vissza a főoldalra

 

 

 2012.01.27. 

Évértékelő és előretekintés

„Amit a krónikások feljegyezhetnek egy-egy esztendőről, az csak a jéghegy csúcsa” – mondta Dobszay Benedek, a ferences tartományi tikára, akit a Ferences Sajtóközpont arra kért, értékelje rendje szempontjából a múlt évet és arról is szóljon, milyen események várhatók idén.

 Akik elmentek

Három testvérünk költözött az Úrhoz 2011-ben. Huszár Jeromos, a szelídség és a humor nagy példaképe sok évig esztergomi gimnáziumigazgató volt. Buczkó Atanáz a föloszlatás után kívül rekedt a rendi kereteken és egyházmegyei szolgálatban lelkipásztorkodott négy évtizedig. 1990-ben mintegy második belépésként élte meg visszajövetelét, és nagyon fontos résztvevője volt a gyöngyösi újraindulásnak. Ő is sok mosolyt csalt a testvérek arcára. Végül pedig Végvári Vazul, aki az ötvenhatos forradalomban hősies módon vett részt, később amerikai lelkipásztor lett. A rendszerváltozáskor hazatelepült és az esztergomi iskolában dolgozott. Ő is jelentős alakja volt a 20. századi magyar ferencességnek.

 Utánpótlás

Biztató, hogy Szent Ferenc lelkisége ma is hív fiatalokat vagy kevésbé fiatalokat. Sokan érdeklődnek a rend iránt. A rendi hivatásgondozó tavaly több mint húsz olyan személlyel állt kapcsolatban, akik vonzódnak a ferencességhez. Közülük vannak, akik alkalmasak a szerzetesi életre, vannak, akik remélhetőleg alkalmasak lesznek, és vannak olyanok is, akiket eltanácsolunk. Szeptemberben négyen kezdhették meg a jelöltévet a szegedi kolostorban. Érdekes, hogy a korábbi években inkább a harmincas korosztály volt a domináns a jelöltek között, a mostani azonban hárman is rögtön érettségi után nyertek felvételt. Ők a mi iskoláink diákjai voltak. Két novíciusunk van, ők Szécsényben készülnek első fogadalmukra. Tavaly egy testvér tett első és három örökfogadalmat. Ez utóbbiak már nagyon régóta készültek erre a nagy eseményre. Van, aki közülük már befejezte tanulmányait és dolgozik valamelyik rendi egységben, van, aki még tanul és készül a papságra.

 Létszám

A magyar ferencesek létszáma 109 fő, átlag életkorunk 48 év. Tavaly nem volt papszentelés. Új jelenség, hogy a növendékek majdnem fele laikus testvérként akar élni a közösségben. Ez talán furcsa a kommunista évtizedek után, amikor gyakorlatilag nem lehettek a ferencesek laikus testvérek, hanem csak paptanárok. A rendben ma már vannak, akik egyszerű kétkezi munkával, de vannak, akik egyetemi tanulmányaik hasznosításával élik meg laikus testvéri hivatásukat. Természetesen nekünk is vannak nehézségeink, az alacsony átlagéletkor ellenére vannak beteg és idős rendtársaink és olyanok is, akik néha a hivatásukkal küzdenek, de ha mindent összevetünk, akkor nagyon hálásak lehetünk a hivatást adó Úristennek. Az elmúlt esztendőben több testvérünknek volt szerzetesi, papi jubileuma, amelyet családias szeretetben ünnepeltünk meg. Közülük csak egyet emelnék ki: Az ország talán legidősebb papja, Boros Gyevi Imre tavaly ünnepelte pappá szentelésének hetvenedik évfordulóját. 98. életévét tapossa, szellemileg teljesen friss, derűs és bölcs rendtársunk. Az idei esztendő szintén sok évfordulót tartogat: 70 éves papi jubileumát ünnepli majd Kamarás Mihály, aranymiséjét Csorba Domonkos, ezüstmiséjét pedig Varga Kapisztrán és Ocsovai Grácián. Az új esztendőben szintén megemlékezünk majd arról, hogy 70 éve tett első szerzetesi fogadalmat Sill Aba, 50 esztendeje Reisz Pál, 25 esztendeje pedig Harsányi Ottó és Tóth Damján.

 Vértanúk

Amit a krónikások feljegyezhetnek egy-egy esztendőről, az mindig csak a jéghegy csúcsa. Ennél sokkal lényegesebb, ami az egyszerű szerzetesi cellákban vagy lelkigyakorlatokon egy-egy testvér életében történik. Legfontosabb egy rend életében, hogy a tagjait elvezesse az üdvösségre. Erről keveset tudunk mondani, most azonban mégis van miért hálát adni. Hét rendtársunk boldoggá avatási ügye lépett új, immár egyházmegyei szintre. Reméljük, hogy idén le is zárul ez a szakasz, és Rómába kerülhetnek azok a dokumentumok, amelyek alapján a Szentszék nyilatkozhat, és a pápa jóváhagyása után megtörténhet oltárra emelésük.

 Lelkipásztorkodás

Nagyon jó lenne, ha lelkiségben előre tudnánk mozdulni plébániáinkon, templomainkban. Ha még sokrétűbben tudnánk segíteni a fiatal családokat és a házasságra készülőket, a ránk bízottakat. Ennek érdekében Mátraverebély-Szentkúton például tavaly elindult egy katekézis sorozat, és szeretnék továbbra is megszervezni az úgynevezett rétegzarándoklatokat, külön egyetemistáknak, jegyben járóknak, kismamáknak és így tovább. A nemzeti kegyhelyen nagyszabású fejlesztési elképzeléseink vannak, amelyek talán majd uniós pályázattal valósulhatnak meg.

Az ország legforgalmasabb temploma a pesti templomunk, ahol az elmúlt évben 170 ezer szentáldozó volt a hétköznapi öt és a vasárnapi tíz szentmisén. Itt délelőtt–délután párhuzamosan többen gyóntatnak. A budai templomainknak is igen nagy a látogatottsága. A Margit körúton például, ahol a villamosnak továbbra sincs (1951 óta!) megállója, vasárnaponta 2200-2500 hívő vesz részt szentmisén, és ez az a templomunk, ahol másfélszer annyi keresztelő volt tavaly, mint temetés.

A nyomtatott és az elektronikus sajtóban is szeretnénk növelni jelenlétünket. Fontos rendtörténeti és ferences lelkiségről szóló könyvek megjelentetését tervezzük, és vértanúink éltét is minél szélesebb körben törekszünk megismertetni.

 Gyóntatás és továbbképzés

A gyóntatás a legnagyobb adomány, amit mi, ferencesek jelenleg a magyar egyháznak adhatunk. Ez olyan feladata, amelyet nagyon komolyan kell vennünk. Fontos, hogy legyenek rögzített gyóntatási idők templomainkban, hiszen ez az, amire a legkevésbé van ideje az egyházmegyés papoknak. A szentkúti testvérek rendszeresen tartanak gyóntatási továbbképzést a magyar papságnak. Ennek azért van jelentősége, mert a gyóntatás nemcsak lelki kérdés, hanem bizonyos értelemben „szakma” is. A testvérek ezzel kapcsolatos dokumentumokat fordítanak le, és elérhetővé tettük azt a gyönyörű imádságot is, amellyel a gyóntató elősegítheti a kegyelem befogadását.

 Iskolák

A felsőoktatási rendszer átalakulásával drasztikusan csökken az államilag finanszírozott helyek száma. Ezért most nagyon nagy küzdelem kezdődik, hogy valóban jó felvételi eredményeket érjenek el diákjaink. Ez nem csupán tanulmányi, hanem fegyelmi kérdés is. Iskoláinknak jó a hírneve, általában túljelentkezés van. Tanítványainkat fokozottan kell óvnunk, mert a mai világban a sok szépség mellett nagyon sok szenny is borul rájuk. Ugyanakkor számunkra az iskolai munka továbbra is a lelkipásztorkodás kiemelt lehetősége.

 Társadalmi szolgálat

Tavaly nagyon sok örömöt okozott a gyöngyösi Autista Segítő Központ, mert olyan támogatói kört sikerült kialakítani, amely az állami támogatás mellett is nélkülözhetetlen az intézmény fönnmaradásához. Az idei esztendőben is sokat kell foglalkoznunk az intézmény anyagi helyzetének, szakmai munkájának és lelki hátterének erősítéséért. Jó látni, hogy a magánfelajánlások mellett immár ismert szervezetek, cégek is segítenek minket ebben a feladatvállalásban. Ennek egyik látványos állomása volt a decemberi jótékonysági koncert, amelyen a Ghymes együttes lépett fel. A kitűnő hangulatú rendezvényt, amelyen az általunk fenntartott Szent Angéla Iskola kórusa is szerepelt, a televízió is felvette.

 Vizitáció

A korábbi két hazai ferences rendtartomány 2006-ban történt egyesülése óta most van először olyan tartományfőnökünk, akit a közösség választott. Magyar Gergely megbízatása öt évre szól, így 2014-ig vezeti a provinciát. Idén tavasszal tartunk úgynevezett köztes káptalant, amelyen a hivatalban lévő tartományfőnök elnököl: a provinciák egyesítése miatt ilyen hazánkban több mint tíz éve volt. A káptalant megelőzően a rendi előírások szerint vizitációt kell tartani. A mostani helyzet lehetőséget ad, hogy egy olyan testvér, aki belülről is ismeri a közösséget, nagyon komoly és mélyreható vizitációt, vizsgálatot végezzen a közösség életében. A tartományfőnök minden esztendőben meglátogatja a testvéreket, de akkor általában csak a személyes kérdések kerülnek szóba. Most azonban a vizsgálat kiterjed a gazdasági, munkaügyi, az életvitel és a lelkiség megélésének mindennapi kérdéseire is. Ez a vizitáció az év első negyedében zajlik. Minden rendházat több napig vizsgál egy bizottság a provinciális vezetésével, az imaidők betartásától kezdve a gázszámlákig az élet minden területét érintően.

Remélhetjük, hogy a vizitáció után, az áprilisi káptalanon, majd azt követően olyan döntések születnek, amelyek a lelkiségben is előre mutatóak és a szegénység mindennapi megélést is elősegítik. Komoly, modern ferences téma például a rendházak energetikai vesztesége, mely érinti a szegénység, de a környezetvédelem kérdését is. A tavaszi rendi gyűlésen nem választunk tartományfőnököt, de új rendi tanácsot, vagyis definitóriumot igen. Ez a tanácsadó és bizonyos esetekben döntéseket hozó testület segíti a tartományfőnök munkáját.

Összegezve: az elmúlt esztendőben sok kegyelemben részesülhettünk és reméljük, hogy sok embertársunk is közelebb kerülhetett Istenhez rajtunk keresztül. Az idei esztendőtől is hasonlókat várunk.

 

(Forrás: ofm.hu)