége ügyvezető
              igazgatója: Óriási a hiteligény az ágazatban. El kell érni,
              hogy a kereskedelmi pénzintézetek a jelenleginél rugalmasabban
              és kedvezőbb kondíciókkal nyújtsanak hitelt a Magyar Fejlesztési
              Bank agrárforgóeszköz-hitelprogram esetében.
              
               
               Ne legyünk kiszolgáltatottjai a Négy
              Mancsnak
              
               A Négy Mancs olyan erős kampánytevékenységet
              folytatott, amitől beijedtek a vágóhidak
              (7.oldal)
              
               Varga
              Ferenc a Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt. vezérigazgatója: Ha a
              nagyáruházak nem teszik azt, amit a Négy Mancs mond, akkor kiáll
              pl. kétszáz „állatvédő” olyan táblákkal, hogy itt megkínzott
              libákból árulnak végterméket. Aki elhiszi mindezt, az nem a
              magyar libát veszi meg.
              
               
               Csaknem 250 millió forintból újult meg a Komló városához
              tartozó Sikondán a Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium
              épületegyüttese. A létesítmény komplex energetikai korszerűsítése
              uniós támogatásból valósult meg az Új Széchenyi Terv keretében.
              Kovács Pál klíma- és energiaügyért felelős államtitkár a
              projekt augusztus 9-ei záró rendezvényén hangsúlyozta: „egy
              ország felemelkedésének alapkövei maguk az emberek, ezért egészségük
              megbecsülése, megóvása kiemelt feladat, amelyben kötelesség
              részt vállalni.” A nagyszabású beruházásról Giliczéné
              Sándor Judit, a Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium
              főigazgatója nyilatkozott. (7.oldal)
              
               
               Feleslegesen bujkáltak, nem csaptak be minket
              (9.oldal)
              
               Dr. Garamvölgyi László:
              Ők azt hiszik, hogy sikerült becsapni bennünket azzal, hogy azt
              sugallták, Csókakőn lesz az avatás, s közben máshol volt.
              Dunaföldváron ráadásul magánterületen, egy volt lőtéren történt
              az avatás, így az minket nem is érintett a gyülekezési törvény
              szerint.
              
               
               Jó gazdaként és ne parazitaként éljünk
              
               Az ősképek adta biztonság zavarja azt a társadalmat,
              amely életellenes, amelyik csak a fogyasztásra ösztönöz
              (10.oldal)
              
               Beszélgetés
              Molnár v. Józseffel
              
               Szintén
              I. József rendeleteinek „köszönhető” az, hogy magyar
              emberek városban nem telepedhettek meg. Így nem kell azon csodálkozni,
              hogy Budán a XIX. század végén is főleg németek éltek. Meg
              kell nézni a cégtáblákat: csehek, németek, tótok, zsidók, rácok
              neveit olvashatjuk. I. József rendelkezik afelől is, hogy
              indokolatlanul és aránytalanul sok idegen telepedjen le az országban.
              A szerbek egészen Győrig jönnek fel, a románok pedig Gyuláig.
              Nem maguktól, hanem osztrák hívásra. Németek telepednek le
              Erdélybe, s lejönnek a tótok az északi hegyekből. S hová? A
              Balaton-felvidékre és a Pilisbe. Abba a Pilisbe, ami központja
              volt a nemzetnek. Mária Terézia pedig mit tett? Megszüntette a
              magyar határőrséget, és 1744-ben rendelkezett a veszteglő zárról.
              Ez azt jelentette, hogy a Kárpátokon túl élő csángók
              elszakadtak tőlünk. Addig ott, Kumániában élt a gyepümagyarság,
              és magyar püspökség is működött. A veszteglőzár rendelet
              megtiltotta, hogy a gyepűvidéken élő népek, illetve a
              Bukovina területén élő 2 millió csángó magyar a Gyimesi hágón
              és Békási szoroson bekerülhessen a belső hazába. Azóta
              nincs magyar tanítójuk, azóta nincs magyar papjuk. Trianon előkészül…
              
               
               A magyar kultúra sok jelképes erejű szövegét
              kelti életre
              
               (Csete Ildikó: Vonzódás és választás)
              (15.oldal)
              
               Csete
              Ildikó Vonzódás és választás c. kötete 2004-ben jelent meg,
              s azóta mintha hallgattak volna a médiában a művésznőről.
              Pedig még mindig aktív. Legutóbb, mikor meglátogattam őt,
              bemutatta azt a művét, amit a 60. vásárhelyi őszi tárlatra készített.
              A téma bizony nem mindennapi: Petőfi Sándor Szabadság,
              szerelem c. verse kínai nyelven! Ott látható az anyagon Petőfi
              képe, s mellette a kínai írásjelek. Megtudhattuk, hogy Kínában
              ez a vers kötelező az iskolákban, s azt is, több Magyarországon
              élő kínai ellenőrizte le, hogy helyesen vezette-e fel az
              anyagra a betűket a művésznő.
              
               
               Csorja Gergely: Nyár végi értékelés (19.oldal)
              
               A
              TEK jól működik, rendszeresen tartják a kapcsolatot a sajtóval,
              Hajdu közvetlen, szimpatikus és általában az emberei is
              szeretik. Mégsem tud jót csinálni, mondhatnók: nincs rajta
              sapka. A hírportálok minden esetet első helyen hoznak. A cél
              természetesen Hajdu ellehetetlenítése, eltávolítása és Orbán
              fejére olvasása: ugye, hogy elbukott a testőröd, ugye, hogy
              alkalmatlan. Pedig nem az: sőt!
              
               
               Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!
              
               Vagy
              fizessen rá elő!
              
               info@.magyarforum.hu
              
               +36-30-7545-017
              
              
             |