|
 2012.08.31.
Gyergyószentmiklósiak világtalálkozója
Új rekord született: 2350 ember ropta a csárdás a főtéren
A Szent Anna -búcsúval
és keresztútszenteléssel vette kezdetét július 26-án , aztán
mindennapos programokkal folytatódott a gyergyószentmiklósiak
világtalálkozója. A térség elszármazottai hosszú évek után
először gyűlhettek össze szülőföldjükön. A találkozó színvonalasnak
bizonyult, hiszen a csárdásrekordot is sikerült megdönteni. A gyergyószentmiklósiak
világtalálkozójáról Pál Leventét, a helyi művelődési
központ igazgatóját, a rendezvény főszervezőjét kérdezem.
Mikor vetődött fel a rendezvény ötlete?
– A 2010-es Szent Miklós-napok szervezése során született
az ötlet egy világtérkép létrehozásáról, ami a Gyergyószentmiklósról
elszármazottak nevét és jelenlegi lakhelyét tartalmazná. A
világtalálkozó ötlete pedig a jelenlegi, újraválasztott városvezetés
fejéből pattant ki. A konkrét szervezésnek idén fogtunk neki,
februárban állítottuk össze a programtervezetet, szerevezői
gyűléseken vázoltuk fel a legfontosabb tennivalókat. Ki kell
hangsúlyozni, hogy több civil szervezet és magánszemély segített
a rendezvény előkészítésében. Elindítottuk a vilagvandor.ro
honlapot, ahová a Gyergyószentmiklósról elszármazottak tudnak
beregisztrálni, s ide a világtalálkozó után is be lehet
jelentkezni.
Sikerült
kinyomozni azt, hogy hány gyergyószentmiklósi polgár él külföldön,
és világ mely pontján?
–Ezt sajnos nem tudjuk, hiszen a weboldalra 410 ember
regisztrált be, de ez nem jelenti azt, hogy csak ennyien vándoroltak
volna ki. Hiszen csak Magyarországon több ezer gyergyószentmiklósi
telepedett le. A honlap segítségével ugyanakkor rég nem látott
ismerősök találhatnak egymásra, és hasonló érdeklődési körű
személyeknek is adott lesz a kapcsolatfelvétel lehetősége.
Arról van adatuk, hogy mennyien jöttek el a világtalálkozóra?
–Sajnos konkrét számmal nem szolgálhatok, mert csak
kevesen jelentek meg a regisztrációs pultnál. Bevallom, nem
volt sikeres a felmérésünk, de becsléseink szerint 300 fő jött
„idegenből vissza” a világtalálkozóra.
Engedjen meg egy prózai kérdést: milyen anyagi forrásból
tudták megvalósítani a rendezvényt?
–Főleg a helyi költségvetésből gazdálkodtuk ki a
költségeket, ezentúl helyi vállalkozók is támogatták a
rendezvényt. Ez egy igazi összefogás eredménye, mert jelentős
támogatás érkezett a vállalkozói szférától. Bennük él a
lokálpatrióta szellem. Emellett nyertes pályázatokból is
sikerült forrásokat bevonni. Hargita Megye Tanácsa, a Nemzeti
Kulturális Alap és a Bethlen Gábor Alap támogatta így a
rendezvényünket.
A csárdással pedig rekordot állítottak fel; egyszerre
2350 személy ropta a csárdást Gyergyószentmiklós főterén.
Mindenkinek az ún. gyergyói csárdást kellett ropni?
–Nemrég kerültek elő régi, XX. század eleji
filmek, melyeken megörökítették a gyergyói csárdást. A
filmeket feldolgoztuk, és feltettük az internetre, tehát megpróbáljuk
visszahozni a köztudatba azt, hogy a Gyergyói medencének is sajátos
csárdása van, de ezt táncolni nem volt kötelező.
Milyen programok várták még a rendezvényre látogatókat?
–Színes programokat – leginkább kulturális és szórakoztató
jellegűeket – próbáltunk meg összeállítani. Július 26-án
a búcsú volt a középpontban, melynek keretén belül újra
felavatták a keresztutat. Reméljük a golgota kápolna zarándokhely
lesz a jövőben. Este pedig Berecz András mesemondó szórakoztatta
az egybegyűlteket. Tematikus napokat szerveztünk; pénteken Üzenet
Haza, szombaton Maradunk és vasárnap Visszavárunk mottóval
zajlottak a rendezvények.
Medveczky Attila
|
