|
 2012.02.10.
Átadás-átvétel
Dörner
György átvette az Új Színházat. Az átadás-átvétel – a
valós eseményen túl – szimbolikus. A színház sorsa bizonyos
párhuzamot mutat Magyarország sorsával. Mondhatnánk, az Új Színház
átadás-átvétele emlékeztet az ország másfél évvel ezelőtti
átadás-átvételére. Az átadóban forrong a düh, sértett és
nem fogadhatja el a tényt. Nem fogadhatja el, hogy neki, az intézmény
avagy az ország birtokosának, hosszú évek óta használt
birtokát át kell adnia. Tudta, hogy ez bekövetkezik, megtett
mindent, hogy ne következzen be. Jó előre gondoskodott, hogy az
átvevőnek minél nehezebb, sőt, lehetetlen legyen a további működtetés.
Az átadó az átvevő bukását várja. Meg van róla győződve,
hogy az elveszett birtok hasznaira egyedül ő jogosult, és csak
idő kérdése, hogy visszaüljön a birtoklást bizonyító főnöki
székbe.
Márta
és az őt most már mélyen megértő liberális értelmiség az
elmúlt hetekben aknásítással volt elfoglalva. Az egész Új Színház
alatt lázas telepítés folyt, különböző erejű, méretű és
érzékenységű aknák óvatos elrejtése. Voltak pénz-ügyi aknászok,
kulturális aknászok, Píár-aknászok, szociológus aknászok,
és természetesen nemzetközi kapcsolatokat létesítő aknászok.
Márta maga rögtön az átadáskor bejelentette az egyik akna élesítését:
február 1-jén memorandumot olvastak fel Európa számos országában,
köztük brit, német és osztrák színházakban; az Új Színház
példájából kiindulva színházi tolerancia napot tartanának
minden évben ezen a napon.
Biztosak
lehetünk benne, hogy az aknák sorra robbannak, hogy másfél év
múlva a támadások ugyanazzal a vehemenciával érik az Új Színházat
külföldről és belföldről, mint amilyennel Cohn-Bendit esett
Orbánnak Strassbourgban. A támadás minősége, megalapozottsága
is feltehetően ugyanolyan kétes lesz. Sőt, az sem zárható ki,
hogy a szóroham is ugyanabból a szájból indul.
Az
átvevő ez ellen semmit sem tehet. Egyetlen dolga van: jó és
magyar színházat csinálni. Ha a fenntartó, a nézők és a jóérzésű
színházat támogató emberek, cégek ebben segítenek, akkor
sikerül. És akkor érkezik az igazán feldühödött támadás,
de a magyar emberek hálája is. Az Új Színház és Magyarország
sorsa között párhuzam van.
Csorja
Gergely
|
