|
 2012.08.31.
Dél-Nyírség a fejlődés útján
A szocializmus 40 éve kiölte a helyi hagyományokat
A
dél-nyírségi térség polgármestereinek és háziorvosainak július
20-án mutatták be a vámospércsi kistérségi járóbeteg-szakellátó
központot, amely ősztől fogadja majd a betegeket. A szakrendelő
felépítése hat település, közel húszezer lakosát érinti,
akiknek ősztől nem kell Debrecenbe utazniuk szakorvoshoz.
Mekkora összegből tudták
véghezvinni ezt a beruházást? – kérdezem
Ménes Andreától Vámospércs polgármesterétől.
–A projekt összköltségvetése
körülbelül 1 milliárd 32,5 millió forint, amihez 982 millió
forintnyi támogatást kaptunk. Igaz, hogy ez a beruházás hat
település összefogásával valósult meg, hiszen kistérségi járóbeteg
szakorvosi rendelőről van szó, de befogadó településként Vámospércs
egyedül vállalta az önerő biztosítását; 43 millió forint
értékű telket és 8 millió forint készpénzt biztosítottunk
a projekt önerejének előteremtéséhez. Ennek fejében a
mintegy
1500 négyzetméter
összalapterületű, teljesen akadálymentesített létesítmény
300 négyzetméterével Vámospércs önkormányzata szabadon
rendelkezik. Itt nyolc ágyas nappali kórházat, gyermekorvosi
rendelőt, gyógyszertárat és büfét szeretnénk üzemeltetni,
s az ebből származó bevételek –szándékaink szerint – csökkenthetik
a rendelőintézet fenntartási költségeinket.
Járási központ lesz a
város?
–Sajnos
nem, mert a parlament döntése szerint a nyíradonyi járáshoz
fogunk tartozni. Megnyugtató azonban, hogy lesz kormányablakunk,
így a helyi és környékbeli települések polgárai a midennapi
életükhöz szükséges közszolgáltatásokat továbbra is elérhetik
Vámospércsen.
Ez az egészségügyi
beruházás egyéb szolgáltatói ágazatok fejlődését is eredményezheti?
– Vámospércs 2001-ben kapta vissza városi rangját. Azóta
még erőteljesebben a térségi központi szerepe kiépítésére
törekszünk. Ezt a célt csak akkor tudjuk elérni, ha magas színvonalú
szolgáltatásokat biztosítunk nem csak a helyi, de
a környező településeken élő emberek számára is. A
járóbeteg-szakellátó központ megépítése az egyik
sarkalatos pontja törekvésünknek. Bízunk abban, hogy más, egyéb
szolgáltatások is fejlődnek az által, hogy naponta több százan
fordulnak meg a rendelőintézetet felkeresve. Ez a helyi kis-és
középvállalkozások megerősödést kell, hogy maga után
vonja!
Honnan érkeznek szakorvosok a szakellátó központba?
– Elsősorban
Debrecenből. Azt szeretnénk elérni, hogy a lehetőségekhez mérten,
mind több olyan orvost tudjunk felkérni szakmai munkára, akit már
megszoktak a betegeink, azaz mondjuk kezelő orvosuk volt eddig
is, valamely debreceni járóbeteg intézményben. Egy egészségügyi
intézményben még fokozottabban
működnie kell a bizalmi elvnek. Akiben bíznak, akit
ismernek az emeberek, ahhoz mennek szívesebben a problémájukkal.
Nagyon jó kapcsolatot építettünk ki a létavértesi járóbeteg
szakorvosi rendelő menedzsmentjével, ők már közel egy éve
megnyitották kapuikat, s önzetlenül, folyamatosan megosztják a
tapasztalataikat.
Milyen a kistérség
lakosainak egészségügyi állapota?
–Amikor készültünk
a pályázatra, tájékozódnunk kellett az érintett kistérség
egészségi állapotáról is. Mindebben sokat segített az ÁNTSZ,
amely évente elkészíti a megyére, kistérségre vonatkozó tájékoztatót,
s egy évben egyszer, közmeghallgatás alkalmával számot
is ad a megyei közgyűléseknek. Van tehát egy viszonylag pontos
képünk a jelenlegi állapotról, ami nem mondható túl jónak,
– hiszen ez alátámasztotta a rendelőintézet megépítésének
szükségességét – , mégis azt gondolom, hogy az első év
tapasztalatai szükségesek ahhoz, hogy lássuk, milyen szakrendelésekre
a legkeresettebbek.
Az is sokat számít, milyen utakon lehet megközelíteni a
rendelőt. Tehát milyen az infrastrukturális állapota ennek a dél-nyírségi
térségnek?
–A rendelőintézet Vámospércsen történő megépítésére
azért is kerülhetett sor, mert a városunk földrajzi, közlekedési
csomópont. A dél-nyírség települései
a 48-as főútvonalon keresztül tudják megközelíteni a
megyeszékhelyet, Debrecent. Hosszú
évek óta szükséges lenne a felújítása, igen rossz állapotban
van. Úgy gondolom a rekonstrukciója a térség gazdasági életére
is igen jó hatással lenne, és akkor még nem is említettem a
közlekedésbiztonsági szempontokat. Ez a kétszámjegyű
főútvonal vezet Románia felé is, így az sem elképzelhetetlen,
hogy a határ túloldaláról is érkeznek majd gyógyulni vágyók
hozzánk.
Beszéljünk a többi beruházásról: hol tart van Vámospércs
és Nyírmártonfalva közös csatornázási programja?
–Olyan beruházásról van szó, amelynek meglétét,
valamint az egészséges ivóvíz biztosítását 2015-től az Európai
Unió minden tagországa számára kötelezővé teszi. Örülök,
hogy végre sikeresnek ítélték pályázatunkat, mert közel egy
évtizede próbálkozik ez a két település együtt a projekt
megvalósításán. Az első, projekt előkészítő szakasza lezárult.
A második szakaszt, mely a konkrét megvalósítást foglalja magába,
is támogatásra méltónak ítélte a pályáztató szervezet.
Óriási siker ez a két település életében, hisz a
projekt összköltsége kicsivel több, mint 3 milliárd forint,
amelyhez több, mint 2,5 milliárd forint támogatást kaptunk.
Egy ekkora méretű beruházást nagyon kevés önkormányzat
tudna csak önerejéből megvalósítani, így óriási siker,
melyet mindenkinek értékelnie kell.
Több éven keresztül a belvíz is súlyos gondot okozott a
településen.
–A település egy része mélyen fekszik, így néhány
lakóházban kisebb kárt okozott az esős években a belvíz. A
katasztrófavédelemmel és a helyi tűzoltókkal együtt hála
Istennek sikerült elérni azt, hogy jelentősebb kár ne történjen.
Persze a negatív tapasztalat ezen a téren is cselekvésre
sarkallt bennünket. Elkészítettük az egész településre
vonatkozó, átfogó belvízvédelmi tervünket, és sikeresen pályáztunk,
az abban foglaltak egy szakaszának megvalósítására. Reméljük,
hogy a megítélt 298
millió, valamint az önerőként biztosított 15,5 millió
forintnak köszönhetően,
belátható időn belül javul a helyzet, s biztonságba tudhatják
értékeiket az itt élő emberek.
A következőt olvastam a sajtóban: kevés a munkahely, ezért
folyamatos a fiatalok elvándorlása, így elöregednek az olyan
Hajdú-Bihar megyei „ újonc” kisvárosok, mint Vámospércs.
Mit tudnak tenni ennek leküzdése érdekében?
– Vámospérccsel kapcsolatban nem tapasztalható ez a
tendencia. Évek óta nagyjából stagnál a lakosság lélekszáma.
Véleményem szerint az önkormányzatnak az a feladata ezzel
kapcsolatban, amit tesz is! Olyan környezetet, feltételeket, közszolgáltatásokat
kiépíteni, melyben érdemes befektetni, vállalkozni, s érdemes
egyáltalán élni, ott otthont teremteni.
Vámospércsre anno Bocskai telepítette le a hajdúkat.
Mennyire erős a településen a lokálpatriotizmus, a hagyományőrzés,
a hajdú-öntudat?
– Azt tapasztalom, hogy a szocializmus 40 éve kiölte a
helyi hagyományokat. Nem emlékszem arra, hogy gyermekként pl. a
korponai kiváltságlevél adományozásának évfordulóját megünnepeltük
volna. Pedig a Hajdúdorog, Hajdúhadház, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló,
Polgár és Vámospércs városoknak adományozott kiváltságlevél
Bocskai örökségének ápolására késztetne bennünket. Az általam
vezetett önkormányzat sok időt, s energiát fordít a hagyományok
felelevenítésére, ápolására. Ebben a többi hajdú-város is
partner, akikkel a szorosabb együttműködésen gondolkodunk, s
ennek jó bizonyítéka pl. hogy augusztus 8-12. között együtt
rendeztük meg Hajdúböszörményben, az első Hajdúsági
Expót, ahol alkalom nyílt a mezőgazdaságból, mezőgazdasági
gépgyártásból, feldolgozó iparból élőknek a bemutatkozására,
a tapasztalat szerzésre, üzleti és baráti kapcsolatok kiépítésére.
Medveczky Attila
|
