vissza a főoldalra

 

 

 2012.01.06. 

Megbukott az elmúlt 20 év hajléktalanpolitikája

Nemcsak ételosztás formájában jelenik meg a segítségnyújtás

December 14-én adta át Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár és Kocsis Máté Józsefváros polgármestere a LÉLEK-házat a VIII. kerületi Koszorú utcában. Józsefváros Önkormányzata immár 2 és fél hónapja elindította a LÉLEK-programot (Lakhatási Életviteli Lelki -segítségnyújtási Egzisztenciateremtési Közösségi Program) amelynek keretében a VIII. kerületben hajléktalanná vált emberek felzárkóztatását tűzte ki célul. Erre első ütemben 61 millió forintot költött a kerület. Polgármesteri javaslatra sem a Józsefvárosi Önkormányzat tisztségviselői, sem az ügyosztályvezetők, intézményvezetők, sőt az önkormányzati tulajdonban lévő cégek vezetői sem veszik fel az év végi jutalmukat. Kocsis Máté, a kerület polgármestere egyébként 2006 óta semmilyen jutalmat nem vett fel. Csupán abból, hogy a vezetők nem veszik fel jutalmukat, az önkormányzat megtakarítja szinte a teljes, a LÉLEK-program első ütemére elköltött 61 millió forintot.

            Józsefvárosban régóta megoldatlan helyzetet teremtett a hajléktalan-probléma. Mi erre többször felhívtuk a figyelmet és megoldási javaslatot tettünk – mondta bevezetőjében Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere, a kerület és az ország első LÉLEK-házának megnyitóján. A polgármester elmondta: december 13-án az Országgyűlés a jelenlévő képviselők 2/3-ának támogatásával elfogadta az önkormányzati törvény (Ötv.) azon módosítását, melyet Kósa Lajos alelnök úrral együtt jegyeztem, s aminek lényege, hogy a jövőben a települési önkormányzatok feladatai közé tartozik a területükön hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának biztosítása, valamint a hajléktalanná válás megelőzése. Javaslatunk azt célozta, hogy elsősorban a helyi közösségek feladata legyen a közösség azon tagjairól való gondoskodás, akik elveszítik otthonukat. Az elmúlt húsz évben működő hajléktalanpolitika – finoman fogalmazva – kívánnivalókat hagy maga mögött, ezért a rendszer teljes átalakítására kell törekedni. Nem tartjuk humánus megoldásnak azt, ami most történik. Kocsis Máté szerint az Ötv módosítása alapot ad arra, hogy a jövő évben az ágazati törvényekben meghatározzák azt az új hajléktalan ellátási modellt, amely európai példákat vesz alapul és biztosítja az emberségesebb és hatékonyabb ellátást. Ennek kapcsán Kocsis Máté rámutatott: nem cél az emberek benntartása, hiszen a jelenlegi rendszer konzerválja a problémákat. Egy hajléktalan ember attól, mert egyszer egy akció keretében megetetik, még hajléktalan marad. Ezzel szemben a „felületi kezelések” helyett a cél az, hogy a hajléktalanságból kivezető utakat teremtsék meg az elesettek számára – mondta. A polgármester nem vitatja, hogy a korábbi rendszer szereplői némi érdeksérelmet szenvednek el; nem is történhet másképp a változás, minthogy viták kísérik, s ezekben igyekeztem helytállni. Igazunk bizonyítéka az, hogy ez a ház, melynek az átadásán jelen vagyunk, egy új rendszer nyitánya. Ha minden település létrehoz egy ilyen házat, akkor a közterületeken kialakult áldatlan állapotok is megszűnnek, másrészt a hajléktalanok ellátása jóval emberségesebb és a kivezető utak felé mutat. Az a célunk, hogy minden település lássa el saját elesettjeit. Nem az az embertelen, aki kimondja, hogy a mostani rendszer 20 éve nem megfelelően működik, hanem az, aki eltolta magától a problémát. 1995 és napjaink között 3500 –ról 10 ezerrel nőtt az ismert hajléktalanok száma, úgy, hogy helyzetük nem javult. Kocsis Máté kihangsúlyozta, hogy ez az épület egy átmeneti hely, és az a céljuk, hogy minél kevesebbet időt töltsenek el benne a józsefvárosi hajléktalanok, hiszen ez nem az otthonuk. A cél, hogy ebben a házban őket visszavezessék együttműködő partnereink a rendes életvitelbe. Az önkormányzat a saját lakásállományából ajánl majd fel az itt rehabilitált és önbecsülésében, anyagi helyzetében megerősödött embereknek- mondta a polgármester úr.

            Soltész Miklós szociális ügyekért felelős államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy lehetőség szerint a hajléktalanság kialakulásának megelőzésére kell koncentrálni, emellett pedig az akut probléma megoldásában való tevékeny közreműködés a feladat. Ezeken túl olyan megoldásokat kell találni, amelyek az elesett emberek visszavezetéséhez adják meg a legjobb formát és lehetőséget – tette hozzá. Az államtitkár jelezte, hogy az ellátásra fordított összegek nem csökkennek, hiszen 8,5 milliárd forint áll rendelkezésre a jövőre is a hajléktalan ellátásra. Azzal, hogy akár a családjogi törvényt, akár a munkába állás lehetőségét, és általában a segélyezés módját a munkába való visszajutás támogatásának irányába visszük, nagyobb lépéseket teszünk a hajléktalanság megelőzése érdekében. Soltész úr beszámolt egy az egészségügyi államtitkárság által indított pályázatról, amely részben tartalmazza Budapest és Pest megye hajléktalan-ellátásának segítését, másrészt pedig az egész országra is vonatkozik. Soltész ezzel összefüggésben rámutatott: a pályázatra több mint kétmilliárd forint áll rendelkezésre; ebből mintegy 500 millió forintra pályázhatnak Budapesten, 1,5 milliárdra pedig az ország többi részén, az úgynevezett konvergencia-régiókban. A fent említet pályázat jelentősége és üzenete hasonló a LÉLEK-programhoz, vagyis azokat az alternatív megoldásokat keressük, amiben nemcsak ételosztás formájában jelenik meg a segítségnyújtás, hanem az elesettek teljes körű rehabilitálását célozza. Az államtitkár szólt arról is, hogy az államtitkárság megállapodást kötött a VIII. kerülettel, melynek keretében köze150 millió forinttal támogatják Józsefvárost a LÉLEK-program továbbfejlesztésében – mondta az államtitkár úr, aki szerint nem kell azonnal az új megoldásokat támadni. Soltész Miklós megköszönte a média azon segítségét, ami ebben a nehéz kérdésben megnyilvánul. Egyrészt azért, mert a társadalomban létezik egy iszonyatos ellenérzés a hajléktalanokkal szemben, amihez bizony néhány eddigi szolgáltató hozzá is járult – mutatott rá az államtitkár.

            Miretics Marcell, a Baptista Szeretetszolgálat szociális szakmai igazgatója elmondta: egy olyan programot ismerhettünk meg, amely mellé szakmailag oda lehet állni. Ez a program a szubszidiaritás elvére épül, azaz a helyi problémákat helyi szinten kívánja megoldani. Azért állt a Baptista Szeretetszolgálat a kezdeményezés mellé, mert úgy érzik, hogy ez az a program, amely komplex, valós és hiteles segítséget tud majd nyújtani azoknak, akikkel a szervezet már régóta foglalkozik – emelte ki, hozzátéve: régóta készülünk arra, hogy a szociális munka teljes tárházát felhasználva segíthessük a hajléktalan embereket, ez most valósággá válhat. Horváth Szilveszter, a LÉLEK-ház igazgatója bevallotta, hogy szenvedélybeteg volt, hét évig volt otthontalan, ami a hajléktalanság „előszobája”, majd miután kigyógyult a betegségeiből arra tette föl az életét, hogy másoknak is segítsen. Most azt kell megtanulniuk azoknak az embereknek, akik bekerültek a programba, hogy hogyan kapaszkodjanak vissza egy olyan új életbe, ami több örömet, elégedettséget és boldogságot ad nekik – mondta a LÉLEK-ház igazgatója. A testileg, lelkileg leromlott állapotú emberek részére személyes programot dolgoz ki a Józsefvárosi Önkormányzat, megszervezik orvosi ellátásukat, segítik hivatalos ügyeik intézését és a kerületben működő egyházak támogatásával lelki gondozói tevékenység keretében igyekeznek helyreállítani emberi méltóságukat és önbizalmukat.

 

Medveczky Attila