vissza a főoldalra

 2012.08.17. 

Túlteljesített a Hévíz-Balaton Airport

Hévíz természeti adottságai, az arra épülő gyógyturizmus egész évben szerethető várost kínálnak

A Hévíz-Balaton Airport működtetésére idén létesített száz százalékban önkormányzati tulajdonú céget Hévíz. Bár a repülési szezonnak még nincs vége, már ebben a pillanatban is egyértelműen látható, hogy a Hévíz-Balaton Airport Kft. ez évi üzleti tervét teljesíteni, sőt túlteljesíteni képes.

 Hogyan teljesített eddig a Hévíz-Balaton Airport Kft.? – kérdezem Papp Gábortól, Hévíz polgármesterétől.

 –Tudni kell, hogy ez a 100%-osan önkormányzati tulajdonban lévő cég a Sármellék területén lévő repülőtér üzemeltetője. Az üzemeltetés átvételét természetesen megelőzte egy komoly, öt évre szóló üzleti terv, amelyben meghatároztuk a teljesítendő feladatokat a cég számára. Az első félévben a kitűzött gazdasági terv szerint működött a cég, sőt bizonyos esetekben túl is teljesítettünk, mert nagyobb lett a vendégforgalom, s több gép szállt le Sármelléken.

 Sokan úgy vélekednek, hogy valami csak akkor teljesíthet jól, ha töméntelen pénzzel támogatják működését. Mekkora forrást biztosított az önkormányzat a repülőtér működéséhez?

 – Nem elegendő maga az anyagi forrás, annak ésszerű felhasználására is szükséges. Az önkormányzat arra koncentrál, hogy a befektetett összegeket a minimálisra, optimálisra csökkentse. A város idén is csak azt az 50 milliós forrást biztosította a repülőtér működéséhez, amit 2011-ben. Hévíz önkormányzatának tehát nem kellett további forrással beszállnia a repülőtér működtetésébe azon az összegen felül, melyet még a kft. megalapítása előtt, ez évi költségvetésének összeállításakor különített el a repülőtér működtetésére. Amikor a kft.-t megalapítottuk, félmillió forintos törzstőkével tettük meg, nem sokkal később viszont a testület úgy döntött, hogy azt az 50 milliót, amit korábban különítettünk el, tegyük át a cég költségvetésébe. Célunk volt még az önkormányzati támogatás mellett állami források bevonása. Ezt is elértük, mert az állam gazdasági szerepet is vállalt a Hévíz-Balaton Airportban. Az is hozzájárult a cég sikeréhez, hogy csökkentettük a felesleges kiadásokat. Bizonyos munkákat a polgármester, a főállású alpolgármester, illetve a légi ügyekért felelős alpolgármester lát el egyéb feladatai mellett, és nem foglalkoztatnak drága szakértőket. A repülőtér marketingjében is az önkormányzat állományában lévő emberek dolgoznak.

 Gondolom az is lényeges, hogy a turizmus szereplőivel folyamatosan tartsák a kapcsolatot.

 – A város adottságaiból fakadóan új infrastruktúrákat alakítottunk ki, új terveket készítettünk a turizmusra vonatkozóan. Természetesen mindezt a repülőtér üzemeltetésében is felhasználjuk.

 Van arra nézve kimutatás, hogy hetente mennyi repülőgép érkezik a reptérre, illetve arról, hogy honnan?

 – Amikor átvettük az üzemeltetést, a reptérnek már szerződése volt arra, hogy 126 chartergép érkezik Németország különböző desztinációiból, négy városából. Ezen kívül természetesen kisebb magángépek folyamatosan leszállnak Sármellékre. Az áruszállítás viszont még esetleges. Az is lényeges, hogy plusz forráshoz jutunk a terminálban elhelyezett reklámanyagok, molinók által. Komoly munka folyik a repülőtér jövőjének megteremtése érdekében, s ennek bizonyítéka, hogy nemrég Norvégiából érkezett chartergép 170 utassal. Tudni kell, hogy az új légitársaságok bevonása nem megy egyik napról a másikra, az előkészítő munkák majdnem egy évet vesznek igénybe.

 Másik téma: a város felső részén lévő szállodákból elfolyó gyógyvízzel “fűtik”, vagyis fagymentesítik majd a belvárosba vezető lépcsősort, amelyet saját beruházásból újíttat fel Hévíz önkormányzata. Végeztek arra vonatkozóan számítást, hogy elegendő lesz-e a fagymentesítéshez ez a vízmennyiség?

 – A belvárost és a felsővárosi részt két lépcsősor köti össze. Amiről most szó van, az az elég rossz állapotban lévő mintegy 350 méter hosszú lépcsősor, ami 11 méternyi szintkülönbséget hidal át. Bruttó 40 millió forintot fordít arra az önkormányzat, hogy ezt a lépcsősort felújítsuk. Nem csupán a lépcsők, hanem a lámpasor, a kihelyezett utcabútorok is megújulnak. A város felső felén lévő szállodákból elfolyó gyógyvizet a burkolat alatti csőrendszerben vezetjük majd el. A rendszer a novemberi fagyos időszaktól március elejéig üzemel. Ezzel a megoldással, a meleg víz jóvoltából nem fagy le télen a lépcsősor, így előzzük meg a balesetveszélyt.

 A téli hónapokat emlegette. Hévízen a szezon nem csak májustól szeptemberig tart…

 – Hévíz természeti adottságai, az arra épülő gyógyturizmus és a hozzá kapcsolódó különböző rendezvények, programok egy egész évben szerethető várost kínálnak a pihenni, felfrissülni vágyóknak.

Medveczky Attila