| 
               2012.12.12. Megjelent a Magyar Fórum XXIV. évfolyamának
              50. száma!
              
              A
              tartalomból:
              
               IN MEMORIAM CSURKA ISTVÁN
              
               Csurka István: Visszavonultak és engem
              odadobtak az oroszlánoknak
              
               Soros György bejövetele
              (2.oldal)
              
               Szabó
              Dezső még odáig is elment, hogy ki merte mondani: még a revízió
              sem kell, ha Németország adja vissza a jogtalanul elvett területeket
              és a magyarokat, mert az nem visszaadást eredményez, hanem
              bekebelezést. Azt is felmutatta, hogy a zsidó veszély, gazdasági
              túlsúly és magyart kiszorító helyfoglalás a vezető
              posztokon részben a germán hódításnak az eszköze, s a
              leghangosabb antiszemiták a németből lett magyarok, amilyen
              Szekfű is. Pályáját Rákosiék moszkvai követeként és a
              szocializmus igenlőjeként fejezte be. Ez a Szekfű-tanulmány
              szorosan idetartozik. A történelem másként oldotta meg a kérdést.
              Németország elvesztette a második világháborút is és
              Magyarországról a németeket, svábokat kitelepítették, az
              ittmaradtak pedig osztoztak a magyarság szenvedéseiben, amelyet
              a szovjet megszállás és a zsidó bolsevizmus, a hatalomba került
              Bilderberg-csoport mért a magyarságra. Ma már csak Európában
              van német-kérdés, részben eurókérdéssé átváltoztatva. Németország
              a világ egyik legnagyobb pénzügyi, gazdasági hatalma, de körül
              van tapasztva Európával, amelyet el kell tartania és a nemzeti
              öntudat ki van taposva belőle. Magyarországon sincs tehát német
              veszély, úgy ahogyan Szabó Dezső meglátta 1937-ben, de rá
              vagyunk utalva a német gazdaságra, és most arra vagyunk büszkék,
              joggal, hogy mi nyitottuk fel a határokat 1989- ben a németek előtt,
              ami a Berlini Fal lebontásához vezetett. A német-kérdés tehát
              megfordult és alárendelődött a Bilderberg-kérdésnek. Az itt
              élő német nevűek zöme kitűnő magyar, még ha az idősebbje
              a maga sajátos nyelvét beszéli is. De a Bilderberg-csoport tart
              a magyarságtól. Magyarországon annál inkább ügyelnie kell a
              Bilderberg csoportnak, mert megszűnt az ellensúly, a német veszély.
              Az egyéb veszély kérdése pedig azon áll vagy bukik, hogy
              felismerik-e. Világos a Bilderbergtörekvés: ne ismerjék fel.
              Ezért hiába csak egy szó volt ez a rádiójegyzetben,
              pontosabban egy név, Kun Béla és egy kötés, de tüskék
              meredtek ki belőle. Vannak helyzetek, amikor a hamis történelmet,
              a hamis múltat jobban kell őriznie az uralkodó osztálynak,
              mint a még meghamisítás alatt álló jelen tényeit.
              
               
               Hazánk azon kevés uniós országok közé tartozik, ahol
              az elmúlt két évben nőtt a foglalkoztatottság
              
               A korábbi kormányok idején alkalmazott általános
              járulékcsökkentés lyukat ütött a költségvetésen
              (4.oldal)
              
               Célzottan
              kell javítani a munkaerőpiacon azoknak a csoportoknak a
              foglalkoztatását, amelyek körében különösen nagy a munkanélküliség
              – hangsúlyozta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium
              foglalkoztatási államtitkára a bécsi magyar nagykövetségen
              tartott gazdasági rendezvényen.
              
               Czomba
              Sándor: A munkahelyek száma soha nem lineárisan növekszik. Előbb
              a feltételeket kell megteremteni ahhoz, hogy a magyar gazdaság növekedési
              pályára álljon, mert csak ez eredményezhet tartós
              foglalkoztatás-bővülést. Két alapvető nehézséget indokolt
              kiemelni. Az egyik a megelőző két kormányzati ciklus „öröksége”,
              ami rendkívüli mértékben korlátozza a jelenlegi Kormány mozgásterét.
              A másik a világgazdasági válság elhúzódása. Ezzel együtt
              Magyarország azon kevés uniós országok közé tartozik, ahol
              az elmúlt két évben nőtt a foglalkoztatottság.
              
               
               Kiszabadulnak az önkormányzatok az adósságcsapdából
              
               A kormány igyekszik az államadósság mértékét
              egyre jobban leszorítani
              (5.oldal)
              
               dr.
              Puskás Imre országgyűlési képviselő; a számvevőszéki és
              költségvetési bizottság alelnöke: Ha
              az önkormányzatok eladósodását vizsgáljuk, célszerű
              kiindulni azokból a mutatókból, melyek jelzik, hogy a magyar önkormányzati
              rendszerben mikor vette kezdetét jelentős és egyre gyorsuló mértékben
              az eladósodás folyamata. Ez pedig kifejezetten a 2002 és 2010 közötti
              időszakra jellemző. Arra a szocialista–szabaddemokrata kormányzati
              időszakra, amikor egyre erősebb ütemben vonták ki a központi
              pénzeket az önkormányzati rendszerből. Számos olyan normatíva,
              mely pl. az oktatási, gyermekvédelmi, egészségügyi ellátásokat
              érintette, nem hogy nem növekedett volna az infláció mértékében,
              hanem kifejezetten csökkent. Ezen túlmenően is voltak megszorítások,
              így az, hogy a személyi jövedelemadó visszaosztásánál jóval
              kevesebb pénzt kaptak az önkormányzatok.
              
               
               Elég
              a szélesvásznú hakniszínházból
              
               A
              szegedi jobboldal változást akar a szabadtéri játékok élén
              (7.oldal)
              
               A
              szegedi közgyűlés december 1-jén úgy döntött: meneszti Bátyai
              Edinát, a Szegedi Szabadtéri Játékok Nonprofit Kft. ügyvezetőjét,
              s pályázatot ír ki a posztra. Botka László (MSZP) polgármester
              nem írta alá a határozatot, de ha a rendkívüli közgyűlés
              december 13-án megerősíti korábbi elhatározását, az
              automatikusan hatályba lép. Kohári Nándorral (Fidesz–KDNP),
              az előterjesztővel beszélgettünk.
              
               
               Az
              identitás megerősítése a magyar pártok feladata
              
               Az
              egész szlovákiai magyarság esett ki a szlovák közgondolkodásból,
              a közéleti vitákból (9.oldal)
              
               December
              8-án tartotta első országos kongresszusát a felvidéki Magyar
              Közösség Pártja (MKP). Esetünkben nem arról van szó, hogy néhány
              magyar származású ember gondolt egyet, és új pártot alapított,
              hanem arról: a Magyar Koalíció Pártja még idei füleki országos
              gyűlésén döntött a névváltoztatásról. Míg a füleki
              kongresszuson főleg a párt stratégiáját elemezték a küldöttek,
              a 8-ain tisztújítást tartottak. A helyszín pedig a Párkánytól
              20- 25 km-re északra található, az érsekújvári körzethez
              tartozó Kürt község faluháza volt. A kongresszus vendégeit
              és a párt 200 küldöttjét Szigeti László, az MKP érsekújvári
              járási elnöke köszöntötte. Téglás János, Kürt polgármestere
              és Sütő Judit, az MKP Kürti Helyi Szervezetének elnöke örömüket
              fejezték ki, hogy a Magyar Közösség Pártja országos közgyűlése
              községükben ülésezik. Rövid, színvonalas kultúrműsorról
              a Csemadok helyi szervezete gondoskodott, elhangzott Radnóti Miklós
              és József Attila egy-egy verse, majd a Bokréta együttes énekelt.
              
               Berényi
              József elnöki beszámolójában emlékeztetett arra, hogy először
              2010-ben, a sikertelen parlamenti választások után kérték
              fel, majd választották meg az országos elnöki tisztségre. Ma
              már tudjuk és kimondhatjuk, az MKP megmaradásának egyik fő
              oka az volt, hogy csaknem 200 polgármesteri posztot és 2000 képviselői
              mandátumot sikerült megszereznünk. Polgármestereink számát tekintve a negyedik párt lettünk az országban, igazolva mindenki számára: az MKP nem szűnt meg, épp ellenkezőleg, számolni
              kell velünk a jövőben is – emelte ki a felvidéki magyar
              párt elnöke. Berényi kihangsúlyozta, hogy a felvidéki magyarságot
              érintő legérzékenyebb témák esetében az elmúlt két évben
              a Magyar Közösség Pártja zászlóvivőnek bizonyult, annak
              ellenére, hogy nem parlamenti párt. Ilyen például a kettős állampolgárság
              kérdése. A civilekkel összefogva nagygyűlést szerveztek.
              
                A
              rendezvényen mondott beszédében Fazekas Sándor vidékfejlesztési
              miniszter az etnikai pártok identitásmegtartó szerepét hangsúlyozta,
              a vegyes pártokat ellenben a beolvadás előfutárainak nevezte. Szeretném
              átadni Magyarország, Orbán Viktor miniszterelnök úr és a
              magyar kormány szívélyes üdvözletét. Köszönöm, hogy itt
              lehetek önökkel, a Magyar Közösség Pártja, a felvidéki
              magyar párt első kongresszusán. Egy politikai közösség életében
              mindig lényeges pillanat a legfontosabb döntések meghozatala. A
              mai kongresszus az MKP életében az újjászerveződés új
              fejezetét nyitja meg. Bízom benne, hogy a felvidéki magyarság
              megmaradása, politikai érdekképviseletének érdekében sikerül
              megtalálni a lehető legjobb eredményt elérni képes csapatot.
              
               
               Olyan
              színházat szeretnénk csinálni, ami értéket közvetít
              
               Semmi
              nem volt érzékelhető abból, amit az Újszínház művészi
              arculatáról állítanak az ellendrukkerek
              (10.oldal)
              
               Beszélgetés
              Bregyán Péter színművésszel
              
               Láttam
              annak idején az előadást. Nagyon nagy sikerrel, mindig teltházzal
              ment a Deficit, annyira, hogy csak a lépcsőn jutott hely nekünk.
              Ezt a darabot 1966-ban írta Csurka István, és egy ideig nem
              lehetett előadni. Az akkori társadalmi és politikai környezet
              teljesen eltért a maitól. Egy darab időtállóságát az bizonyítja,
              hogy újra és újra előveszik a színházigazgatók. A Deficitet
              az Újszínház vette elő most, és Ádám Tamás színészkollégánk
              rendezte…A tömegben egyre jobban elmagányosodik az ember. Ez
              igen aktuális probléma. Az elmagányosodás jelen volt az elmúlt
              rendszerben is, de mára ez hangsúlyosabb lett, többet tudunk róla,
              és a média is beszél a jelenségről. Nem tudom, hogy érdemes-e
              ezt a folyamatot megállítani, vagy hagyjuk, csak menjen a maga
              útján. Amikor az elmúlt rendszer szorításában éltünk,
              lehetőség volt a közösségen belüli élethez, de akkor az a közösség
              irányított volt. Ma már nagyon kevesen érzik azt, hogy szükség
              lenne közösségre… Az a négy ember, aki a darabban jelen van
              egy zárt környezetben, minden információ, és külső hatás
              hiányában felőrli magát. Ez a tehetetlenség a mostani ifjúságot
              is jellemzi.
              
               
               Szabadka
              polihisztora
              
               Mi
              mutattuk be először Szerbiában a Psalmus Hungaricust
              (12.oldal)
              
               Paskó
              Csaba az egyházzene magisztere, plébános, a Vajdasági Pax
              Romana elnöke: Amikor
              2005-ben lediplomáztam, Szabadkán, a beiktatási hangversenyemre
              a Psalmus Hungaricust választottam. Közreműködött Molnár
              András Kossuth-díjas operaénekes; Szabóki Tündével pedig
              Mendelssohn 42. zsoltárát, valamit Mozarttól az Exsultate,
              jubilatét adtuk elő. Akkor még nem voltam kapcsolatban a
              szabadkai filharmóniával, így a szegediekhez mentem, azért is,
              mert tudtam, hogy a repertoárjukon van a Psalmus Hungaricus. Így
              a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Pécsi Kamarakórussal, a
              szabadkai Pro Musica Kamarakórussal mutatta be először Szerbiában
              a Psalmus Hungaricust 2005-ben. Ennek hatalmas visszhangja volt;
              az Újvidéki Televízió élőben közvetítette a hangversenyt.
              Amikor átvettem a szabadkai Filharmonikusok vezetését, az előző
              karmester – akit pénzmosás vádja miatt kirúgtak – bojkottálta
              a hangversenyt.
              
                Csorja
              Gergely: Miért tüntetnek?
              (19.oldal)
              
               Az
              oktatásban is az oly sokat emlegetett szemléletváltásra van szükség.
              Nem lehet cél, hogy pultosnak, műkörmösnek avagy pénztárosnak
              kiválóan alkalmas lányokból jogászt faragjunk. Nem lehet cél,
              hogy pincérnek, autószerelőnek vagy értékesítőnek kiválóan
              megfelelő fiúkból közgazdász legyen. Nem kell mindenkiből,
              mindenáron diplomást csinálni. A világ ma más irányba halad.
              Ma a sokszor elbukott tudományoskodó elméletek, a közgazdasági,
              szociológiai, politológiai hókuszpókusz helyett valódi, kézzelfogható
              tudásra van szükség. Nagyszámú, jól képzett mesteremberre
              és jelentősen kevesebb nagy tudású mérnökre.
              
               
               Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!
              
               Kiadóhivatal:
              1092 Budapest, Ráday u. 32., I. em. 3. Levélcím: 1464 Budapest,
              Pf. 1575. Telefon és telefax: 781-3236, 06-30/754-5017. E-mail: info@magyarforum.hu
              
               
               
              Ünnepi számunk december 20-án jelenik meg, első számunk
              2013-ban pedig január 3-án. |