|
 2012.01.20.
Hillary Clinton félti
a demokráciát. Az amerikai külügy vezetője levelet írt Orbán
Viktornak és ha már megírta, akkor küldött egy másolatot a Népszabadságnak
is. Arra ugyanis gondolni sem merünk, hogy esetleg a Népszabadság
szerkesztőségében született a levél gerince, melyet
Washingtonban már csak átmásoltak a Secretary of Sate-es fejlécű
levélpapírra. Nem is merjük feltételezni, hogy esetleg a Népszabadság
az eredeti kéziratot közölte.
Mindenesetre
vicces, hogy az Egyesült Államok külügyminiszterének nincs más
dolga, minthogy a Klubrádió frekvenciájáért aggódjon, vagy
azt a példátlan eseményt sérelmezze, hogy a kétharmados többség
alkotmányozni mert. Nyilván nem történik semmi aggódnivaló a
világban. Izrael bizonyára biztosította a palesztinoknak az
egyenlő jogokat, nyilván megnyitották a vízhálózatot, nyilván
van étel is Palesztinában és nyilván nem isznak fertőző
vizet százezrek. Feltehetőleg a kínzások és a verések is
megszűntek. Bizonyára Pakisztánban is minden a legnagyobb
rendben van, és Észak-Afrikában sincs semmi aggódnivalója az
amerikai külügynek. Valószínűleg Szlovákia is biztosította
Clintonnét, hogy nem foszt meg több magyart a szlovák állampolgárságtól
és bizonyára Afganisztánban és Irakban is kiteljesedtek az
emberi jogok. Így nem csoda, hogy ráér aggódni a budapesti történésekért.
Az aggodalom elsődleges oka, hogy az új magyar
alkotmány, a médiatörvény, valamint eredetileg a Nemzeti Bank
és a PSZÁF összevonását célzó jogszabály megszünteti a
demokráciát Magyarországon. Jogi érveket ugyan soha nem
hallunk, hogy tulajdonképpen mi is a baj ezekkel a jogszabályokkal,
hanem mindig csak a verdiktet: veszélyeztetik a demokráciát. A
demokrácia veszélyeztetésének lényege – Hillary Clinton
szerint –, hogy veszélybe kerül a fékek és ellensúlyok
rendszere. Ez a mágikus szópár, mely drága Bolgár úr Klubrádiós
műsorában ötpercenként elhangzik, tipikusan az amerikai közjogi
gondolkodásban jelent meg és lényegében a hatalommegosztás
alapelvének egyfajta változatát jelenti. A magyar közjogban
– akárcsak a legtöbb európai jogban – a fékek és ellensúlyok
rendszere csak áttételesen van jelen, hiszen a parlamentáris
demokráciákban, ahol a végrehajtó hatalom a parlamentből,
praktikusan a kormányzó pártból eredeztethető, nehezen értelmezhető
a funkciómegosztásra épülő amerikai modell.
Ezen belül is különleges
helyzetet teremt, ha a törvényhozásban a kormányzó párt
abszolút hatalmat nyer. A kétharmados győzelem lényegében ezt
jelenti. A parlamentáris demokráciában reálisan nem vethető
fel a kétharmados hatalom törvényalkotási korlátozása és
tegyük hozzá, hogy éppen a hatalommegosztás klasszikus elve sérülne,
ha valamely más hatalmi ág vagy netalántán valamiféle külföldi,
akár nemzetközi jogi alapú befolyás a legitimen megválasztott
törvényalkotó hatalom bizonyos funkcióit át kívánná venni.
Az ellenzéki pártok
kapcsolataikon keresztül ugyanis ezt kívánják elérni. Lényegében
nem történik más, minthogy pénzügyi eszközökkel, illetve
nemzetközi sajtónyomással kívánják korlátozni a törvényhozás
és egyben a végrehajtó hatalom tevékenységét. Ma nem történik
más, minthogy Hillary Rhodam Clinton, Barroso és egyebek bevonásával
a magyar országgyűlés jogalkotó funkcióját korlátozzák.
Ez a modern demokrácia-felfogással
és közjogi elméletekkel összeférhetetlen, és komolyan veszélyezteti
a nemzeti törvényhozás, de az egész állam szuverenitását.
Demokratikus alapállásból teljességgel elfogadhatatlan, hogy
egy pénzügyi szervezet, jelesül az IMF politikai célokat
fogalmaz meg, teljességgel elfogadhatatlan, hogy hitelminősítő
intézetek és befektetők politikai célok megvalósítása érdekében
avatkoznak be szuverén államok jogalkotásába és teljességgel
elfogadhatatlan, hogy az Amerikai Egyesült Államok egy szövetséges
állam törvényhozói jogát kívánja korlátozni.
Hillary Clinton
levele több szempontból is megdöbbentő. Egyrészt eleve
ellenmondásos, hogy a szöveg szerint egyrészről nem kívánja
elvitatni a törvényalkotás jogát, majd rögtön megfenyegeti
Orbán Viktort, hogy amennyiben nem „megfelelő” törvényeket
alkotnak, akkor annak következményei lesznek: Bár teljes mértékben
tiszteletben tartom a magyarok jogát arra, hogy Magyarország számára
törvényeket alkossanak, a magam részéről mégis csak sürgetném,
hogy fontolja meg a következményeit annak, hogy (sic!) ha az említett
törvények a jövő hónapban változás nélkül lépnek hatályba.
Még ennél is
megdöbbentőbb, hogy hivatkozik az Alkotmánybíróság döntésére,
melyben alkotmányellenesnek találtak bizonyos nemrég meghozott
jogszabályokat. Mi bizonyítja jobban, hogy a vádakkal ellentétben
működik a hatalommegosztás, hogy a hiányolt fékek és ellensúlyok
közül az egyik legfontosabb, az Alkotmánybíróság igenis függetlenül
működik, minthogy megsemmisítették a kétharmados hatalom néhány
jogszabályát? Pedig emlékezzünk, micsoda hisztériakeltés
zajlott, hogy megvonták az Alkotmánybíróság jogkörét és
elvesztette függetlenségét.
De tovább nézve
a levelet: Hillary Clinton az amerikai nagykövet jelentései és
nemzetközi szervezetek véleménye alapján félti az igazságszolgáltatás
függetlenségét. Az amerikai nagykövet asszony vajon küldött-e
demokráciaféltő, a bírói függetlenséget óvó jelentést
2006-ban, amikor a független magyar bíróság futószalagon
hozta a minden alapot nélkülöző és teljesen törvénytelen
fogvatartások meghosszabítását elrendelő határozatokat?
Vajon féltették-e a demokráciát Gyurcsény Ferenctől, aki
nemcsak a bírói testületet, de a rendőrséget és a
titkosszolgálatokat is az ellenzék megfélemlítésére használta
fel?
És végül a
legszánalmasabb: a Klubrádió ügye. A Klubrádiót évekkel
ezelőtt kellett volna bezárni, mégpedig hatósági eljárás
keretében. Ugyanis nap mint nap megsértette a korábbi – tehát
nem a mostani, kifogásolt – médiatörvényt is. Egyrészt a rádió
teljesen egyértelműen pártbefolyás alatt állt. Másrészt a
korábbi kormányok állami pénzeket tereltek a Klubrádióhoz
hirdetés címen – ezt ők maguk bevallják mostani kiáltványukban:
A reklámhirdetések politikai szándékú elterelése a rádiótól
a kormányváltás után azonnal megtörtént.
A Klubrádió a függetlenség látszatát sem próbálta
fenntartani, így tulajdonképpen az a csoda, hogy idáig működhetett.
Ennek ellenére Hillary Clinton beleveszi a levelébe, ezzel lényegében
egy szintre emeli az állítólagos demokráciaféltést a Klubrádió
frekvenciájával. Ez önleleplezés, ezek után ennek a levélnek
egyetlen betűjét sem lehet komolyan venni.
A magyar sajtó és
a hangoskodó közélet mérhetetlen elfogultságát mutatja, hogy
lényegében senki sem háborodott fel az amerikai külügyér
durva, a magyar belpolitikai életbe közvetlenül beavatkozó
levelén, sőt, minden kommentár Orbánt akarta kukoricára térdeltetni.
Pedig Hillary
Clinton levele egy fejlődő afrikai államban is a szégyenfalra
kerülne, nemhogy a világ egyelőre legerősebb országában.
Csorja Gergely
|
