|
 2012.02.22.
Megjelent a Magyar Fórum XXIV. évfolyamának
8. száma!
A tartalomból:
Bogárdi Szabó István püspök gyászbeszéde (címlap, 2.oldal)
Nekünk csak az
maradt, hogy József Attilával mondjuk mindegyre: Urak között játszottam
a bambát. Amikor ennek a felismerése áthat bennünket, harag támad
bennünk, ez pedig nagy dühöt lobbanthat, akár forradalmat is támaszthat,
sőt az egész világot megrendítheti. És ennek hangot adhat az
író kristálytiszta, pontos szóval, és hangot adhat a
politikus is, mozgósító erővel. De aki ezt teszi megalázott
helyzetében, az kockáztat is. Az író azt kockáztatja, hogy
azok is megértik, akiknek nem kellene. A politikus pedig azt kockáztatja,
hogy azok sem értik meg, akiknek kellene. Csurka István vállalta
mindkét kockázatot, és itta a levét annak is, hogy olyanok is
megértették írói szavát, akik ezt megtorolhatták, és meg is
torolták rajta. És itta a levét annak is, hogy politikai
radikalizmusát éppen azok értették a legkevésbé, akik a legtöbbször
a vállukra kapták őt. Most azonban, gyászoló szeretteim, gyászoló
család, végtisztesség tevők, nekünk, akik Csurka István
temetésére gyülekeztünk egybe, más formán és másképpen
kell belátnunk, hogy lépcsőházban vagyunk, lépcsőházban itt
is, most is. Mert az embert kitessékeli a halál az életből, és
sokféle szolgája, lakája van a halálnak arra, hogy kisemmizzen
minket: betegségek, sorsrontások, vétkek, igazságtalanságok,
megaláztatások, kisebb és nagyobb becsapások és árulások,
csalások és csalódások.
Lezsák Sándor gyászbeszéde
Lakiteleken,
a sátorban, előadása során többek között azt mondta: golyófogónak
még jó leszek. Ehhez a mondatához is tartotta magát, de az ennél
nagyobb, ennél merészebb vállalásaihoz is. Az új magyar önépítés
jegyében élt, dolgozott, írt, szervezett, lázított és
csillapított. Ezért sütöttek rá gyalázatos bélyegeket. A
fegyverszünet nélküli harc megedzette. Veszélytudata sokszor
sodorta vad vizekre, a bénultságból szabadító felismerései
nekem is erőt adtak, hogy olykor a féltés rántott görcsbe, ha
fölöslegesen akart golyófogó lenni. Ilyen könnyen fejet nem
adunk – háborogtam én is. Testvér tud testvér ellen úgy
haragudni, hadakozni, ahogy igaza érdekében én is haragudtam rá.
De támadhatták százfelől, rágalmazhatták, riogathattak vele
az ország közéletében, lerázott magáról a cél érdekében
minden koloncot, vádat, és ha fájhattak is a kapott sebek, soha
nem mutatta. Nem a sebek voltak érdekesek számára, csak az az
egyetlen seb, amit a rendszerváltás címén talmi ígéretével
a magyarságon ejtettek, hogy kivéreztessenek bennünket. Nem mások
ellen, csak ezek ellen a kivéreztetők, hazaiak és külföldiek
ellen írta eszméltető publicisztikáit kifejezetten e célból
létrehozott lapjában, a Magyar Fórumban. Bíró Zoltán
szavaival: Csurka István fáklyát tartott a kezében, ezzel a fáklyával
járta az országot. Némelyek ráfogták, hogy gyújtogatni készül,
holott csak világítani akart. Ady Endre, Móricz, Németh László,
Sánta Ferenc életműve, vagy Fekete Gyula és Püski Sándor
kortársi feladatvállalása és magatartása volt számára a népéért
való küzdelem példázata.
Dr. Kovács László: Súlyos örökség
(Búcsúbeszéd Csurka István temetésén)
(3.oldal)
Régebbi
ismeretségünk okán Te egyszer rám mutattál és hívtál.
Tudtam, hogy a cél nemes, de a küzdelem, a harc ádáz lesz.
Tisztában voltam azzal, hogy a korántsem veszélytelen csatákban
csak morálisan lehet győzni, csak hősi halált lehet halni,
csak felmorzsolódni lehet. Mégis jöttem, mert neveltetésem,
hitem belső kényszere és a küzdelmek mámora erősebb volt az
óvatosságnál, a „ne szólj szám, nem fáj fejem” langyos-kétes
biztonságánál. Dicsőség és büszkeség volt a 300 egyikeként
Veled és Melletted harcolnom! (Óh, hol van már az a 300? ) Az
árulások, pártütések, sértődések, nagyravágyások, dezertálások,
cserbenhagyások keserű napjaiban egyszer azt mondtad maroknyi,
megmaradt híveidnek: „Ne csüggedjetek! Volt idő a történelemben,
amikor 5-6 nagyobb család és környezete jelentette Magyarországot.”
De annyi mindig volt és mindig lesz, feleltem. Óráknak tűnő,
pattanásig feszült hosszú másodpercek csendjét megtörve, azt
mondtad: „Köszönöm.”
Keszey János, Balatonalmádi polgármestere: A
balatoni korona szerepe a helyi gazdaságfejlesztésben
A helyi pénz bevezetése élénkíti az adott
régió kereskedelmét, gazdaságát
(4.oldal)
Történelmi
és gazdaságtörténeti tapasztalatok azt mutatják, hogy a helyi
pénz bevezetése élénkíti az adott régió kereskedelmét,
gazdaságát. Tudjuk, hogy az általános pénzügyi válság hatására
mindenütt nehézséget okoz a munkahelyteremtés; mi pedig a
helyi pénz bevezetésével jobban elősegítenénk a meglévő
munkahelyek bővítését és élénkítenénk a helyi gazdaságot.
A turisták számára is fontos szempont lehet, hogy a helyi szolgáltatásokat
helyi pénzzel megvásárolva jelentős kedvezményhez juthatnak
itt-tartózkodásuk ideje alatt.
Szociális földprogram Nyírcsaholyban
Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy
az emberek akarnak dolgozni
(4.oldal)
Hanusi Péter polgármester: Tehát
igyekszünk gyakorlati ismereteket nyújtani, a program vezetője
pedig diplomás kertészmérnök és minden egyes munkafázis előtt
elmondja, hogy mi a célja a különböző részmunkáknak. Ezzel
a szociális földprogrammal egy majdan megalakítandó szociális
szövetkezet alapjait is le szeretnénk rakni. További célunk,
hogy idén létrehozunk egy olyan nonprofit kft.-t, aminek az
egyik legfontosabb feladata a szociális földprogram működtetése.
A Kárpátaljai Református Egyház elkötelezett
a magyar nemzet irányába
A kárpátaljai magyarok többsége nem vágyakozik
ilyen Európai Unióba
(7.oldal)
Január
28-án Beregszászon, a Kárpátaljai Református Egyház közgyűlésén
Zán Fábián Sándor püspök kijelölte egyházának
legfontosabb célkitűzéseit, és a bizottságok vezetői beszámoltak
munkájukról. A közgyűlés megfogalmazott egy nyilatkozatot, a
magyar alkotmány védelmében.
Küzdelem a Tokajiért
(9.oldal)
A
magyar–szlovák borvita ügyében továbbra is kiélezett küzdelem
folyik a „Tokaj” névhasználatért. Mivel az uniós oltalmak
jegyzéke nem nevezhet két különböző borvidéket ugyanazon a
néven, Brüsszelnek hamarosan döntenie kell, ki viselheti a
Tokaj címet. A küzdelem okairól Marcinkó Ferencet a Tokaji
Borvidék Hegyközségi Tanácsának és a Hegyközségek Nemzeti
Tanácsának elnökét kérdezem.
Beszélgetés Varga Patrícia Minerva festőművésszel
(10.oldal)
Létezik
egységes stílus – bár szerintem az sem volna baj, ha nem
volna ilyen átfogó főáram, amibe én úgysem akarok
beletartozni. A művészet olyan szentség, amit azért művelünk,
mert képtelenek vagyunk mást csinálni. Bensőnkből vezérelve
alkotunk. Manapság viszont azt várják el tőlünk, hogy divatos
kategóriáknak feleljünk meg. Ezzel nem értek egyet, mint ahogy
azzal sem, hogy egyes képek irreálisan magas áron kelnek el. Még
valahogy azt is furcsállom, hogy egy Van Gogh kép több milliárdba
kerül (holott képeim tanúsítják, hogy rajongok Van Goghért).
Romák – szövetségben az MKP-val
Nem akarjuk „leválasztani” a roma kultúrát
a magyar közösség kultúrájáról
(12.oldal)
dr. Ravasz József, a Dunaszerdahelyi Romológiai
Kutatóintézet vezetője, az MKP jelöltje: Az
oktatás, a munkahelyteremtés és a lakhatás problémáját
egyszerre kell kezelni. Ennek érdekében olyan programokat
dolgoztunk ki, melyekkel segítjük a romák szocializációját,
és ezzel a közösség hangulata is megváltozik. Annak pedig
nagyon örülünk, hogy az MKP felvállalta a Dél-Szlovákiában
élő magyar ajkú romák problémáit az élet minden területén.
Lényeges, hogy helyi szinten segítsük a romákat, különben képtelenek
leszünk előre jutni. Erre egy példa: a dunaszerdahelyi romák
problémáját helyben az önkormányzat tudja csak megoldani. Ezért
nekünk segítenünk kell az önkormányzat munkáját. Csak az
ilyen kölcsönhatás vezethet eredményre.
Csorja Gergely: Adjatok pénzt, vagy háborúzunk
(19.oldal)
Izrael
újabb háborút erőltet. Már az első öbölháború, majd az
afganisztáni és később az iraki háború is elsősorban – de
nem kizárólagosan – izraeli érdekeket szolgált. Igaz, az
offenzívák nemzetközi jogi értelemben agressziónak számítottak,
azokat mégis vállalta az amerikai vezetés. A Bush-adminisztráció
és az AIPAC, a legbefolyásosabb zsidó és egyben az összes közül
az egyik legbefolyásosabb lobbicsoport nyílt háborús uszítása,
továbbá az azóta is tisztázatlan és rendkívül gyanús körülmények
között elkövetett merényletsorozat eredményeként Amerika
terrorellenes háborút hirdetett. A háború természetesen nem
csak Izrael érdekét szolgálta. A ’90-es évekre tarthatatlanná
vált amerikai gazdasági állapotokat, a költségvetés gigászi
hiányát is ez a háborúsor hivatott elleplezni; az olaj feletti
rendelkezés és bizonyos geostratégiai szempontok, jelesül
Oroszország és Kína visszaszorítása is sokat nyomtak a
latban.
Keresse
a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!
Szintén
csütörtöktől kapható a februári Havi Magyar Fórum!
Kiadóhivatal:
1092 Budapest, Ráday u. 32., I. em. 3. Levélcím: 1464 Budapest,
Pf. 1575. Telefon és telefax: 781-3236, 06-30/754-5017.
|
