|
 2012.08.31.
A patikákban a hivatás, tehát a beteg
szempontjai lesznek az elsők
Több száz új gyógyszertár jött létre, melyeknek jelentős hányada
„pilótajáték-szerűen” felépített lánchoz tartozott
Július 21-énOrbán
Viktor miniszterelnök úr a konzultációsorozat részeként a
Magyar Gyógyszerészi Kamara vezetőségével tárgyalt. A
konzultáción pénzügyi segítséget ígért a miniszterelnök a
többségi gyógyszerészi tulajdon biztosításához. A tárgyalás
eredményéről, tematikájáról Dr. Hankó Zoltánt, a Magyar
Gyógyszerészi Kamara elnökét kérdezem.
A Kamara 2010-ben 12 pontot fogalmazott meg „Mit
kíván a magyar gyógyszerész?" címmel. Eddig mennyit
teljesítettek a kívánalmaikból, és melyek a prioritások?
–Ahhoz, hogy értsük , miért is volt szükség a 12 pont
megfogalmazására, vissza kell menni az időben a 2006-os év végére,
mikor a patikaliberalizációra sor került. Ebben az időszakban
Molnár Lajos majd Horváth Ágnes voltak az egészségügyi
miniszterek. A liberalizáció során az azt megelőzően érvényes
patikalétesítési korlátozásokat feloldották és onnantól lényegében
bárki bárhol alapíthatott gyógyszertára . Továbbá a gyógyszertár
működtetésének szabályait is megváltoztatták. Addig a gyógyszertár
működtetéséért a személyi jogos gyógyszerész felelt, a módosítás
után a működtetés joga a vállalkozásra tevődött át. Ezzel
párhuzamosan az akkori konvergencia programhoz kapcsolódóan éves
szinten kb. 90 milliárdos támogatás csökkenést vezettek be.
További problémát jelentett, hogy 2006 végén az addigi gyógyszerész
kamarai törvényt is hatályon kívül helyezték, és annak
ellenére, hogy erről új törvény született, a kamara köztestületi
jogait és kötelességeit felszámolták. Ezeknek az intézkedéseknek
a következtében 2006 és 2010 között jelentős változások
mentek végbe a lakossági gyógyszerellátás rendszerében. Több
száz új gyógyszertár jött létre, melyeknek jelentős hányada
„pilótajáték-szerűen” felépített lánchoz tartozott, s
nemcsak a létesítésükhöz, hanem a működtetésükhöz szükséges
források sem álltak sok esetben a befektetők rendelkezésére.
Eladósodott a patikai ágazat: négy év alatt több mint 30
milliárd forinttal növekedett a kifizetetlen számlák értéke.
A patikák 25%-a veszteségesen működött, és sokan a saját tőkéjüket
is felélték. 2010.
elejére tehát olyan helyzet alakult ki a gyógyszerellátásban,
ami azonnali beavatkozást igényelt. Ezért 12 pontban
fogalmaztuk meg azokat javaslatokat, amelyekben gyors változást
kezdeményeztünk a patikapiac működőképessége fenntartása
érdekében. 2010. március elején Soltész Miklós, a
Fidesz-KDNP részéről a pontjainkat tartalmazó dokumentumot átvette,
és kötelezettséget vállalt azok figyelembevételére és
megvalósítására, de a javaslatainkat a többi parlamenti párt
egészségpolitikusaihoz is eljuttattuk. A kormányváltást követően
a gyógyszerellátásra vonatkozóan számos intézkedést hoztak,
jelentős mértékben a 12 pontban megfogalmazottak szerint. Megtörtént
pl. a patikaliberalizáció leállítása és ma már csak ott
lehet újra gyógyszertárat létrehozni, ahol erre ellátási
szempontból szükség van. Leállították a gyógyszertárláncok
terjeszkedését és kizárták az off-shore cégeket is. Ma már
nagykereskedő vagy gyógyszergyár sem szerezhet patikai
tulajdont. Ki
kellett mondani, hogy – átmeneti idő előírásával – gyógyszertárat
csak többségi gyógyszerészi tulajdonban lehet működtetni,
mert csak akkor tarthatóak nemzeti érdekkörben a patikák, ha
életvitelszerűen Magyarországon élő természetes személyek a
többségi tulajdonosok. 2011 márciusában jelent meg az a
jogszabály-módosítás, amellyel visszaállították a gyógyszerészek
kötelező kamarai tagságát, és a gyógyszerészi kompetenciák
rendezésében is előre jutottunk.
Természetesen kértük azoknak a gazdasági problémáknak
a felszámolását is, amelyek 2010-re felhalmozódtak, azonban
itt még nem sikerült előre lépni. Amikor miniszterelnök úrral
néhány héttel ezelőtt a 12 pont teljesítését áttekintettük,
minden egyes pontról írásos elemzést készítettünk és leírtuk,
hogy mely elemek teljesültek eddig, és hol kéne még
beavatkozni.
A gyógyszerellátás
mennyire a piac, és mennyire az egészségügy része?
–Az egyeztetést követő sajtótájékoztatón is
felvetődött a kérdés, hogy a lakossági gyógyszerellátás
kereskedelem, vagy egészségügy. A szakma szerint kereskedelmi körülmények
közt végzik a gyógyszertárak az egészségügyi szolgáltatást,
tehát az egészségügyi jellegnek kell dominálnia, ugyanakkor a
vállalkozási tevékenység szabályait is figyelembe kell venni.
A már végrehajtott és a remélt változtatások elősegítik,
hogy a jövőben a
patikákban a hivatás, tehát a beteg szempontjai legyenek az elsők.
Miniszterelnök úr a híradások szerint pénzügyi segítséget
ígért a gyógyszertárak visszavásárlásához. Hogyan is történne
a visszavásárlási metódus?
–Engedjenek meg egy pontosítást: a törvény előírásának
megfelelően a gyógyszertárakban többségi gyógyszerészi
tulajdont kell biztosítani, tehát
el kell érni, hogy a törvényben rögzített határidőig
az adott gyógyszertárban dolgozó gyógyszerészek 50% feletti
tulajdonhányadot birtokoljanak. Nem visszavásárlás történik
tehát, hanem a tulajdonosi struktúra rendezésére kerül sor. A
gyógyszer gazdaságossági törvényben két határidőt rögzítettek
; az egyik 2014. január 1., s ezt követően olyan gyógyszertár
nem működhet, melyben a gyógyszerészek tulajdonhányada nem
haladja meg a 25%-ot. A másik időpont 2017. január 1., amikor a
tulajdonhányadnak már az 50%-ot is meg kell haladnia. Ez több
operatív kérdést vet fel. Hitelkonstrukciót üzletrész vásárláshoz
ritkán hirdetnek meg, esetünkben pedig erről van szó. Mi azt
is kértük, hogy a kormány segítsen egy hitelkonstrukció
kidolgozásában, miniszterelnök úr pedig türelmi idővel
meghirdetett, kedvezményes kamatozású, hosszú lejáratú
hitelkonstrukció létrehozását vállalta Ennek előkészítésére
közös munkabizottságot hozunk létre.
Az MSZP szerint ezen a konzultáción szó sem esett a
betegekről. Valóban így történt?
–A kamara részéről mindig minden javaslatot annak
figyelembe vételével fogalmazunk meg, hogy az milyen hatással
lesz a betegekre. Ugyanezt az érzékenységet tapasztaltam
miniszterelnök úr és munkatársai részéről is. A betegek
szempontjai tehát több napirendi pontban, így pl. a gyógyszertárak
által nyújtott szolgáltatások fejlesztésénél is előtérbe
kerültek. A Széll Kálmán-tervről is tárgyaltunk.
Ennek alapján azt mondhatom: miniszterelnök úr
alapprioritásként kezeli, hogy a betegek terhei nem növekedhetnek,
és az ellátás minőségét is meg kell őrizni.
Medveczky Attila
|
