vissza a főoldalra

 

 

 2012.01.11. 

Megjelent a Magyar Fórum XXIV. évfolyamának 2. száma!

A tartalomból:

Csurka István: Történelemhamisítás

Belső tartalom nélküli szavak (2.oldal)

Ma, amikor a válság dübörög és a legkülönbözőbb szinteken és minőségekben érzékelő emberek és csoportok is egyöntetűen állapítják meg, hogy nagy baj van a világgal és talán még nagyobb baj van szegény hazánkkal, amelynek hajója hánykolódik és az elsüllyedés fenyegeti, most aztán volna égető szükség a pontos jelentésű, s mindenki számára ugyanazt üzenő szavakra. De ilyenek már szinte nincsenek is. Szavainkra rátette a piszkos kezét a válságcsináló pénzügyi nagyhatalom, a megnevezhetetlen elkülönülés, a nem – Thomas Mann-i Varázshegy fent Davosban vagy lent a tenger szintjén, éppen a New York-i Szabadság- szobor tövében, ahol locsog az örökös hullámzás. A világuralomhoz és a mai háborúkkal teli irányításhoz mindenképpen kibelezett, üres szavakra van szükség. A rablóháború legyen „demokrácia-terjesztés”, a nyomorgó tömeget nevezzük „leszakadók”-nak, amelyben benne foglaltatik az önhiba és az elmaradottság, sőt még a népiség is. Aki sok pénzt összeharácsolt, összeprivatizált, összeközvetített, fel- és leminősített, az sohasem leszakadó, legfeljebb néha séta közben leszakad egy kicsit a többitől a börtönudvaron.

 A forrásmegosztás változtatásra szorul

A kerületek között Rákosmente nyerte el a legtöbb uniós és hazai pályázati forrást (4.oldal)

Riz Levente, Rákosmente polgármestere: A fővárosi forrásmegosztás lényege, hogy a Budapesten befizetett iparűzési- és egyéb adóbevételek egy részét – amit nem von el az állam más célra – szétosztják a főváros és a kerületek között. A fő kérdés, hogy ki milyen mértékben részesül ezekből a forrásokból. 2006 decemberében az MSZP– SZDSZ többségű parlament módosította a forrásmegosztásról szóló törvényt, új szorzókat, új arányszámokat vezetett be az elosztási rendszerben. Olyan szempontokat találtak ki, amelyek az akkor többnyire szocialista vezetésű kerületeknek kedveztek. Így került Rákosmente rendkívül hátrányos helyzetbe, ez 1,5 milliárd Ft forráselvonást jelentett a kerület költségvetésének.

 Szét akarták veretni a magyarság nagygyűlését

Belső önrendelkezésről ma már szó sem lehet (5.oldal)

A szlovákiai magyarság 1994. január 8-án Révkomáromba ment, hogy nyilvánosan hangot adjon konkrét elképzeléseinek, és érvényt szerezzen kisebbségi jogainak. Január 8-án 15.00 órakor megemlékező koszorúzást tartottak a városban arra emlékezve, hogy 18 évvel ezelőtt Révkomáromban tartották a szlovákiai magyar választott képviselők és polgármesterek országos nagygyűlését. A nagygyűlés közös állásfoglalását Duray Miklós, Kvarda József és Rózsa Ernő készítette elő, jóváhagyta a Magyar Koalíció Tanácsa, valamint a Csallóközi Városok és Falvak Társulásának elnöksége. Duray Miklós felvidéki író-politikussal arról beszélgettünk, vajon délibábot kergettek-e akkor a résztvevők, illetve mi az üzenete, a tanulsága a ’94-es nagygyűlésnek.

 Életpályamodell a vajdasági magyaroknak

Eredményes a stratégiai tervezésen alapuló nemzetpolitika (7.oldal)

A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) december 29-ei ülésén befejeződött a stratégiai tervezés beígért munkafolyamata. Dr. Korhecz Tamást, az MNT elnökét évértékelő beszélgetésre kértük föl.

Tisztelt Elnök Úr! A szakmai alapú fejlesztési stratégiák milyen eredményeket hozhatnak a vajdasági magyar közösség önazonosságának megőrzése vonatkozásában?

– Maga a stratégiai tervezés a nemzetpolitikánkban olyan új minőséget képezhet, ill. máris képez, ami komoly pozitív változásokat jelenthet közösségünk megmaradása és megerősödése szempontjából. Mindezzel egy igen nagy űrt tölt be a Magyar Nemzeti Tanács. Nagyon jó, hogy össznemzeti szinten, a nemzetpolitikában – így pl. a MÁÉRT szintjén – is megjelent a stratégiai tervezés, mi ebben viszont kicsit, előbbre tartunk. Mi, az MNT-ben azt valljuk, hogy a stratégiai tervezés a hatékony és sikeres kormányzás egyik alappillére, olyan eszköz, amelynek segítségével formálható a társadalmi valóság. A sikeres politizálásnak két feltétele van: a stratégiai tervezés és az adminisztratív kapacitás.

 Műveltnek, tájékozottnak és magyarnak kell lenni

Le kell gyűrni a kishitűséget (9.oldal)

Nagy Ervin, országos főépítész: Nem a pláza építésével, hanem annak hatásaival vannak gondok. Amikor ezt a sok plázát a fővárosba hozták, nem gondoltak annak következményeire. Ez a fő baj. A plázák építése elszívta az életerőt a belvárosból és ennek fájó következményei lettek. Az államnak, az önkormányzatnak felelős döntést kell hoznia és ha egy adott dologhoz nem ért, akkor meg kell kérdeznie a szakma képviselőjét. Ha ön beteg, akkor elmegy az orvoshoz, aki közli, hogy az egészségtelen életvitelnek milyen következményei lehetnek. A volt főpolgármester nem kérdezte ezt meg az építészektől, hanem a plázalobbit támogatta.

 Beszélgetés Perencz Béla operaénekessel (10.oldal)

Jóval több forrást kéne a kultúrára fordítani, ahogy az oktatásra és az egészségügyre is. Mert ez a „hármas” nem más, mint maga az ember, aki test, lélek és szellem. Ha a német történelemre gondolunk, akkor látjuk, hogy a nehéz gazdasági helyzetben is sokat áldoztak a kultúrára. 1945-re romokban állt az egész ország. Észak-Rajna-Vesztfáliát a szén, vasérc megmentette, ám a déli tartományok szegények voltak, mert nem rendelkeztek ásványi kincsekkel, viszont politikusaik a kultúrába fektettek be, mert tudták, hogy a kultúra biztosítja azt az alapot és környezetet, amiben a tudományos és gazdasági élet felvirágzik. Ők ebben hittek, és sikerült is nekik feltörniük, előnyüket a mai napig érvényesíteni. Ezt kéne a mindenkori politikai vezetésnek igencsak fontolóra venni.

 

Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!

Vagy fizessen rá elő! info@magyarforum.hu

Telefon és telefax: (06-1) 781-3236,

Mobil -telefonszám: 06-30-7545-017