vissza a főoldalra

 2012.02.10. 

Mészáros Tamás újratöltve – azaz tolvajból feljelentő

Az ATV-n gyakorta feltűnő Mészárosnak hétről hétre kell kellemetlen kérdéseket feltennünk. A múlt héten az MT monogramú úr magántulajdonhoz való sajátos viszonyát tártuk fel egy 1970-es évek elején kelt cikkből. Azóta időben sokkal közelebbi események késztetnek minket kérdésekre, de új iratok kerültek elő a régi ügyről is. Egy egészen elképesztő történetet ismerhetünk meg, mely valószínűleg csak Magyarországon és csak egy Mészáros Tamás-szerű emberrel történhet meg.

 Vajon tényleg Hillernek köszönheti Mészáros Tamás, hogy cégének közel százmillió forintot juttatott az állam a kulturális főváros eseménysorozat keretében?

 A Magyar Narancsban megjelent információk szerint a részben a riporter tulajdonában lévő céggel, a Közszereplők Európai Akadémiája Kft.-vel (KEA) két szerződést kötött közvetítőkön keresztül az állam, összesen közel százmillió forint értékben. Mindkét megbízás a Hungarofestnek dolgozó PR- és kommunikációs cégek bevonásával zajlott. Az egyiket az EKF dokumentálására költötte a Sensation Event Kft., a másik a programok népszerűsítéséről szólt, ezzel a Berg Média kommunikációs ügynökség bízta meg a KEA-t.

A dokumentációs projekt összege 39 850 000 forint volt, és tizenöt hónapra szólt 2009 őszétől 2010 végéig. Mivel a Sensation havidíjat kapott – az első időszakban 8, később 5 milliót – és bizonyos elvégzett munkák után átalánydíjat, ezért nem a teljes összeg ment a KEÁ-hoz, de ez a lényegen nem sokat változtat.

A negyvenmilliós megrendelésért cserébe a Sensation (értsd: KEA) havonta három eseményről ígért egy-egy tízperces rövidfilmet, négyről standfotókat, havi két mélyinterjút az EKF főszereplőivel a program 15 hónapján keresztül, végezetül pedig egy hatvanperces dokumentumfilmet, amely az év egészét mutatja be. A KEA fő tevékenysége a céges adatok szerint egyébként szakmai középfokú oktatás, tulajdonosai és vezető tisztségviselői Mészáros Tamás és Galló Béla, az MTA Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

Nem elérhető honlapjuk (www.kea.hu) szerint kommunikációs tréningeket szerveznek, „amelyek átfogó ismereteket adnak, és az európai magatartás aktív gyakorlatát kínálják”. A google segítségével kiderül, hogy az európai magatartás aktív gyakorlatát elsősorban fiatal szocialista politikusok sajátították el az egyhetes kurzusok keretében, amelyeket a MÚOSZ-székházban tartottak. A KEA talán még arról lehet emlékezetes, hogy „civil országértékeléseket” szervezett az Országházban a Medgyessy-kormány idején. A civil kezdeményezések civil voltára rávilágít, hogy az EU-csatlakozás előtt megtartott „Európa kapujában” címűre az esélyegyenlőségi miniszter, Lévai Katalin keretéből kaptak, egyedi támogatásként .

A Magyar Narancs ezek után hosszasan sorolja az összesen százmilliós projekt elképesztő színvonaltalanságát, illetve a pofátlan túlszámlázást.

Vajon Mészáros Tamás a túlszámlázáskor szorongás okozta kóros tudati állapotban volt?

 Mészáros Tamás hosszas magyarázkodást közölt, melynek lényege az volt, hogy mindenkit feljelent. És nem is lehetünk teljesen biztosak benne, hogy nem jár sikerrel. Önbizalmának jó alapot adhat a lapunkban múlt héten megjelent ügy utóélete. Akkor a Magyar Rendőrben megjelent cikket elevenítettük fel, mely az MT monogramú úr notórius lopási szokásairól szólt. MT Rákóczi-korabeli pisztolyt, angyalt ábrázoló szobrot és lényegében minden kezébe kerülő mozgatható tárgyat ellopott.

Az eredeti cikk megjelenése után Mészáros Tamás feljelentette Nagy Piroskát rágalmazásért. Na, nem azért, mintha nem lopta volna el a tárgyakat, ezt ugyanis még ő sem vitatta, hanem, hogy a lopás idején olyan szorongás okozta kóros tudati állapotban követte el a cselekményeit, amely őt cselekménye társadalomra veszélyességének a felismerésében súlyos fokban korlátozta. Mészáros Tamás feljelentése alapján – láss csodát – a bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy Nagy Piroska ugyan megvalósította a rágalmazás bűncselekményét azzal, hogy az inkriminált újságcikk másolatát többeknek, többször megmutatta a Magyar Rádióban, de a legenyhébb büntetést alkalmazta vele szemben, azaz figyelmeztetésben részesítette.

Ugyan Mészáros Tamás ellopta a tárgyakat, de mivel a bíróság szerint szorongás okozta kóros tudatállapotban volt, ezért nem lehetett megbüntetni. (Szerintünk Hagyó, Hunvald, Gyurcsány és a többi is szorongás okozta kóros tudati állapotban lehettek – szerk.) Azaz ő, a tolvaj nem bűnös. Na, de Nagy Piroska, akinek tudomására jutott az ügy – nem mellesleg egy újságcikkből –, és erről nem átallott beszámolni kollégáinak, ő bizony bűnös. Még szerencse, hogy a t. bíróság ilyen megértő volt és nem börtönözte be a szószátyár hölgyet. Ugye, hihetetlen? De idézzük a hivatalos iratokat:

Nagy Piroska vádlott a Magyar Rádió Kulturpolitikai Rovatánál szerkesztő-riporterként dolgozik.

Mészáros Tamás magánvádló 1969. januárjától 1969. május 23-ig a Magyar Televíziónál rendező-asszisztensként állt alkalmazásban. A munkaköréből adódó lehetőséget kihasználva különböző felvételek alkalmával több – főleg művészi értékű – tárgyat eltulajdonított. Ezért 1969 októberében lopás bűntette miatt nyomozást rendeltek el vele szemben. A Magyar Rendőr című újság 1969. november 27-i számában az ügyről Különös „hobby” címmel a magánvádló fényképével egy egész oldalas cikk jelent meg. A magánvádló személyére M. T. monogrammal is utalt a cikk írója. A magánvádló ügyét a Pesti Központi Kerületi Bíróság tárgyalta.

 A 3.P113/1971/4. számú, 1971. március 15-én kelt ítéletével a bíróság a magánvádlót többrendbeli lopásban mondta ki bűnösnek és halmazati büntetésül 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet tényként állapította meg, hogy a magánvádló olyan szorongás okozta kóros tudati állapotban követte el a cselekményeit, amely őt cselekménye társadalomra veszélyességének a felismerésében súlyos fokban korlátozta. Megállapította továbbá a bíróság azt is, hogy a kiszabott büntetés közkegyelem folytán nem hajtható végre.

(…)

1973. év végén Mészáros Tamás a Magyar Rádióval 1 évre szóló szerződéses munkaviszonyt létesített. Riporterként alkalmazták. A szerződés megkötése előtt munkáltatója a magánvádló erkölcsi bizonyítványát is beszerezte. Azon a közkegyelem alkalmazásával megszüntetett büntető eljárás adatai nem szerepeltek. A magánvádló az önéletrajzában az ellene indított büntetőeljárásról nem számolt be és arról később sem tett említést.

Nem sokkal azután, hogy a magánvádló (azaz MT – szerk.) a munkáját a Magyar Rádiónál megkezdte, a rádió több munkatársa között szóbeszéd volt az, hogy a magánvádló előéletével „nincs minden rendben”, továbbá, hogy „furcsa előélete van”. Beszéltek – főleg a Rádiónak az ún. Pagodájában – arról is, hogy a magánvádló még mielőtt a Rádióhoz került, különböző tárgyakat tulajdonított el. Ezekről a beszélgetésekről Nagy Piroska vádlottnak és két szobatársának, Tomkai Csillának és Papné Kovács Juliának is tudomása volt.

(…)

Nagy Piroska részére valaki – az eljárás során ki nem deríthető személy, aki telefonon már korábban is tett bejelentést a vádlottnak Mészáros Tamás előéletéről – a Magyar Rendőr már említett számában szereplő cikknek 2 fotókópiáját a vádlott nevére szólóan – előzetes telefonon történt jelzés után – lezárt borítékban a Magyar Rádió egyik portájára leadta. A vádlott a cikket elolvasta, a név kezdőbetűiből, de különösen a fényképről Mészáros Tamást felismerte.

(…)

Pontosan meg nem állapítható napon, de a fotókópiáknak Holakovszki Istvánhoz, illetve a személyzeti osztályhoz történt eljuttatása után Nagy Piroska vádlott Tomkai Csillának, majd Pappné Kovács Juliának megjegyezte, hogy úgy látszik, a pletykák, amelyek Mészárosról keringenek mégis igazak, mert arra bizonyítékot kapott, egy újságot, amiben az van, amiről a Pagodában Mészárosról beszéltek.

(…)

Mészáros Tamás 1974. szeptember 16-án érkezett vissza Jugoszláviából. Akkor szerzett tudomást a történtekről. Az üggyel kapcsolatban felettesei őt is meghallgatták, majd később a történtekről a Kulturális Rovat dolgozóinak hivatalos tájékoztatást is tartottak.

A magánvádló októberben lejárt 1 éves szerződését 1974. december 31-ig meghosszabbították, véglegesítésére azonban nem került sor, ún. külsősként jelenleg is dolgozik a Rádiónak.

Mészáros Tamás magánvádló jogi képviselője útján 1974. október 3-án joghatályos magánindítványt terjesztett elő Nagy Piroskával szemben. Feljelentését a Btk.266.§ (1/bek-be ütköző és a /2/bek. B./pontja szerint minősülő nagyobb nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt tette meg. Feljelentésének lényege szerint a vádlott a szóban lévő újságcikket több személynek is bemutatta. Holakovszki István előtt őt tolvajnak nevezte és közölte vele azt is, már korábban tudomása volt arról, hogy Mészáros Tamás lopott. Ez a híresztelés rövid idő alatt a Rádió munkatársai között is elterjedt.

(…)

…bűncselekményt követett el a vádlott, amikor a bejelentését követően a magánvádló bűnügyét a munkatársai előtt szóba hozta. A magánvádló ellen indított büntető eljárást ugyanis már évekkel ezelőtt jogerősen megszüntették. A magánvádló büntetlen előéletű maradt és jogosan érdeke volt az, hogy mások a büntetőügyéről ne szerezzenek tudomást. A magánvádló által elkövetett cselekmények és az emiatti büntetőeljárás lefolytatása ezért magánbeszélgetések témája nem lehet.

A vádlottak jogos (magán) érdeke nem fűződött ahhoz, hogy a magánvádló ügyéről még azt követően is megjegyzést tegyen, amikor az illetékeseket már (közérdekből) tájékoztatta. A magánvádló ügyének kivizsgálása már folyamatban volt, így sem az, sem pedig egyéb méltányolható érdeket nem szolgált a vádlott azzal, hogy a szóbanlévő tényeket a szobatársai előtt újra megemlítette. Ezzel a magatartásával a Btk.266.§./1/bek-be ütköző rágalmazás vétségét megvalósította.

Az alkalmazott jogkövetkezmény megválasztásánál a bíróság tekintettel volt a vádlott büntetlen előéletére, beismerésére és arra, hogy két, ugyan nagykorú, de tanulmányaikat folytató gyermekének az eltartásáról gondoskodik. Javára szóló körülménynek tekintette, hogy jó munkájáért kitüntetésekben részesült. Figyelembe vette a cselekménye súlyának a megítélésénél azt is, hogy a vádlott olyan tényekre utalt, amelyekről a Rádiónál dolgozók korábban már szélesebb körben amúgy is tárgyaltak.

Ezért úgy találta, hogy a vádlott cselekménye és a személye olyan csekély veszélyességű a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen (Btk.60§.).

Így a vádlottal szemben a Btk.266.§./1/bek. e./pontja alapján a büntetés kiszabásának a mellőzésével megszüntette és a vádlottat figyelmeztetésben részesítette.

Ha esetleg Mészáros Tamás most már engem is be akarna perelni, akkor ezúton közlöm, hogy szorongás okozta kóros tudatállapotban vagyok.

Csorja Gergely