vissza a főoldalra

 

 

 2012.01.20. 

Életpályamodell a vajdasági magyaroknak

Eredményes a stratégiai tervezésen alapuló nemzetpolitika

A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) december 29-ei ülésén befejeződött a stratégiai tervezés beígért munkafolyamata. Dr. Korhecz Tamást, az MNT elnökét évértékelő beszélgetésre kértük föl.

 Tisztelt elnök úr! A szakmai alapú fejlesztési stratégiák milyen eredményeket hozhatnak a vajdasági magyar közösség önazonosságának megőrzése vonatkozásában?

 –Maga a stratégiai tervezés a nemzetpolitikánkban olyan új minőséget képezhet, ill. máris képez, ami komoly pozitív változásokat jelenthet közösségünk megmaradása és megerősödése szempontjából. Mindezzel egy igen nagy űrt tölt be a Magyar Nemzeti Tanács. Nagyon jó, hogy össznemzeti szinten, a nemzetpolitikában – így pl. a MÁÉRT szintjén – is megjelent a stratégiai tervezés, mi ebben viszont kicsit, előbbre tartunk. Mi, az MNT-ben azt valljuk, hogy a stratégiai tervezés a hatékony és sikeres kormányzás egyik alappillére, olyan eszköz, amelynek segítségével formálható a társadalmi valóság. A sikeres politizálásnak két feltétele van: a stratégiai tervezés és az adminisztratív kapacitás. Az utóbbi azt jelenti, hogy a kormányzat szakmailag felkészült, jól szervezett, felszerelt hivatalnoki apparátust működtessen. Már a 2010-es választásokat megelőző kampány során elmondtam, ha a Magyar Összefogás általam vezetett listája győz, akkor a stratégiai tervezés, a fejlesztési stratégiák elkészítése és végrehajtása prioritás lesz az első a közvetlenül megválasztott országos önkormányzat munkájában. Ennek az ígéretnek a gyakorlati megvalósítása történt meg az elmúlt évben. Az, hogy milyen eredményeket hozhat a stratégiai tervezés, illetve a szakpolitizálás a stratégiák alapján, jól lemérhető, tetten érhető volt 2011-ben az oktatás területén. AZ MNT még 2010 őszén fogadta el  az oktatási stratégiát, tavaly aztán beindult a célkitűzések megvalósítása. Mindezzel mérhetővé váltak a stratégiai tervezés eredményei. A nyelvhasználat, a kultúra és tömegkommunikáció területén a stratégiák tavaly késő ősszel születtek meg komoly szakmai előkészítés és közvita után.

 Az oktatási stratégián belül már most sikereket értek el?

 –Még az MNT optimistább tagjai is meglepődtek azon, milyen nagymértékben sikerült a magyar közösség oktatási helyzetét egy év alatt, a stratégia alapján, javítani. A stratégia legfontosabb ambíciója a magyar közösség képzettségének megerősítése volt. Hiszen a képzettségi mutatóink igen alacsonyak volt a szerb közösséghez képest. A másik alapvető célunk a magyar nyelvű oktatásban részt vevők számának és arányának a javítása. De beszéljenek a számok! Hosszú évtizedeken keresztül az első osztályba iratkozó magyar gyerekek kb. egyötöde, 20%-a, folyamatosan szerb iskolában tanult. Ők vagy olyan helyen élnek, ahol a közelben nincs magyar nyelvű oktatás, vagy a szülők úgy döntenek, jobb a gyermekük számára, ha a szerb iskolába jár. Mi hatalmas kampányt folytattunk, megszólítottuk azokat a családokat, ahol elsőbe indul a gyerek és feltérképeztük azokat az előnyöket, amelyeket az anyanyelvi oktatás biztosít, és ezzel elértük azt, hogy a nem magyar iskolába tanuló magyarok száma 15%-ra zsugorodott. Ezzel a kárpát-medencei régióban nálunk a legmagasabb azoknak a magyar gyerekeknek a száma, akik az anyanyelvi oktatást választották.

 Gondolom, ide tartozik a komplex ösztöndíjprogram is.

 –Ez is az oktatási stratégia része, de már az oktatás felsőbb szintjén, és olyan eszköz, amivel a szülőket meg akartuk győzni az anyanyelvi oktatás előnyeiről. A középfokú továbbtanulás tekintetében az volt a baj, hogy a magyar fiatalok főleg szakmunkásképzőbe iratkoztak be, míg a szerb fiatalok többsége leérettségizik. A szakmunkásképző pedig a peremre szorulás első lépcsője lehet. Így olyan hátránnyal indult a magyar közösség, amit csak 2011-ben sikerült ledolgozni. Ez volt az első év Trianon óta, amikor a magyarok ugyanolyan arányba iratkoztak be négyéves magyar nyelvű középiskolákba, mint a szerb nyelvű oktatásban részt vevő diákok a szerb nyelvű  négyéves középiskolákba.  Mi négyéves szakokat indítottunk el, előmozdítottuk a gimnáziumokba iratkozást azzal is, hogy felkerestük az összes magyar diákot, aki a nyolcadik osztályt befejezte. Eddig a magyar diákok közel 10% az általános iskola után nem tanult tovább, 2011-re ez az arány alig  2% lett. A legnagyobb híre az ön által említett ösztöndíjprogramnak van, amivel az érettségizőket szólítjuk meg. A komplex ösztöndíjprogram lényege, hogy a magyar közösség felsőfokú végzettség vonatkozásában ledolgozza a hátrányát a vele együtt élő szerb közösséghez képest. Azoknak, akik szerbül tanulnak, ingyenesen segítséget nyújtunk ahhoz, hogy fél év alatt felzárkózhassanak nyelvismeret szempontjából, hogy ne jelentsen  hátrányt a  számukra a szerb nyelven való tanulás. Továbbá mentorokat, demonstrátorokat biztosítunk ösztöndíjasaink számára, akik megkönnyítik a vizsgákra való felkészülést. Jelenleg 470 ösztöndíjasa van a Magyar Nemzeti Tanácsnak, tekintettel arra, hogy komoly összegben kapnak ösztöndíjat, levettük a szülők válláról a terhet. Bízom benne, hogy a mentori rendszer segítségével a tanulás hatékonysága is növekszik, hiszen, aki önhibájából nem tanul, elveszíti az ösztöndíjat. Jó az esélyünk, hogy ezután nem lesz hátrányunk a képzettségi mutatók vonatkozásában. A tudás, a diploma az érvényesülés legfontosabb eleme, így bizonnyal jó úton haladunk.

 Azok a felnőtt magyarok, akik anyagi, vagy más okból nem tanulhattak tovább, és most diplomát szeretnének, fordulhatnak-e önökhöz segítségért?

 –Elsősorban a frissen érettségizetteket szólítottuk meg, de természetesen: kortól és az érettségi évétől függetlenül lehetőséget biztosítottunk az ösztöndíjra. Kb. 30-40 ösztöndíjasunk régebben érettségizett, és most valószínűleg majd sikeresen lediplomáznak. Több más sikeres programunk is elindult, melyeket most nem részleteznék, de már ezek a mutatók is demonstrálják, hogy a stratégiai tervezés, az összefogás, az erőforrások koncentrációja milyen látványos, évtizedekig nem tapasztalt gyakorlati eredményeket hozhat. Ez megerősített minket abban, hogy a többi területen is fontos a szakmai alapú stratégiai tervezés a nemzetpolitikában, ezért azt várom, hogy az idei év a média, a nyelvhasználat és a művelődés területén komoly eredményeket hozzon.

 Jól látom az összefüggést a magyar nyelvű tanulás, a diplomaszerzés, a munka és a szülőföldön maradás között?

 –Igen, mert ha a magyar közösség tagja észleli, hogy jó irányba haladnak a dolgok, akkor ő is, nagyobb energiával tudja a saját területén megvalósítani az egyéni céljait, a családalapítástól a gyermekvállaláson át a munkahelyi ambíciókig. Mi életpályamodellt kínálunk már azoknak, akik óvodába, vagy alapfokú iskolába indulnak és magyarul tanulnak. Ennek a modellnek a lényege: az MNT gondoskodik azoknak a feltételeknek a megteremtéséről, melyek „otthonosabbá tehetik” a szülőföldet. Amíg a szülőföld nem ad jövőképet, többen vállalják az elvándorlás kockázatát. Látjuk, eredményes a stratégiai tervezésen alapuló nemzetpolitika, és hisszük, meglesz a feltétele az itthoni kreatív életnek. A legfőbb feltétel a tudás. Abban a társadalomban, ahol peremre szorultan napszámosként kénytelenek a magyarok élni, nehéz megteremteni az egyenjogúság perspektíváját. Ahol viszont a társadalmi folyamatok fontos tényezőjévé válik a közösség, létezik értelmes jövőkép. Ösztöndíjprogramunknak egyik célja: a majdan diplomázó ösztöndíjasaink karrierlehetőséghez jussanak, foglalkoztatva legyenek. Már folynak a tárgyalások sikeres vállalatokkal annak érdekében, hogy az ösztöndíjasainkat, kitűnő hallgatóinkat, ezekhez a cégekhez csatoljuk, még a diplomaszerzés előtt. 2011-et értékelve a legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy sikerült növelni a képzettség és az anyanyelvű tanulás presztízsét. El kell fogadtatni azt, hogy a tudáson keresztül vezet a kitörés a jelenlegi, gazdaságilag hátrányos helyzetből.

 

Medveczky Attila