vissza a főoldalra

 2012.12.07. 

A kormány sikertörténeteit szándékosan elhallgatják

Tanulják meg a lakosok az öngondoskodás tisztességes módját

Gergely Lajos, a Fidesz-KDNP jelölte nyert a november 18-ai polgármester választáson Szamosszegen. A voksolást azért kell megtartani a Vásárosnamény közelében fekvő, 2001 lelkes községben, mert a helyi önkormányzati képviselő-testület szeptember 11-én feloszlatta magát.

 Gratulálunk a sikerhez! Számított a győzelemre?

 –Nagyon szépen köszönöm! Ami teljes mértékben meglepő volt, az a hatalmas, 59%-os részvételi arány, hiszen nem ez jellemzi az időközi választásokat. A győzelem mértéke is meglepett, de a befektetett energiához képest így utólag mégis arányosnak tekinthető.

 Milyen hangvétel, stratégia jellemezte a választási kampányt?

 –Én a hagyományos módszerekkel dolgoztam. Nem volt kampánycsapatom, hanem feleségemmel, két lányommal és még két segítőmmel folyattuk a kampánymunkát úgy, hogy a településnek mindazon lakóját felkerestük az ajánlószelvényekért, akivel bármilyen kapcsolatom volt, hiszen én itt születtem; tősgyökeres szamosszegi vagyok. Ezt követően azokat, akik engem ajánlottak, a saját programommal még egyszer felkerestem, és arra kértem, hogy jöjjenek el szavazni. Ez volt a megtérülő befektetett energia. Nem volt hangos a kampány, és nem jellemezte a személyeskedés.

 Mi motiválta arra, hogy elinduljon a posztért? 1990 óta Szamosszeg és Szamoskér körjegyzőjeként dolgozott Gondolom kényelmesebb körjegyzőként tevékenykedni, mint polgármesterkén.

 –Mindez alkati kérdés. Harminchét évig dolgoztam a közigazgatásban, és az természetes, hogy ezután nem is felejthetem el egyik napról a másikra a megszerzett tudást és a rutint. A jogszabályi környezet lényegesen változtat január 1-jétől az önkormányzatok viszonyain, így a jegyző jogállásán is. De nem emiatt hagytam ott a körjegyzői állást. Szamosszegen olyan nehéz gazdasági helyzet alakult ki egyrészt az elmúlt 10 évben kötött előnytelen szerződések ,másrészt a lakosságszám jelentősen csökkenésével arányos normatív támogatás mértéke miatt, hogy az önkormányzat költségvetése szeptemberre finanszírozhatatlanná vált. Ezért mondta ki a testület az önfeloszlatást. A településen az önkormányzat a fő munkáltató, és 70 család sorsa függ tőlünk. Nem lehet cserben hagyni őket! Emellett 2013-ban kerül sor a járási rendszer beindítására, a közös hivatalok felállítására, a feladatalapú finanszírozás bevezetésére – ez azt jelenti, hogy az önkormányzat nem lehet forráshiányos – , az iskola átadására, és úgy érzem ebben a folyamatban megfelelő hatékonysággal tudnám képviselni Szamosszeg érdekeit. A polgármesteri szolgálatot olyan kihívásnak tekintem, ahol eddigi szaktudásomat kamatoztatni tudom a tárgyalások során, a falu javára.

 Tehát azért oszlatta fel magát a testület, mert a költségvetés finanszírozhatatlanná vált. Ön és az új testület képes az anyagi problémák megoldására?

 –Szükséges adalék a tények megismeréséhez, hogy az önfeloszlatás már a választási eredményekben kódolva volt a kialakult erőviszonyok miatt. Mindez nem segítette a kibontakozást, és ez vezetett a feloszlatáshoz, mert senki nem szeret üres kassza gazdája lenni. Az viszont érdekes, hogy a hajdani képviselők közül négy újra indult és be is jutott. Így nagy kérdés, hogy mitől lesz bölcsebb a testület. Ami bizalommal tölt el, az, hogy a kormány kijelentette: az 5000 fő alatti települések adósságállományát rendezi. Mindez logikus lépés, mert csak úgy vagyunk képesek feladatokat finanszírozni, ha nincs rajtunk teher.

 Hogyan tudja elérni azt, hogy a 2000 fős településen ne csökkenjen tovább drasztikusan a lakosok száma?

 –Mindezt csak munkahelyteremtéssel lehetne elérni, de ehhez túl nagy eszközzel nem rendelkezünk, így a pályázati lehetőségeket kell figyelembe vennünk. A munkanélküliek nagy része 30-55 éves nő, s nekik nem könnyű munkát adni, hiszen őket a közmunkaprogramokban is nehezen tudjuk alkalmazni. Ezért olyan jellegű intézményekben gondolkodunk, melyek szociális jellegű feladatokat látnak el, s ahová ezeket a nőket el tudnánk állásba helyezni. Nem mindegy, hogy milyen munkahelyeket tudunk idehozni, mert ezek az asszonyok rendelkeznek szakképesítéssel, de minden más tudás, szakmai gyakorlat híján vannak. Tehát ehhez az alacsonyan képzett munkaerő állományhoz kéne nekünk a munkahelyeket létrehozni.

 A Vidékfejlesztési Minisztérium a napokban kezdi el népszerűsíteni a ház körüli gazdálkodást. Kormányzati cél, hogy erősödjön a ház körüli állattartás, s hogy új konyhakertek és gyümölcsösök jöjjenek létre. Ez mekkora könnyebbséget jelentene a szamosszegieknek?

 –Amikor egy kis településen a magyar embernek zöldségre, húsra volt szüksége, akkor nem bevásárlóközpontba ment be azt beszerezni, hanem megtermelte. Tavaly csatlakoztunk a Minden gyerek lakjon jól programhoz, és az első év viszonylagos sikerét mutatja, hogy a kiadott vetőmagok 80%-a terményekben hasznosult, és a kiadott kisállatok 60%-a még nem került levágásra. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy a legalapvetőbb élelmiszerekért ne költsenek pénzt a lakosok, és a kert művelésével, az állatok ellátásával megtanulja az ember az öngondoskodás becsületes módját. Így aztán ez a program kialakítja a háztáji munka iránti készséget is, mert bizony legalább két generáció nőtt fel úgy, hogy nem is láttak háztáji gazdálkodást, így hiányzik a példamutatás, a mintakövetés. Ha látják, hogy a polgármester nagyon szeret ásni, kapálni – mert én nagyon szeretem a kert körüli munkákat – , akkor nagyobb becsülete lesz a kétkezi munkának.

 Baloldali politikusok hangoztatják, hogy a kormány cserbenhagyta a keleti országrész lakosait, és nem törődik a nyugdíjasokkal. A kampány során mit tapasztalt: elhiszik mindezt az emberek?

 –Fideszes színekben indultam el, és meg kell nézni a szavazati arányt, több mint kétszer annyian szavaztak rám, mint ellenfelemre. Ez igen sok mindent elárul, azon kívül, hogy kisebb településen sokat számít a személyes kapcsolat. Akikkel beszélgettem nem pártpolitizálnak, hanem a tényeket nézik. Az idősek közül többen nagyon kevés nyugdíjat szereztek, és ők megmutatták nekem, hogy az elmúlt két évben folyamatosan nőtt a nyugdíjuk összege. Erre egy példa: Egyik hozzátartozómnak 38 ezer ft volt 2009-ben a nyugdíja, és most 60 ezer. A kormány igazi sikertörténeteiről szándékosan nem beszélnek.

Medveczky Attila