vissza a főoldalra

 2012.12.07. 

22 ezer hektárra kötöttünk szerződést, és reményeink szerint eljutunk a 80 ezres számig

Az olyan botrányt, mint amilyen a Jobbik kajászói földfoglalása, a többség nem helyesli

Eddig 22 ezer hektár földre kötöttek szerződést Magyarország első földhaszonbérleti pályázatán, és 1200 nyertest hirdettek; a pályázók több mint 80 százaléka 100 hektárnál kisebb földterülethez jutott. A szocialista Gőgös Zoltán viszont folyamatosan támadja a földhaszonbérleti rendszert. A hajdani államtitkár, a jelenlegi képviselő azt mondta: „sorozatosan kapnak olyan jelzéseket, hogy a földbérletpályázatok nyertesei nem teljesítik az állatállomány növelésére vonatkozó vállalásaikat.” Tudomásuk van arról is, hogy a termőföldhöz jutók egyike azt kezdeményezte, birka helyett inkább nyulakat vagy galambokat tarthasson, noha azoknak nincs szükségük legelőre.

 Mi lehet az oka annak, hogy ennyire bírálják az ellenzékiek a földhaszonbérleti rendszert? – kérdezem Szabó Csabát, a Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosát.

 – Józan ésszel teljesen érthetetlen a szocialisták felvetése, mert világosan kimondtuk, leírtuk, hogy a szerződés megkötését követően egy évvel kell teljesíteni a vállalásokat. Ez az egy év még sehol sem telt el, de a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) apparátusa már szervezi azt a részlegét, amelyik a szerződések ellenőrzését folytatja. Amennyiben a szerződés nem teljesül – s ez is benne van a pályázati rendszerben – nem kell azt felmondani, mert automatikusan megszűnik. De egyelőre nem tartunk itt. Az pedig nem az ördögtől való cselekedet, ha valaki azt kéri, hogy nem disznót, hanem marhát akar tartani. Galambtartáshoz valóban nem kell legelő, de sok takarmány szükséges hozzá. Újfent arról van szó, hogy az ellenzék a botrány kedvéért mindenre képes, ám kritikái szakmailag megalapozatlanok. Miért bírálnak minket? Azért, mert eddig még nem volt ilyen szisztéma. Jelenleg 22 ezer hektárra kötöttünk szerződést, és reményeink szerint eljutunk a 80 ezres számig. Baloldali bírálóink – amikor hatalmon voltak - egészen más módszert alkalmaztak: több száz hektáros földdarabokat írtak ki egyben eladásra. És mindenki pályázhatott, akinek volt erre 300-400 millió forintja.

 Mennyien hiszik el a földhaszonbérletet ért balos kritikát?

 –Nem csak a baloldali ellenzék bírálja a rendszert, hiszen jobbikos képviselők is asszisztálnak törvénytelen földfoglalásokhoz. Azt veszem észre, hogy pesti ügyről van szó, mert a parlamentben zajlik a vita, de a vidéken élők nagyon is jól tudják az igazságot. Csak egy valaki nyerhet a pályázók közül. Biztosan csalódást okoz valakinek az, ha nem nyer, de az olyan botrányt, mint amilyen a Jobbik kajászói földfoglalása, a többség nem helyesli.

 Pesti ügyről beszél. Ez azt is jelenti, hogy olyanok is véleményt mondanak a földhaszonbérletről, akiknek sok közük eddig nem volt a mezőgazdasághoz?

 –Igen, és ez a bírálókat minősíti. Volt olyan ellenzéki képviselő, aki azt mondta, gyerekkorában sokszor lapátolt szénát. A hallgatóság meg is jegyezte, az elég nagy munka lehetett, mert ők azt villával rakják. Szinte mindenki beszáll ebbe a vitába, mert akkor meg lehet jelenni a médiában, és szidalmazni a kormányt. Miért is szégyellje magát a kormány, amikor több mint 20 ezer hektárnyi területet lehet használniuk a kistermelőknek?

 Igaz, hogy 2002 és 2010 között sok esetben nem fizettek bérleti díjat állami földek használata fejében?

 –Nem hogy nem fizettek bérleti díjat, de sok esetben a vagyonkezelő fizetett a föld művelőjének! Ez volt a kényszerhasznosítás rendszere. A vagyonkezelőnek tényleg gondoskodnia kell a föld megműveléséről, ezért mi is kötünk egy éves szerződéseket, de azok megbízási szerződések, és azokért bizony fizetni kell.

 Önök a kis-és közepes gazdálkodókat támogatják, míg az előző kormány idején a nagybirtokosokat. Akkor ki beszél itt oligarchákról?

 –Az a legnagyobb meglepetés, hogy most Gőgös Zoltán és MSZP-s társai – szavakban - fellépnek a családi gazdálkodók érdekében. Pedig 2004 –ben, mikor az EU-hoz csatlakoztunk, még 208 ezer olyan vállalkozás volt, mely mezőgazdasági termeléssel foglalkozott és földalapú támogatást igényelt, de 2010-re ez a szám 178 ezerre csökkent. Nem a nagy részvénytársaságok tűntek el az MSZP botrányos agrárkormányzata idején.

A szép szavak dacára a valóságban ezt jelentette a szocialista éra.