|
 2012.02.17.
Mórhalmon városközpont
épül
Arra törekszünk, hogy a helyi élelmiszert vásárolják meg a
helyi feldolgozók.
Új városközpont
épül Mórahalmon mintegy 1 milliárd forintból - jelentette be
a város polgármestere az ünnepélyes alapkőletétel kapcsán. Nógrádi
Zoltán polgármester urat, a térség országgyűlési képviselőjét
a fejlesztésekről kérdezzük.
Igaz, hogy eddig nem is volt a településnek valódi központja?
–Valóban, a település először egy tanyaközpontból
kifejlődött község volt. Majd nagyközséggé és várossá
fejlődött. Ezért történelmi hagyományokkal rendelkező, építészeti
örökségként nyilvántartható városközponttal nem
rendelkezik. Amikor a pályázatokat kiírták városközpont –
rehabilitációra, mi éppen azért nem tudtunk pályázni, mert
nem rendelkezünk valódi központtal. Így meg kellett várnunk,
hogy a pályázat alkalmassá váljon új városközpont megépítésére
is, ami most az egykori TSZ ipari területnek, irodaközpontnak a
lebontásával veszi kezdetét.
Milyen intézmények, épületek kapnak helyet
majd a városközpontban?
–Kulturális, szolgáltató, közigazgatási és
gazdasági terek.
A hozzávetőlegesen 1 milliárd forint nagy része pályázati
úton érkezett be?
–Pontosan. A projekt összköltsége 937 millió 500
ezer forint, melynek 80 százalékát - 750 millió forintot - az
Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosította, pályázat
alapján.
Mikor kezdődik a munka ,és a tervek szerint mikor fejeződik
be?
–A munka már január közepén elkezdődött. Az építészeti
fejezetekkel szeretnénk szeptember végéig végezni, majd jönnek
a soft-elemek, melyek a különböző szolgáltatások kiépítését,
illetve ezeknek a teljes vertikumának a kifejlesztését
jelentik.
Hosszú távon megtérül a városnak ez a beruházás?
–A város jelenleg kistérségi – az új közigazgatási
rendszerben pedig járási központ lesz. Ezt azért emelem ki,
mert a különböző beruházásokkal nem csak magának a településnek,
hanem már a térség ellátására készülünk. Ezért is lényeges
az új terek kialakítása. A polgármesteri hivatalunk már régen
nem alkalmas arra, hogy akár a járásközpontot befogadja, vagy
különböző térségi szolgáltatásokat biztosítson. A városban
bérelt ingatlanokban látunk el közigazgatási és államigazgatási
feladatokat, és ezzel együtt nincsenek olyan gazdasági tereink,
ahol össze tudnánk hozni a keresetet és a kínálatot bármiféle
szolgáltató tevékenységben. Hiányoznak a piacosítható közművelődési
tereink, azok, melyek külső rendezvények befogadására is
alkalmassá tehetők. Ez azért is fontos, mert a turisztika fejlődésével
egyre több az igény kulturális rendezvények, konferenciák,
ismeretterjesztő programok megtartására, de ezekre nincs
megfelelő terünk, és a rendezvényházunk is túlzsúfolt. A város
turisztikai fejlődése tehát megköveteli egy színvonalas
kulturális tér létrehozását.
Új piaccsarnok nyílik. Előnyt élveznek a helyi termelők?
–Arra törekszünk, hogy a helyi élelmiszert vásárolják
meg a helyi térségi fogyasztók. Remek alapanyagot állít elő
a magyar mezőgazdaság és a magyar vidék, mégis oly kevés a
hozzáadott érték, hogy nem tudja elérni a fogyasztói ingerküszöböt.
Ezért vándorolnak el a fogyasztók a nagy áruházláncok irányába.
Mi szeretnénk, ha a piacot helyi termékkel töltenék meg, s ez
turisztikai szempontból fontos, másrészt a helyi gazdaságfejlesztés
részéről is. Maga a város húsfeldolgozó építését is
tervezi, újfajta növények termesztésével kísérletezünk a közmunka
program keretén belül. Sőt mezőgazdasági közmunkaprogramot
indítottunk. Tehát több olyan kezdeményezésünk van, mely a következő
5-10 évben mutatja meg életképességét. Mi mindig hosszútávú
programban gondolkodunk. 16 évvel ezelőtt jutott
először eszünkbe, hogy kezdjünk el turisztikával
foglalkozni, amikor még turizmusról Mórahalmon nem lehetett
beszélni – ma pedig 400 ezer fürdővendégünk van. Hisszük,
hogy a következetes, kitartó és a város-és gazdaságfejlesztő
munka közép-vagy hosszútávon meghozza a gyümölcsét. Ezért
is kezdünk most gazdálkodásba, és vállalkozásokat indítunk
el. Mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozó programokat kezdünk
el.
Több interjúból arra lehet következtetni, hogy az
ország abba a természet közeli állapotba, ahonnan 1945 után
erőszakosan kiragadták.
–Így van, és ennek nincs más generátora települési
szinten, mint a helyi önkormányzat, hiszen intézményhiányos a
magyar vidék. Ha az önkormányzat nem vállal be feladatokat,
akkor nincs aki a motorja lenne a fejlődésnek, hiszen ma már hiányoznak
az integrátorok. Kötelező feladatokat vesznek el tőlünk; így
pótoljuk ezeket olyan önként vállaltakkal, melyekkel sikert érhetünk
el.
Az iskolát is átkerült állami kezelésbe?
–Igen, de vissza szeretnénk kapni. Ugyanakkor meg
kell találni az önkormányzatoknak a maguk jól felfogott érdekeik
mentén az újabb feladatokat – amennyire engednek bennünket.
Hiszen az önkormányzati törvény bizonyos szempontból korlátoz
is. Attól függ minden, hogy mennyi forrást von tőlünk el az
állam.
Mi jellemzi a város idei költségvetését?
–A költségvetés beterjesztésre került első
olvasatra a képviselőtestület elé, ám további feladatokat
határozott meg számunkra a testület. És az is egyértelmű,
hogy veszteséges költségvetést nem lehet elfogadni, így az önkormányzati
cégek is kénytelenek lesznek erre az évre olyan üzleti tervet
készíteni, mellyel hozzá tudnak járulni a város közfeladatainak
ellátásához. Ezen kívül újabb funkciókat, feladatokat keresünk
magunknak.
Medveczky Attila
|
