|
 2012.09.05.
Megjelent a Magyar Fórum XXIV. évfolyamának
36. száma!
A tartalomból:
IN MEMORIAM
CSURKA ISTVÁN
Csurka István: Véget ért-e a magyar cserbenhagyási sorozat?
(2.oldal)
Nincsenek-e a mai
magyar élet ilyen-olyan szintjein, posztjain olyan emberek, akik
aláírják kebelbarátjuk elbocsátását, megbélyegzését,
valamilyen kisemmizését, akik feladnak egy-egy elvet, egy
magatartást csak azért, hogy a helyükön maradhassanak, akik
engedményt tesznek a körmönfont hatalombirtokosoknak, a számbeli
kisebbségben, de korlátlan sajtóhatalomban lévő erőszakközpontoknak,
a kasztnak, amelyik diktál? A rendszerváltozás kora nem lehet
egyszersmind a cserbenhagyás kora is, mert akkor a herderi jóslat
beteljesedik.
Mert hát írjuk
ide azt is, hogy mit ért el Tildy Zoltán a cserbenhagyásos aláírásával.
Donáth Györgyöt kivégezték. Ezzel a perrel és voltaképp
ezzel az aláírással kezdődött el a koncepciós perek
sorozata, az ártatlan emberek meghurcolása, a Nagy Magyar
Visszavonulás, amikor a még hivatalban lévő „rendes magyar
ember” feladta osztályos társát, akit már elértek a kopók,
de ezzel csak percekre tudta meghosszabbítani közéleti szereplését,
eltűnt maga Tildy is. Ugyanis, természetesen őt magát is leültették,
miként az õt felváltó köztársasági elnököt,
Szakasitsot is, aki elé szintén tettek efféle aláírni valót.
A tiltakozók el sem olvasták a darabot
A mai napig korszakalkotó drámának tartom A
hatodik koporsót (3.oldal)
Dörner
György, az Új Színház igazgatója: Főpolgármester úr
megfogalmazta véleményét a drámáról. S jól tudjuk, hogy a
színház fenntartója, tulajdonosa Budapest Főváros Önkormányzata.
Én tehát az alkalmazásukban állok. Úgy véltem, semmi értelme,
hogy szembemenjek a tulajdonosi akarattal. Annyiban maradtunk,
hogy teljes mértékben nem zárkózik el a főváros vezetése A
hatodik koporsó bemutatásától, de ebben a pillanatban nem
tartják aktuálisnak, nem ajánlják a bemutatást. Én pedig ezt
elfogadtam.
Szarvason sikerült teljesen biztonságossá
tenni a közintézmények működését
Régebben azért adtak segélyt, hogy a
szocialistáktól függjenek az emberek
(4.oldal)
Babák
Mihály polgármester: Nem hiszem, mert most is dolgoznak azok,
akik tudnak és van piacuk. Hiszen az önkormányzatnak nem
munkahelyteremtés a
feladata, hanem piacszerzés. Közben arra is ügyelni kell, hogy
ne épüljön le a lakosság. Nagyon örülök a közmunka
programnak, mert a testületben nem rajongunk a segélyezési
rendszerért. Dolgozzon meg mindenki a megélhetéséért… Régebben
azért adtak segélyt, hogy a szocialistáktól függjenek az
emberek… Sajnos nálunk is vannak olyan személyek, akik eddig
felvették a segélyt és mellette bejelentés nélkül dolgoztak.
Ők most nem hajlandóak közmunkát végezni. Most azért, hogy pénzt
kapjanak az emberek, dolgozniuk kell.
A magyar tarka megmentéséért
Jó genetikai alapokra tudunk építeni
(5.oldal)
Öt
év alatt ezer egyeddel nő a veszélyeztetett magyar tarka
szarvasmarha nagy többségben fajtatiszta állománya a 2010-ben
kezdődött tenyésztési program keretében. A program szükségességéről
dr. Húth Balázs, a Magyartarka Tenyésztők Országos Egyesületének
tenyésztési vezetője nyilatkozott.
Komoróczy Géza: A zsidók története
Magyarországon (6.oldal)
A
könyv írására az a meglévő hiányosság ösztökélte a
szerzőt, hogy a zsidók hagyományosan kevés affinitást
mutatnak a régmúltjuk iránt, s történeti tudatuk akár a háborút
követő harmadik generációjukat tekintve is kimerül a
holokauszt iránti érdeklődésben. A szerzővel Rádai Eszter
beszélget az ÉS-ben, korábbi évszázadokban megesett ostyagyalázásról,
a kútmérgezésről a vérvádról. Bár ezeket a vádakat az elkövetők
– sokszor kényszer hatására – beismerték, az a megállapításuk,
hogy végső soron Máté evangéliumabéli „vére rajtunk és
fiainkon” textus szolgáltatta az okot akár 1300 évvel később
a zsidók elleni támadásokhoz, tulajdonképpen Jézus
keresztrefeszítésének megtorlásaként.
Továbbra is az egységes magyar nemzet részének
valljuk magunkat
Lényeges lenne a magyar Országgyűlésben is
érvényesíteni érdekképviseletünket
(7.oldal)
Csáky
Pál: minden közösség, minden társadalmi érdekcsoport önmaga
tudja a legjobban megfogalmazni a nézetét a felvetődő problémákra,
illetve a megoldásokat a saját gondjaira. Ilyen szempontból, ha
már egyszer létrejött a magyar alkotmányos rendszerben az a
lehetőség, hogy a külhoni magyarok aktív és passzív választójogot
is kapnak, nem volna elfogadható, ha a felvidéki magyarok
kimaradnának ebből a folyamatból, és hagynák magukat megfélemlíteni
a szlovák szervek által. Szerintem lényeges lenne, hogy a
magyar Országgyűlésben is képviselni tudnánk érdekeinket.
Ezt persze nagyon okosan és átgondoltan kell megvalósítanunk.
Jézus nem modern, sem maradi, hanem örökkévaló,
és a ma emberéhez szól
Hatalmas felelőtlenség az ifjúságnak azt
nyújtanunk, ami csak helyettesít valamit, ami nem az igazi (9.oldal)
Szent
István király ünnepe alkalmából a köztársasági elnök megbízásából
Balog Zoltán miniszter úr állami kitüntetéseket adott át. Több
katolikus pap és szerzetes is kitüntetésben részesült, köztük
dr. Barsi Balázs ferences
atya, a Sümegi Sarlós Boldogasszony Ferences Kegytemplom és
Kolostor igazgatója és házfőnöke, a Liszt Ferenc Zeneművészeti
Egyetem Egyházzene Tanszék tanára, aki „több évtizedes
oktatói tevékenységéért, a generációkat megérintő lelkiségi
irodalom gazdagításáért” a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét
vehette át.
Barsi
Balázs: Tudomásul kell venni, hogy a szentmise nem vallásos
ihletetettségű művészetek halmaza, hanem az egyház hitét
fejezi ki, és arról ad hírt, ami benne objektíve végbemegy.
Zenetörténeti érdekesség, hogy Schubert, amiért összeveszett
néhány katolikus tanfelügyelővel, nem zenésítette meg a
Hiszekegyből a „hiszek az egy, szent, apostoli és katolikus
Anyaszentegyházban”- részt. Ez ugyanúgy nincs megengedve,
mint az, hogy a Glória helyett mást énekeljenek a templomban.
Dobszay László tanár úréknak köszönhetjük azt, hogy a mai,
az új misekönyv szövege is énekelhető. A lényeg, hogy ami a
misekönyvben van, az megszólaljon a hívek ajkán, mert különben
kár volt magyarul miséznünk, ha megint valami helyettesítőt
„használunk”. Nagy felelőtlenség az ifjúságnak azt nyújtanunk,
ami csak helyettesít valamit, ami nem az igazi. A modern gitáros
vallási zenékkel miért válasszuk el a nemzedékeket, amikor össze
lehet kapcsolni őket?
Nem szabad elvetni a múltat, hanem arra kell
építkezni
Azok a művészkollégák, akik szorgalmasan,
következetesen dolgoznak, nem kerülnek reflektorfénybe
(10.oldal)
Orosz
Gergely szobrászművész: Még a múlt század derekán a nagy
galériások, műgyűjtők bevásároltak az avantgárdból és a
transzavantgárd alkotásokból. Azért, hogy ezeknek megmaradjon
a piaci értékük, a stílust divatban kell tartani. Ha nem
teszik, akkor a raktárban lévő festményeket nem bírja eladni.
Így a teljesen nonfiguratív absztraktot is felmagasztalják. Az
avantgard folytatása és következménye a mostani kortárs művészet
jelentős része. És azok művelőit is futtatni kell, mert azzal
az elődöket is reklámozzák. Tehát esetünkben az üzlet és
nem az alkotás számít. Immár száz éve, hogy a művészeti élet
egyenlő a műkereskedelemmel.
Csurka-bemutatót terveznek a Klebelsbergben
Szolgáljuk azt a közönséget, amelyik a
legjobbat érdemli (12.oldal)
Ivancsics
Ilona színművész, a Száguldó Orfeum művészeti vezetője: A
kérdés csupán az marad, hogy kinek mit is jelent a Nemzeti Kultúra
gondolata. Számunkra sok olyan művész munkájának bemutatását
is akik egy ideje mellőzve vannak. A hagyományápoláshoz
tartozik az is, hogy ősszel például egy 5 előadásos Arany-est
turnéra kaptunk meghívást Pest megyében. Lázár Csaba, Szabó
Gyula Győző és jómagam leszünk az előadók. Igazán örülök,
mert nagyon szeretem Arany János remekeit.
Jeles állami kitüntetés az érseki gyűjtemény
igazgatójának
Egerben közvetett, és indirekt módon történik
a helyismeret gyarapítása
(12.oldal)
Balog
Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a köztársasági elnök
úr megbízásából augusztus 20-a alkalmából átadta a Magyar
Érdemrend tiszti és lovagkeresztje kitüntetéseket augusztus
16-án a Szépművészeti Múzeumban. Dr. Löffler Erzsébet az egri Érseki Vagyonkezelő Központ Könyvtár,
Levéltár és Múzeum igazgatója közel négy évtizedes közművelődési,
közgyűjteményi területen végzett eredményes munkája elismeréseként
a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést vehette át.
Csorja Gergely: Csurka István tényei
(19.oldal)
Romsics
Ignác a legnagyobb rosszindulattal sem nevezhető jobboldalinak.
Zsidóellenesnek végképp nem. Gerő András ennek ellenére
leantiszemitázta, pusztán a ma már elfedhetetlen tények feltárásáért.
A Gerő-féléknek kellemetlen, elhallgatandó tények a következők:
A XIX. században zsidók tömegei áradtak be Magyarországra elsősorban
Galíciából. A XX. század elejére az egyetemi hallgatók
jelentős része zsidó származású volt. Bizonyos karokon a
zsidók aránya meghaladta az 50 százalékot. Az 1919-es vörösterror
vezetőinek legalább kétharmada zsidó származású volt, a
terrorért, majd ezer ember kivégzéséért, meglincseléséért,
megkínzásáért két zsidó származású személyt terhel a
felelősség. A magyar társadalom, és elsősorban a nemzeti
liberális eszméket valló elit a zsidókat befogadta és Európában
is szinte egyedülálló emancipációs folyamat teljesedett ki.
Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál.
Vagy
fizessen rá elő!
info@magyarforum.hu
telefon:
+36-30-7545-017
|
