vissza a főoldalra

 2012.08.31. 

A nagykaposi példa

Ha mindig azt fogjuk mérlegelni, hogy mit szólnak majd szlovákok, akkor előbb-utóbb meg fog szűnni a magyarság

Az 5000 lakost meghaladó felvidéki városok közül, ahol a magyar nemzetiségű lakosság száma legalább 1500 fő egy azaz egy (!) településen növekedés mutatható ki mind a számarányokat, mind az összlétszámot illetően, mégpedig a kelet-szlovákiai Nagykaposon. A titokról Mihók Gábort, a Csemadok Nagykaposi Alapszervezetének elnökét, a Magyar Koalíció Pártja Országos Elnökségének tagját kérdezem.

 Elnök úr! Minek köszönhető ez a kivételes eredmény? Hozzáteszem, hogy egy keleti városról van szó, és arra felé az infrastrukturális viszonyok, tudtommal rosszabbak, és kevesebb a munkahely is, mint pl. a Csallóközben.

 –A keleti régiónak, Ung-vidéknek illetve annak központjának Nagykapos városának a legnagyobb megoldatlan problémája a gazdasági elmaradottság, a magas munkanélküliségi arány, amely messze meghaladja az országos átlagot. Sokkal rosszabbak, nehezebbek a régióban a megélhetési feltételek, mint az ország más térségeiben. Ennek ellenére növekedett a városban a magyarság lélekszáma. Hogy ez minek köszönhető? A népszámláláskor elért példaértékű eredményre a válaszom, egyértelmű. A magyarság lélekszámának a növekedése a tudatos már többe éve tartó előkészítő munka, amelyet közösen végeznek a városban működő civil szervezetek, egyházi közösségek, oktatási és kulturális intézmények a Magyar Koalíció Pártja az első jelentős eredménye.

 Mennyiben sikerült a szülőket ráébreszteni arra, hogy fontos kérdés: milyen nyelven tanul a gyerek?

 – A különböző közösségépítő rendezvények, iskolai beiratkozási programok keretén belül a széles nyilvánosságot a szülőket sikerült ráébreszteni arra, hogy nem mindegy, hogy milyen nyelven tanulnak gyermekeink, nem mindegy, hogy mely nemzet részének érezzük magunkat – sokan előszeretettel használják a kisebbség szót, de én úgy gondolom, hogy mi az egységes magyar nemzet része vagyunk . A városban működő magyar óvodába és alapiskolába is nőtt a beíratott gyerekek száma, ami további bizakodásra adhat okot magyarságunk jövőjét illetően.

 Azt szokták mondani, hogy azért járatják a gyereket szlovák tannyelvű iskolába, hogy könnyebben érvényesüljön. Erről mi a véleménye?

 –Úgy gondolom, hogy az anyanyelven való tanulás lehetőségét nem szabad megvonni gyermekeinktől. Nem igaz, hogy a szlovák iskolába járó gyerekek jobban tudnak érvényesülni az életben. Nagyon sok pozitív példa van arra, hogy magyar alapiskolába járó diák végzett el sikeresen szlovák főiskolát, egyetemet. És ami talán a legfontosabb a szlovák iskolába járó gyerek elveszti identitását, magyarság tudatát, nem kapja meg a lehetőséget, hogy megismerhesse nemzeti történelmünket.

 Ön szerint országos szinten mennyire tehető azoknak a száma, akik szín magyarok, de valami ok miatt szlováknak mondták magukat?

 Ezt nagyon nehéz megmondani. Konkrét számszerű becslésbe most nem bocsátkoznák, de mindenféleképpen nagy a valószínűsége, hogy aki szlovák iskolába adta gyerekét illetve aki szlovák alapiskolába járt már szlováknak vallja magát.

 A nagykaposi példát kisebb településeken, vagy nagyvárosokban könnyebb követni?

 –Véleményem szerint kisebb településen egyértelműen könnyebb követni a nagykaposi példát mint nagyvárosokban, mivel a vidéki életmód, az összetartás, az identitástudat a vallásosság sokkal erősebb mint a nagyvárosokban. A nagyobb városokban, ahol többségben van a szlovákság szerintem erős a megfelelési kényszer a magyarság részéről. A szlovákiai sajtóban is sokszor olvashattuk, hogy mindegy milyen a nemzetiségünk a lényeg az, hogy békében éljünk és megfeleljünk a többségi nemzet elvárásainak. Véleményem szerint ez a lehető legrosszabb és ez vezethet majd a felvidéki magyarság teljes asszimilációjához, sőt azt is megengedem, hogy 50-60 év múlva el is tűnhet a felvidéki magyarság. Nyugat-Európai példák egyértelműen alátámasztják, hogy egy kisebbség megmaradásának a záloga az önrendelkezés, az autonómia.

 Úgy tudom, a keleti régióból sok fiatal elvándorol a jobb megélhetés reményében. Ez is az asszimilációt erősítheti?

 –A magas munkanélküliségi arány után a legsúlyosabb probléma a fiatalok elvándorlása a régióból. Jelentős részük nem tér vissza a régióba illetve, akik visszajönnek esetleg már kapcsolatban más országbeli párjukkal bennük már egyértelműen csökken a hovatartozástudatuk, tehát ez a folyamat is egyértelműen az asszimilációt erősíti.

 A szlovák kormány mennyire segíti a déli, dél-keleti régióban a vállalkozások létrejöttét?  

– A válaszom szintén egyértelmű: nem segíti. Az utóbbi években azt tapasztalom, hogy a szlovákiai kormányzat számára az ország valahol Zsolna /északi országrész, ahol magyarokat nem találunk/ környékén véget ér, ezért lett a keleti térség az ország legelmaradottabb régiója lett. Míg kormányzat több tízezer eurót ad egy új munkahely létrehozására az ország északi részén, addig az előzetesen jóváhagyott bodrogközi, királyhelmeci ipari park támogatását is megvonta, valamint éppen a napokban indítottunk egy petíciógyűjtést az újabb infrastrukturális leépítés ellen, konkrétan a Nagykapos-Bánóc regionális vasúti szárnyvonal megszüntetése ellen.

 Ön szerint miért érkezik kevesebb fejlesztési forrás az Ung-vidéki és bodrogközi régióba?

 Amióta az egyetlen etnikai alapokon szerveződő felvidéki magyar párt, a Magyar Koalíció Pártja kikerült a szlovák törvényhozásból sokkal gyengébb lett a magyarság érdekképviselete. Véleményem szerint ez a tény egyértelműen hozzájárul sajnos ahhoz, hogy régiónkba egyre kevesebb fejlesztési forrás érkezik, annak ellenére, hogy viszonylag alacsony tőkeigényű, a helyi erőforrásokon alapuló fejlesztések magvalósítása /pl regionális zöldség, gyümölcs, húsfeldolgozó üzemek kiépítése, családi vállalkozások elindításának támogatása/ hozzájárulna a régió gazdasági problémájának a kezeléséhez., az itt élők életminőségének a javulásához.

 Nagykapos városát Turul-szobor és Szent István szobor is díszíti. Nem nehezteltek ezért a szlovákok ?

– A felsoroltakon kívül még van a városban Dobó István szobor, Mécs László pap-költő szobor is. A szobrok állításánál, természetesen minden jogszabály betartása mellett, nem volt kikérve a helyi szlovákság véleménye. Ha mindig, minden egyes területen, ahol a magyarságról van szó, azt fogjuk mérlegelni, hogy mit szólnak majd hozzá a szlovákok, akkor előbb utóbb meg fog szűnni a magyarság felvidéken. Nekünk, a felvidéki magyarságnak egyértelműen ki kell állni nemzeti értékeink, érdekeink mellett, mert csak ez garantálja megmaradásunkat.