|
 2012.01.13.
Kaposvár, az ország egyik legolcsóbb városa
Gyarapítjuk, és nem feléljük a közvagyont
A 2012-es év
legfontosabb önkormányzati feladataként megjelölt cél biztonságot
adni a kaposváriaknak az élet minden területén - hangzott el
december 15-én a város ez évi költségvetési koncepciójához
fűzött szóbeli előterjesztésben. Szerkesztőségünk vendége
Szita Károly, Kaposvár polgármestere.
Tisztelt Polgármester Úr! Ha jól tudom, az ötödik
ciklusát tölti városvezetőként. Ne vegye rossz néven, de
ilyenkor felvetődik az emberben az, hogy eddig nem tudtak biztonságot
adni? Tehát milyen összetevői is vannak a biztonság garantálásának?
– A honlapunkon is olvasható költségvetési koncepcióban
a legfontosabb feladatként a szociális biztonság megerősítését
tűztük ki a 2012-es évre. Ebből következik, hogy eddig is
arra voltunk a legbüszkébbek: mindazok, akik nehéz körülmények
közé kerültek, bátran kopogtathattak a városháza ajtaján,
mert megoldást és segítséget kaptak. A XXI. század első évtizedében
a legnagyobb „hiánycikk” nem is a pénz, hanem a biztonság.
Emberek, családok ezrei, tízezrei élnek létbizonytalanságban.
Nem tudják, megmarad-e munkahelyük és családjuk létfenntartását
képesek-e biztosítani. Ha nem tudunk alternatívát nyújtani a
bizonytalanság ellen, akkor igazán nagy a baj. A biztonságról
azért is szóltam, mert a 2008-as gazdasági válság nem tette tönkre
a várost, és most egy még nagyobb nemzetközi pénzügyi válságot
szenvedünk el, amit mi nem csak túlélni, hanem megnyerni is
akarunk, mégpedig úgy, hogy gyarapítjuk, és nem feléljük a közvagyont.
Ezért a biztonság megteremtését rendeljük fölé mindennek
2012-ben.
Gondolom, sokat számít a lakosság visszajelzése;
miben szeretnének érdemi változást a költségvetési koncepció
kapcsán.
– Évenként összegzem a lakosság észrevételeit a
koncepció megfogalmazása előtt. Én Kaposvárott élek. Nap
mint nap járok bevásárolni, tehát találkozom a lakókkal. Ha
nem állítanak meg kérdéseikkel, én kezdeményezem a beszélgetést
a város ügyeiről, mert abban hiszek: a polgármester és a képviselőtestület
nem tervezheti és szavazhatja meg a költségvetést a helyiek véleménye
nélkül. Éppen ezért januárban a város 20 pontján tartunk
lakossági beszélgetéseket, ahol beszámolok a kaposváriak által
kért és teljesített feladatokról, majd a lakók arról szólnak,
hogy ők mit tartanak fontosnak.
Mi a
tapasztalata: türelmetlenek a kaposvári polgárok? Hiszen sokan
abban bíztak, hogy 2012-re sokkal jobb helyzetben leszünk.
– Bizony, én is türelmetlenséget érzek. Nagyon sokan
– velem együtt – azt gondolták, hogy a kormányváltást követően
szinte azonnal jobb lesz a gazdaság és a foglalkoztatás
helyzete. Senki sem számolt azzal, hogy a 2008-as válságot egy
még nagyobb pénzügyi válság követi. Ki gondolt arra
2010-ben, hogy rövidesen az EU mintaállamának tartott Írországban
is pénzügyi gondok lesznek? Vagy ki látta előre, hogy az EU
kettéválását fontolgatják 2011-ben? Erre a krízisre senki
sem gondolt. Az élet is azt igazolta, hogy a monetáris világban
semmi sem folytatódhat úgy, ahogy eddig. Az előző kormányok
nem is „talicskával, hanem platós kocsival” tolták ki a pénzt
az önkormányzatoktól, és nem teljesítették a törvény által
előírt kötelezettségeiket; nem fizették ki a pedagógusokat,
nem volt működőképes az egészségügy és a szociális
igazgatás, csak az önkormányzatok pénzére fájt a foguk. Nem
történt meg az az ágazati rendszerátalakítás, ami a
jelenben. Senki sem gondolt arra, hogy mindezt ilyen gyorsan kell
végrehajtani az ország gazdasági stabilitása érdekében.
Mitől függ a közszolgáltatások minőségének tervbe
vett javítása? Anyagi forrásoktól vagy pedig az akarattól?
– Hiszem, hogy minden önkormányzat felelős a közszolgáltatási
díjakért, azért, hogy a város polgárait milyen rezsiköltséggel
terheli. Természetesen nem tudunk beleszólni a villany és a gáz
árába, hiszen ezek külföldi cégek által végzett szolgáltatások.
Mi azért vettünk teljesen más irányt és azért lett az ország
egyik legolcsóbb városa Kaposvár, mert nem adtuk el közszolgáltató
cégeinket. Így közösségi tulajdonban maradt a távfűtő cég,
a hulladékszállító, a víz-csatorna művek, a tömegközlekedés
annak érdekében, hogy minőségi szolgáltatást biztosítsunk a
legolcsóbb áron. Tehát az árakban nem jelenik meg 1-2% felett
a nyereségtartalom. Ezért is üdvözlöm azt a kormányzati törekvést,
ami a közszolgáltatási díjak hatósági árazásával
kapcsolatos, mert sok városban privatizálták a közszolgáltató
cégeket. Olyan törvényt készül elfogadni az Országgyűlés,
amely szerint a hulladékgazdálkodásnál csak állami, vagy többségi
önkormányzati tulajdonban lévő cég kap engedélyt. El kell érni,
hogy az általunk megtermelt hulladékot ne külföldi cégek vigyék
el innen drága pénzért. Hasonló jogszabály készül a víz-
és csatornahálózat működtetésére.
Több önkormányzat igyekszik csökkenteni az energiafüggőséget.
Önök ezt miként tudják megoldani?
– Másfél évvel ezelőtt a legfőbb energiastratégiánkat
a külföldi szolgáltatóktól a lehető legnagyobb mértékben történő
függetlenedésre alapoztuk. Kaposvárott működik az ország
egyetlen cukorgyára, amelyik zseniális fejlesztéssel répaszeletből
biogázt állít elő. Mi pedig negyedannyiért vásároljuk meg
ezt a biogázt, mint ha a KÖGÁZ-tól vennénk a gázt. 2011-ben
kiépítettünk egy vezetékrendszert, hogy a városi fürdőt
biogázzal fűtsük, ami éves szinten 60 millió forintos spórolást
jelent. Tervbe vettük egy biomassza üzem építését, hogy a távhő
árát még nagyobb mértékben csökkenthessük. Ha ez megépül,
akkor kb. 20%-os megtakarítást érünk el. 2012-ben 1,2 milliárd
forinttal bővítjük a távhőrendszert, emellett több intézményt
vonunk be, pl. a megyei kórház is rácsatlakozik a rendszerre
annak érdekében, hogy fajlagosan az árakat alacsonyabban tudjuk
tartani. A 450 férőhelyes, XXI. századi igényeket kielégítő
szolgáltatásokkal rendelkező Klebelsberg Kollégiumot pedig
napkollektorokkal szeretnénk felszerelni. Ezekből a példákból
is kitűnik, milyen szemléletet képviselünk.
Azt olvastam, hogy elindítják a zöldfoglalkoztatást.
Ez összefügg a Kaposvári Élelmiszer Programmal?
– A program fő célja, hogy a helyi termelők Kaposváron
készített élelmiszerekkel lássák el a hazai piacot. Vásárolják
a kaposvári húst, szalámit, kolbászt, sajtot, tejet, cukrot, s
minél többet vesznek ezekből a termékekből, annál több
embert alkalmaznak az üzemek. Ezért is indítottuk el a Kaposvár
Élelmiszer Védjegy Programot, hogy a kaposvári egyetem kutatási
tapasztalatát felhasználva minőségileg garantált, egészséges
élelmiszerek kapják meg ezt a címkét. A kaposvári élelmiszerek
ilyenek. Hiszem, hogy egyre nagyobb lesz a kereslet a garantáltan
egészséges, minőségi élelmiszerek iránt. Az egyik fő stratégiai
pontja a városnak munkahelyteremtés szempontjából is az élelmiszeripar.
Ezért építettük meg 2011-ben 960 millió forintból, teljesen
saját erőből az új kaposvári nagypiacot, amelyben megnyílt a
helyi élelmiszerek boltja is. Emellett a piac turisztikai látványosság
is; gondoljunk bele, hogyha külföldön járunk, bemegyünk az
adott város piacára, hiszen úgy ismerjük meg a helyi termékeket.
A zöldfoglalkoztatás jelentősége pedig az: mindenki, aki önhibáján
kívül került nehéz anyagi helyzetbe, és dolgozni szeretne, és
maga szeretné megtermelni családja szükségleteit, részben a
START-közmunkaprogrammal segítjük – 1137 embernek adtunk
tavaly így munkát – és ezt a programot egészítjük ki a zöldfoglalkoztatással.
36 hektáros műveletlen mezőgazdasági területet kívánunk
kiparcellázni, és rendelkezésre bocsátani azoknak, akik azon
élelmiszert szeretnének termelni.
Turisztikai fejlesztésekre is sor kerül?
– Igen, mert a turizmus is munkahelyteremtő ágazat. Természetesen
ennek elengedhetetlen feltétele az infrastruktúra fejlesztése
és megépítése. Ezért is bővítettük az 1960-as évek elején
épült gyógyfürdőnket, ami most európai színvonalú lett. Az
is motivált bennünket, hogy a kaposvári polgárnak is kijár
az, ami az osztráknak. A város büszkeségei a Rippl-Rónai- és
Vaszary-hagyaték. Rippl-Rónai villáját kiállítótérré
akarjuk átalakítani, tehát oda is várjuk a turistákat. Olyan
rendezvényeket szervezünk, mint az augusztusi kamarazenei
nemzetközi fesztivál, aminek Kokas Katalin és Kelemen Barnabás
a házigazdája. A fejlesztésekkel és a rendezvényekkel elértük,
hogy 2010-hez képest tavaly 47%-kal nőtt a vendégéjszakák száma.
Ez megerősített bennünket abban, hogy jó úton haladunk.
Medveczky Attila
|
