|
 2012.08.31.
A hely, ahol Rózsa Sándort is
megkeresztelték
Látogatóbarát intézményben ismerhetik meg a ferencesek történetét
Látogatóközpont
nyílik szeptemberben a szegedi ferences kolostorban. A 265 millió
forintos uniós támogatással megvalósuló fejlesztésnek köszönhetően
a vendégek körbejárhatják szinte az egész kolostort: a gyógynövénykerttől
a templomon át a kiállítótermekig. Az olvasót most Fr.
Kiss Didák, a szegedi ferences kolostor házfőnöke
kalauzolja végig.
Ha ma azt mondjuk, hogy kolostor, akkor zárt közösségre
gondol mindenki. Olyan titokzatos helyre, ahová csak engedéllyel
lehet belépni. Miért döntöttek látogatóközpont megnyitása
mellett?
–A szeged-alsóvárosi
ferences templom 2003-ban ünnepelte felszentelésének 500. évfordulóját.
A jubileumi ünnepség alkalmából egy olyan fél éven keresztül
tartó kiállítást rendeztünk, amelyen bemutattuk hagyományainkat,
identitásunkat, s azt is, milye kulturális hatással bírt a környékre
ferences kolostor működése. Nagyon sokan meglátogatták ezt a
kiállítást, s közben rádöbbentek arra, hogy mennyire nem
ismerik a szerzetesrendek világát. Ezen felbuzdulva elkezdtünk
azon gondolkodni, miként lehet az emberek elé tárni azt a
szellemi kincset, amit birtoklunk. Így döntöttünk a látogatóközpont
létrehozása mellett, tehát szimbolikusan kinyitjuk a kapukat,
hogy betekinthessenek az emberek a ferencesek életébe.
Elképzelhető, hogy közvetve a látogatóközpontnak
köszönhetően megnő a papi, szerzetesi hivatások száma?
–Biztos vagyok benne, hogy nem. Nem is ez a célunk. Az
emberek többsége semmit sem tud a ferencesekről, s amit a
filmekben látnak, annak alig van köze a valósághoz. Ezért
kell megmutatni azt, hogyan is élnek a ferences szerzetesek. Ettől
én nem remélek hivatásokat…Nem is mi megyünk közelebb az
emberekhez – ha bárki megfigyeli plébániáink elhelyezkedését,
működését látja, elég közel vagyunk így is – , hanem
bemutatjuk tevékenységünket azok számára, akik nem a mi környezetünkben
élnek.
Gondolom, akkor nem is elég, ha látogatóközpontot
csak a katolikus médiában hirdetik meg, amennyiben az a cél,
hogy akik távol állnak ettől a közegtől, de mégis nyitottak,
választ kapjanak több kérdésükre.
–A vallásosak, ha
megtehetik, úgyis eljönnek megnézni a kolostort, és számítunk
az egyházi iskolákra is, hogy osztálykirándulások alkalmával
ide is ellátogatnak. Azt is fontosnak tartom, hogy az idelátogató
fiatalok tanuljanak, és jót, örömmel tanuljanak. Így nem csak
kiállítási tárgyakat láthatnak, hanem foglalkozásokat is
szervezünk számukra, mégpedig úgy, hogy azokat a tananyagokhoz
tudják kötni.
Igaz, hogy a későbbi rettegett betyárt,
Rózsa Sándort is a ferencesek keresztelték meg?
–Ez így van, mert a
keresztelési anyakönyv nálunk van, és a bejegyzés is látható.
Emellett vannak olyan legendák, melyeket erősíthetünk is. Az
egyik: Dózsa György feje a templom környékén lett eltemetve.
Ennek történelmi alapja, hogy a ferencesek támogatták Dózsa
felkelését, mozgalmát, ezért elrettentésképpen Szegedre küldték
a fejét.
S közben arról lehetett olvasni, hogy Dózsa hívei
és a papok ellenségesek voltak egymással.
–A ferencesek mindig is más
kategóriába, elbírálás alá tartoztak, mint a papok. Barátok,
a nép barátai voltak. Gondoljunk csak arra, hogy a török hódoltság
ideje alatt is működhetett a szegedi ferences kolostor, míg a
papokat és a püspököket elzavarták, meggyilkolták.
Mennyien foglalkoznak gyógynövénytermesztéssel
a rendben?
–Biztos vagyok benne, hogy a török idők alatt, sőt egészen
az 1950-es évekig komoly kultúrája volt Szegeden a ferences gyógynövény-és
paprikatermesztésnek. Ferences recept alapján még ma is készítenek
gyógyhatású szereket, de sajnos a városban a hagyomány
megszakadt, így most csak a kiállításon belül mutatjuk be a
gyógynövényeket. Szécsényi kolostorunkban viszont
foglalkoznak gyógynövénytermesztéssel is.
Vérzivataros évszázadokat élt át a
rend. De mi a helyzet jelenleg a XXI. század elején? Úgy tudom,
hogy Didák testvér a rendbe belépni kívánó jelöltek
mestere. Évente mennyien jelentkeznek ferencesnek?
–Évente körülbelül négyen
jelentkeznek a rendbe, de ez nem jelenti azt, hogy mind beöltözik,
illetve, hogy szerzetesi fogadalmat tesz.
Térjünk vissza a kiállításra. Hogyan
jelentkezhetnek be önökhöz a csoportok?
–A
rendház látogatás ideje a tervek szerint mintegy másfél óra
lesz, az érdeklődők számára hétfő kivételével naponta
10-től 18 óráig minden páros órában indul csoportok,
idegenvezetéssel. Ezekre a www.latogatobarat.hu internetes
oldalon regisztrálhatnak majd a vendégek. A magyar mellett
angol, német, spanyol, olasz és lengyel nyelvű tárlatvezetések
is igényelhetőek lesznek.
Medveczky Attila
|
