|
 2012.01.06.
Iránytűnk az Isten, a család
és a nemzet
A cserkészvezetők sorsa a Gulág volt
Húsz
éves a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség (KáMCSSZ).
December 10-én a jeles jubileumot a munkácsi Rákóczi-kastélyban
emléküléssel méltatták. Az eseményen az anyaország és a
határon túli területek magyar cserkészszövetségeinek számos
küldöttsége, a kárpátaljai magyar konzulátusok, a három történelmi
egyház és több társadalmi szervezett képviselője vett részt.
Popovics Pállal, a KáMCSSZ elnökével a jubileum alkalmából
beszélgetünk.
1991-ben menyien hozták
létre a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetséget?
– Az alakuló ülésen
hozzávetőlegesen húszan vettünk részt. Az alapítók közül
nem egy kárpátaljai öreg cserkész volt, s rajtuk kívül az
1991 nyarán a Külföldi Magyar Cserkészszövetség által
szervezett vezetőképző táborban frissen kiképzett vezetők
illetve az
1944-ben megszüntették
a cserkészmozgalmat. Tudtommal Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség
nem is létezett előtte, hiszen a trianoni diktátum után ez a
terület Csehszlovákiához tartozott.
–A trianoni ország csonkítás után a Magyarország határain
kívül rekedt cserkészek az uralkodó nép cserkészszövetségéhez
kötődtek. Az újonnan létrejött Kárpátalja magyar cserkészcsapatai
a Csehszlovák Cserkészszövetséghez kerültek. Az első bécsi
döntés után viszont visszatértek a Magyar Cserkészszövetséghez.
Mindez a szovjet csapatok benyomulásáig működhetett.
El lehet mondani, hogy
maga a szellemiség viszont továbbélt?
–Ez még egy feltáratlan fejezet; arról nincs tudomásom,
hogy búvópatakszerűen élt volna tovább a kárpátaljai magyar
cserkészmozgalom. Valószínűleg ilyenre nem került sor. Ennek
egyik oka, hogy a cserkészvezetők egy része pap volt, és
sorsuk a gulág –rabság volt. Több cserkészvezető a frontra
került, és több tízezer magyar férfit vittek el ún. malenkij
robotra. Volta , akik titokban összejártak, istenfélők,
nemzetben gondolkodók, de ez nem fű alatti cserkészközösség
volt.
1991-ben milyen körből toborozták a tagokat? Mennyire
köthető ez a mozgalom a római, illetve görög-katolikus egyházhoz?
–A kérdés megválaszolásához vissza kell menni az időben.
1947-ben megszüntették Magyarországon is a cserkészszövetséget,
viszont az 1945 után emigrációba került magyar cserkészvezetők
Nyugaton újrakezdték a munkát. Első közösségük Hontalan
Sasok néven működött. Több legendás vezetőjük volt, többek
között Kisbarnaki Farkas Ferenc és Bodnár Gábor. Ők előbb
Nyugat-Németországban, majd a tengerentúlon szervezték meg a
magyar ifjúság nevelését, így életben tartották a magyar
cserkészmozgalmat. A rendszerváltás idején ez a csapat
szervezte meg a cserkészvezetők, az utánpótlás képzését
saját táboraikban. 1991-ben pedig Gödöllőn megszervezték az
első kárpát-medencei vezetőképzőt, amire már a határon túli
cserkészvetetőket is bevonták. Ezen a rendezvényen tíz kárpátaljai
fiatal vett részt.
Jelentkezés, vagy jelölés
alapján utaztak Gödöllőre?
–Bodnár Gábor úr
megbízottja Locker Margit nővér kiutazott Kárpátaljára, hogy
megtudja, kiket javasolnak a papok a kárpátaljai magyar cserkészmozgalom
beindítására. Így kerültünk ki mi erre a vezetőképzőre,
ahol mindent megtették azért, hogy tudatosuljon bennünk, a mi
dolgunk a mozgalom újraindítása. Az egyházi vonatkozásról: a
római katolikus, a görög katolikus és a református egyházon
belül is működtek cserkészvezetők. Tudjuk, hogy Gulácsy
Lajos a Kárpátaljai Református Egyház nyugalmazott püspöke
szintén tagja volt a cserkészmozgalomnak, néhai Ortutay Elemér
görög katolikus pap még cserkészparancsnok is volt. Egyértelmű
a kötődés a történelmi egyházakhoz, hiszen a cserkészmozgalom
egyik pillére az istenhit.
A magyar cserkészet másik alappillére a magyarságtudat
ápolása. Ezt milyen módszerrel tudják megtenni, elérni?
–Mindennek különböző módjai vannak. Az őrsi
foglalkozások pl. kidolgozott próbarendszer szerint zajlanak. A
próbarendszer pedig – korcsoportoknak megfelelő – magyarságismereti
elemből is áll. A népdaléneklésre, irodalomunkra, történelmünkre,
hagyományainkra, vagy akár a rovásírás tanulására nagy
hangsúlyt fektetünk. Ezeken túl az egyházi és nemzeti ünnepeken
is aktívan részt veszünk. Például a munkácsi csapat, aminek
a parancsnoka vagyok, március 15. és az aradi vértanúk emléknapja
előtt munkával emlékezik: előbbinél a podheringi emlékoszlop
környékét tisztítjuk meg, október 6-án pedig a nemzetőrsírokat
tesszük rendbe. Fontosnak tartjuk, hogy fiataljaink a táncházakban
szórakozzanak, szeressék meg a magyar néptáncot. Táboraink
mindig tematikusak, a keretmesét különböző magyar történelmi
eseményekhez, azok jubileumaihoz kapcsoljuk őket. Iránytűnk az
Isten, a család és a nemzet.
Munkájukat
a legmagasabb magyarországi szinten is elismerik, hiszen Schmitt
Pál októberben a Köztársaság Elnökének Díszoklevele Éremmel
kitüntetést adta át a kárpátaljai magyar fiatalok identitásának
megőrzése, nemes hagyományaik ápolása és erkölcsi tartásuk
erősítése terén kifejtett két évtizedes közösségépítő
munkája elismeréseként a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetségnek.
–Nagyon örültünk
ennek a megtisztelő kitüntetésnek, ami hatalmas meglepetést
okozott, mert nem is számítottunk erre, önmagunkkal szemben
nagyon kritikusok vagyunk.
Teleki
Pál miniszterelnökről és főcserkészről lehet-e szabadon
beszélni?
– Lehet, mert az ő
munkásságát nem igazán ismeri az ukrán hatalom. Ők főleg
Horthysta-fasiszta megszállásról, a magyarok okkupációjáról
beszélnek még a mai napig is. Mi vagyunk a megszállók, a
fasiszták, az itteni szlávok leigázói, miközben ugyanaz az
ukrán történetírás dicshimnuszt zeng a nyugat-ukrajnai felkelőkről,
akiket SS-tisztek vezettek.
A
neoliberális fogyasztói idea mennyire jelent meg a kárpátaljai
fiatalok körében? Az a gondolat, hogy az anyagi javak halmozásától
leszünk értékesek?
–A média közvetítésével,
a határok átjárhatóságával az immorális dolgok sem tudnak a
határon kívül rekedni. Így a Nyugat minden jó és rossz attitűdje
megjelenik nálunk is. Annak örülhetünk, hogy a magyar fiatalok
még viszonylag jobban kötődnek a családhoz, a közösséghez.
Ezt szeretnénk mi is megerősíteni.
Medveczky Attila
|
