vissza a főoldalra

 

 

 2012.08.17. 

Negyedmilliárd forint Nógrád megyének

Nincs az a mennyiségű pénz, amit ne lehetne úthálózatunk fejlesztésére költeni

Csaknem 250 millió forintos támogatást ítéltek meg Nógrád megyének a Belügyminisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alapjaiból. A pénzből egyebek mellett árvízi rekonstrukció, szennyvízberuházás és egészségház valósul meg.

 Mely települések, milyen alapból kaptak támogatást, s azt milyen célra fordítják? – kérdezem Becsó Zsolt országgyűlési képviselőt, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnökét.  

– Négy különböző alapból kaptak támogatást a nógrádi önkormányzatok. Az egyik ilyen támogatási forma az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok megsegítése. Ezen belül is több mint 16 millió forintot kapott Felsőpetény, Nőtincs, Ősagárd és Szirák, soron kívüli támogatásként. Olyan önkormányzatok esetében, ahol EU-s forrásból történik fejlesztés, bizonyos feltételek teljesítése esetén lehetőség nyílik EU önerőalapra pályázni. Az EU önerőalapjából szintén négy település nyert 44 millió forintot: Nagylócon és Sóshartyánban ennek felhasználásával valósítják meg az árvízi rekonstrukciót, Buják az induló szennyvíztisztító telepre és csatornahálózata fejlesztésére fordítja a közel 3 milliós összeget, míg Bátonyterenyén – itt kb. 40 millió forintnyi a támogatás – egészségházközpontot alakítanak ki belőle. A harmadik alap a felzárkóztatási támogatásé; összesen csaknem 3,5 milliárd forinttal támogatott a Belügyminisztérium mintegy 837 települést. Két célterületre lehet felhasználni a támogatást: az önfenntartó képességet segítő önkormányzati ingatlanok felújítására, átalakítására, bővítésére, az önfenntartást segítő gépek, eszközök beszerzésére, a közfoglalkoztatáshoz szükséges mezőgazdasági célú beszerzésre, másrészt a közfoglalkoztatás keretében nem tervezett bel- és kültéri építőanyagok biztosítására. Ebből az alapból 42 Nógrád megyei önkormányzat nyert támogatást, valamivel több, mint 193 millió forintot. A legtöbb pénzt, 36 millió forintot, Salgótarján kapta. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól Nógrád megye önkormányzata kiegészítő támogatásként 6,5 millió forintot nyert a területfejlesztési rendszerhez kapcsolódó szerződésállomány kezeléséhez, további 5 milliót pedig a területfejlesztési feladatok ellátásához, hiszen a megyei önkormányzatok alapvetően területfejlesztéssel, gazdaságfejlesztéssel, vidékfejlesztéssel foglalkoznak az év elejétől.

 Ilyenkor sokan felvetik a kérdést, hogy egy dokumentum elkészítéséhez miért kell több millió forint. Ez a megyei fejlesztési program hány évre szól?

 – Nem arról van szó, hogy valaki bemegy egy jól megvilágított szobába, és legépel 30-40 oldalt. Ahhoz, hogy egy használható területfejlesztési program elkészüljön, folyamatos kapcsolatban kell lennünk az érintett önkormányzatokkal, gazdálkodó szervezetekkel és a civil világ képviselőivel. Erre egy példa, most, hogy elindítottuk a 2014–2020-as időszakhoz kapcsolódó területfejlesztés tervezési munkálatait, első lépésként a megye 16 helyszínén kezdeményeztünk és folytattunk le egyeztetést az érintettek közreműködésével. Szakértői bizottságokat állítottunk fel, és konferenciákat szerveztünk. Tudjuk, hogy mindez költséggel jár, mert a terembérlet és a szakértők alkalmazása is pénzbe kerül, és ezeket mi a támogatási összegből tudjuk fedezni. A célunk, hogy a lehető legjobb fejlesztési dokumentációt állítsuk össze, hiszen ez határozza majd meg az elkövetkező hét év gazdasági folyamatait. Ráadásul nincs sok időnk, mert ahhoz, hogy a 2014-től kezdődő fejlesztési időszak beindulhasson, 2013 közepéig az összes tervezési munkát el kell végeznünk. Tehát olyan összetett, széleskörű munkafolyamatról van szó, mely integrált programjavaslatok megfogalmazását igényli, illetve kreativitást. Ezáltal gazdasági értelemben is dinamikusabb pályára tudjuk állítani Nógrád megyét.

 Ha a Nógrád megyei online újságokat olvasom, láthatom, azzal mindenki egyetért, hogy az utak állapota rossz, s bár Nógrád légvonalban nincs messze Budapesttől, de ha autóbusszal vagy vonattal akarjuk megközelíteni, az eléggé nehézkes.

 – Ez sajnos igaz. Nincs az a mennyiségű pénz, amit ne lehetne úthálózatunk fejlesztésére költeni. 131 településük van, s az utak döntő többsége 4 vagy 5 számjegyű. A legnagyobb prioritás a 21-es fő közlekedési útvonal négysávosítási programjának folytatása, felgyorsítása Hatvan és Salgótarján között. Az első 2,6 kilométeres szakasz megvalósítása, még az első Orbán-kormány időszakához köthető. 2010-re ezt a projektet már rég be kellett volna fejezni. Az út felújítása a vállalkozások letelepedése szempontjából is jelentős lehet. Szintén problémát jelent a 2-es, a 22-es és a 23-as út fejlesztése. Ide kapcsolódik a vasútfejlesztés kérdése is. 2002. március végén Salgótarjánban bemutatták azt a motorvonatot, ami az intercity összeköttetést teremtette volna meg Budapest és megyeszékhelyünk között. Ezután ez a kérdés lekerült a napirendről, sőt, a gyorsvonat-közlekedést is megszüntették, semmit sem áldoztak a vasúti fővonal rekonstrukciójára, s emellett a járatszámot is csökkentették. Számtalan kiemelt turisztikai pályázatot készítettünk elő – gondolhatunk Hollókő vagy Mátraverebély-Szentkút kegyhelyánek fejlesztésére –, s bízunk benne, hogy ezeket is támogatja a kormányzat. Az elmúlt időszak szocialista kormányainak idején a megye nem a súlyának megfelelően részesült a fejlesztési forrásokból. De a megye ennél sokkal többet érdemel!

 

Medveczky Attila