| 
               2012.02.10. Mészáros
              Tamás újratöltve – azaz tolvajból feljelentő
              
               Az
              ATV-n gyakorta feltűnő Mészárosnak hétről hétre kell
              kellemetlen kérdéseket feltennünk. A múlt héten az MT
              monogramú úr magántulajdonhoz való sajátos viszonyát tártuk
              fel egy 1970-es évek elején kelt cikkből. Azóta időben sokkal
              közelebbi események késztetnek minket kérdésekre, de új
              iratok kerültek elő a régi ügyről is. Egy egészen elképesztő
              történetet ismerhetünk meg, mely valószínűleg csak
              Magyarországon és csak egy Mészáros Tamás-szerű emberrel történhet
              meg. 
               Vajon tényleg Hillernek köszönheti Mészáros Tamás,
              hogy cégének közel százmillió forintot juttatott az állam a
              kulturális főváros eseménysorozat keretében? 
               A Magyar Narancsban megjelent információk szerint a részben
              a riporter tulajdonában lévő céggel, a Közszereplők Európai
              Akadémiája Kft.-vel (KEA) két szerződést kötött közvetítőkön
              keresztül az állam, összesen közel százmillió forint értékben.
              Mindkét megbízás a Hungarofestnek dolgozó PR- és kommunikációs
              cégek bevonásával zajlott. Az egyiket az EKF dokumentálására
              költötte a Sensation Event Kft., a másik a programok népszerűsítéséről
              szólt, ezzel a Berg Média kommunikációs ügynökség bízta
              meg a KEA-t. A
              dokumentációs projekt összege 39 850 000 forint volt, és tizenöt
              hónapra szólt 2009 őszétől 2010 végéig. Mivel a Sensation
              havidíjat kapott – az első időszakban 8, később 5 milliót
              – és bizonyos elvégzett munkák után átalánydíjat, ezért
              nem a teljes összeg ment a KEÁ-hoz, de ez a lényegen nem sokat
              változtat. A
              negyvenmilliós megrendelésért cserébe a Sensation (értsd: KEA)
              havonta három eseményről ígért egy-egy tízperces rövidfilmet,
              négyről standfotókat, havi két mélyinterjút az EKF főszereplőivel
              a program 15 hónapján keresztül, végezetül pedig egy
              hatvanperces dokumentumfilmet, amely az év egészét mutatja be.
              A KEA fő tevékenysége a céges adatok szerint egyébként
              szakmai középfokú oktatás, tulajdonosai és vezető tisztségviselői
              Mészáros Tamás és Galló Béla, az MTA Politikatudományi Intézetének
              tudományos főmunkatársa. Nem
              elérhető honlapjuk (www.kea.hu) szerint kommunikációs tréningeket
              szerveznek, „amelyek átfogó ismereteket adnak, és az európai
              magatartás aktív gyakorlatát kínálják”. A google segítségével
              kiderül, hogy az európai magatartás aktív gyakorlatát elsősorban
              fiatal szocialista politikusok sajátították el az egyhetes
              kurzusok keretében, amelyeket a MÚOSZ-székházban tartottak. A
              KEA talán még arról lehet emlékezetes, hogy „civil országértékeléseket”
              szervezett az Országházban a Medgyessy-kormány idején. A civil
              kezdeményezések civil voltára rávilágít, hogy az
              EU-csatlakozás előtt megtartott „Európa kapujában” címűre
              az esélyegyenlőségi miniszter, Lévai Katalin keretéből
              kaptak, egyedi támogatásként . A
              Magyar Narancs ezek után hosszasan sorolja az összesen százmilliós
              projekt elképesztő színvonaltalanságát, illetve a pofátlan túlszámlázást. Vajon
              Mészáros Tamás a túlszámlázáskor szorongás okozta kóros
              tudati állapotban volt? 
               Mészáros Tamás hosszas magyarázkodást közölt, melynek
              lényege az volt, hogy mindenkit feljelent. És nem is lehetünk
              teljesen biztosak benne, hogy nem jár sikerrel. Önbizalmának jó
              alapot adhat a lapunkban múlt héten megjelent ügy utóélete.
              Akkor a Magyar Rendőrben megjelent cikket elevenítettük fel,
              mely az MT monogramú úr notórius lopási szokásairól szólt.
              MT Rákóczi-korabeli pisztolyt, angyalt ábrázoló szobrot és lényegében
              minden kezébe kerülő mozgatható tárgyat ellopott. Az
              eredeti cikk megjelenése után Mészáros Tamás feljelentette
              Nagy Piroskát rágalmazásért. Na, nem azért, mintha nem lopta
              volna el a tárgyakat, ezt ugyanis még ő sem vitatta, hanem,
              hogy a lopás idején olyan szorongás okozta kóros tudati állapotban
              követte el a cselekményeit, amely őt cselekménye társadalomra
              veszélyességének a felismerésében súlyos fokban korlátozta.
              Mészáros Tamás feljelentése alapján – láss csodát – a bíróság
              arra az álláspontra helyezkedett, hogy Nagy Piroska ugyan megvalósította
              a rágalmazás bűncselekményét azzal, hogy az inkriminált újságcikk
              másolatát többeknek, többször megmutatta a Magyar Rádióban,
              de a legenyhébb büntetést alkalmazta vele szemben, azaz
              figyelmeztetésben részesítette. Ugyan
              Mészáros Tamás ellopta a tárgyakat, de mivel a bíróság
              szerint szorongás okozta kóros tudatállapotban volt, ezért nem
              lehetett megbüntetni. (Szerintünk Hagyó, Hunvald, Gyurcsány és
              a többi is szorongás okozta kóros tudati állapotban lehettek
              – szerk.) Azaz ő, a tolvaj nem bűnös. Na, de Nagy Piroska,
              akinek tudomására jutott az ügy – nem mellesleg egy újságcikkből
              –, és erről nem átallott beszámolni kollégáinak, ő bizony
              bűnös. Még szerencse, hogy a t. bíróság ilyen megértő volt
              és nem börtönözte be a szószátyár hölgyet. Ugye,
              hihetetlen? De idézzük a hivatalos iratokat: Nagy
              Piroska vádlott a Magyar Rádió Kulturpolitikai Rovatánál
              szerkesztő-riporterként dolgozik. Mészáros
              Tamás magánvádló 1969. januárjától 1969. május 23-ig a
              Magyar Televíziónál rendező-asszisztensként állt alkalmazásban.
              A munkaköréből adódó lehetőséget kihasználva különböző
              felvételek alkalmával több – főleg művészi értékű – tárgyat
              eltulajdonított. Ezért 1969 októberében lopás bűntette miatt
              nyomozást rendeltek el vele szemben. A Magyar Rendőr című újság
              1969. november 27-i számában az ügyről Különös „hobby”
              címmel a magánvádló fényképével egy egész oldalas cikk
              jelent meg. A magánvádló személyére M. T. monogrammal is
              utalt a cikk írója. A magánvádló ügyét a Pesti Központi
              Kerületi Bíróság tárgyalta. 
               A 3.P113/1971/4. számú, 1971. március 15-én kelt ítéletével
              a bíróság a magánvádlót többrendbeli lopásban mondta ki bűnösnek
              és halmazati büntetésül 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte.
              Az ítélet tényként állapította meg, hogy a magánvádló
              olyan szorongás okozta kóros tudati állapotban követte el a
              cselekményeit, amely őt cselekménye társadalomra veszélyességének
              a felismerésében súlyos fokban korlátozta. Megállapította
              továbbá a bíróság azt is, hogy a kiszabott büntetés közkegyelem
              folytán nem hajtható végre. (…) 1973.
              év végén Mészáros Tamás a Magyar Rádióval 1 évre szóló
              szerződéses munkaviszonyt létesített. Riporterként alkalmazták.
              A szerződés megkötése előtt munkáltatója a magánvádló
              erkölcsi bizonyítványát is beszerezte. Azon a közkegyelem
              alkalmazásával megszüntetett büntető eljárás adatai nem
              szerepeltek. A magánvádló az önéletrajzában az ellene indított
              büntetőeljárásról nem számolt be és arról később sem
              tett említést. Nem
              sokkal azután, hogy a magánvádló (azaz MT – szerk.) a munkáját
              a Magyar Rádiónál megkezdte, a rádió több munkatársa között
              szóbeszéd volt az, hogy a magánvádló előéletével „nincs
              minden rendben”, továbbá, hogy „furcsa előélete van”.
              Beszéltek – főleg a Rádiónak az ún. Pagodájában – arról
              is, hogy a magánvádló még mielőtt a Rádióhoz került, különböző
              tárgyakat tulajdonított el. Ezekről a beszélgetésekről Nagy
              Piroska vádlottnak és két szobatársának, Tomkai Csillának és
              Papné Kovács Juliának is tudomása volt. (…) Nagy
              Piroska részére valaki – az eljárás során ki nem deríthető
              személy, aki telefonon már korábban is tett bejelentést a vádlottnak
              Mészáros Tamás előéletéről – a Magyar Rendőr már említett
              számában szereplő cikknek 2 fotókópiáját a vádlott nevére
              szólóan – előzetes telefonon történt jelzés után – lezárt
              borítékban a Magyar Rádió egyik portájára leadta. A vádlott
              a cikket elolvasta, a név kezdőbetűiből, de különösen a fényképről
              Mészáros Tamást felismerte. (…) Pontosan
              meg nem állapítható napon, de a fotókópiáknak Holakovszki
              Istvánhoz, illetve a személyzeti osztályhoz történt eljuttatása
              után Nagy Piroska vádlott Tomkai Csillának, majd Pappné Kovács
              Juliának megjegyezte, hogy úgy látszik, a pletykák, amelyek Mészárosról
              keringenek mégis igazak, mert arra bizonyítékot kapott, egy újságot,
              amiben az van, amiről a Pagodában Mészárosról beszéltek. (…) Mészáros
              Tamás 1974. szeptember 16-án érkezett vissza Jugoszláviából.
              Akkor szerzett tudomást a történtekről. Az üggyel
              kapcsolatban felettesei őt is meghallgatták, majd később a történtekről
              a Kulturális Rovat dolgozóinak hivatalos tájékoztatást is
              tartottak. A
              magánvádló októberben lejárt 1 éves szerződését 1974.
              december 31-ig meghosszabbították, véglegesítésére azonban
              nem került sor, ún. külsősként jelenleg is dolgozik a Rádiónak. Mészáros
              Tamás magánvádló jogi képviselője útján 1974. október 3-án
              joghatályos magánindítványt terjesztett elő Nagy Piroskával
              szemben. Feljelentését a Btk.266.§ (1/bek-be ütköző és a
              /2/bek. B./pontja szerint minősülő nagyobb nyilvánosság előtt
              elkövetett rágalmazás vétsége miatt tette meg. Feljelentésének
              lényege szerint a vádlott a szóban lévő újságcikket több
              személynek is bemutatta. Holakovszki István előtt őt tolvajnak
              nevezte és közölte vele azt is, már korábban tudomása volt
              arról, hogy Mészáros Tamás lopott. Ez a híresztelés rövid
              idő alatt a Rádió munkatársai között is elterjedt. (…) …bűncselekményt
              követett el a vádlott, amikor a bejelentését követően a magánvádló
              bűnügyét a munkatársai előtt szóba hozta. A magánvádló
              ellen indított büntető eljárást ugyanis már évekkel ezelőtt
              jogerősen megszüntették. A magánvádló büntetlen előéletű
              maradt és jogosan érdeke volt az, hogy mások a büntetőügyéről
              ne szerezzenek tudomást. A magánvádló által elkövetett
              cselekmények és az emiatti büntetőeljárás lefolytatása ezért
              magánbeszélgetések témája nem lehet. A
              vádlottak jogos (magán) érdeke nem fűződött ahhoz, hogy a
              magánvádló ügyéről még azt követően is megjegyzést
              tegyen, amikor az illetékeseket már (közérdekből) tájékoztatta.
              A magánvádló ügyének kivizsgálása már folyamatban volt, így
              sem az, sem pedig egyéb méltányolható érdeket nem szolgált a
              vádlott azzal, hogy a szóbanlévő tényeket a szobatársai előtt
              újra megemlítette. Ezzel a magatartásával a Btk.266.§./1/bek-be
              ütköző rágalmazás vétségét megvalósította. Az
              alkalmazott jogkövetkezmény megválasztásánál a bíróság
              tekintettel volt a vádlott büntetlen előéletére, beismerésére
              és arra, hogy két, ugyan nagykorú, de tanulmányaikat folytató
              gyermekének az eltartásáról gondoskodik. Javára szóló körülménynek
              tekintette, hogy jó munkájáért kitüntetésekben részesült.
              Figyelembe vette a cselekménye súlyának a megítélésénél
              azt is, hogy a vádlott olyan tényekre utalt, amelyekről a Rádiónál
              dolgozók korábban már szélesebb körben amúgy is tárgyaltak. Ezért
              úgy találta, hogy a vádlott cselekménye és a személye olyan
              csekély veszélyességű a társadalomra, hogy a törvény
              szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen
              (Btk.60§.). Így
              a vádlottal szemben a Btk.266.§./1/bek. e./pontja alapján a büntetés
              kiszabásának a mellőzésével megszüntette és a vádlottat
              figyelmeztetésben részesítette. Ha
              esetleg Mészáros Tamás most már engem is be akarna perelni,
              akkor ezúton közlöm, hogy szorongás okozta kóros tudatállapotban
              vagyok. 
               
               Csorja
              Gergely
              
              
             |