vissza a főoldalra

 

 

 2012.01.27. 

A magyar tanyavilág fennmaradásáért

A tanyafejlesztési program sikertörténet lesz

2011. december 29-én Fülöpházán került sor a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesülete (MTÉE) éves közgyűlésére, melyen Balogh József a település polgármestere, az MTÉE elnöke, a Felső-Kiskunság országgyűlési képviselője tartott évértékelő beszédet.

 Tisztelt Képviselő Úr, polgármester úr! 2007. január 7-én milyen indíttatásból hozta létre a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesületét?

 – Öt évvel ezelőtt, huszonketten ültünk le egy asztalhoz: polgármesterek, tanyán élő pedagógusok, állatorvosok. Azért hívtam össze őket, mert a magyarországi tanyákon élőket figyelmen kívül hagyta a politika. Szinte minden társadalmi rétegnek meg volt az érdekképviselete, kivéve a tanyákon élőknek. A parlament Emberjogi Bizottságának tagjaként úgy éreztem, hogy egyedüli tanyán élő képviselőként kötelességem a tanyasi emberekért harcolnom, és a közvélemény figyelmét ráirányítani a tanyasi kultúrára. Tehát ezért hoztam létre 2007-ben az egyesületet, és bíztam abban, hogy olyan erősek leszünk valamikor, hogy nem csak felfigyel ránk a kormányzati politika, de jobbá is teszi a tanyasi emberek életét. Az előző kormány idején nagyon sokat küszködtem azért, hogy hallják meg a tanyán élők szavát. Azért is, mert a lélekszámunk növekszik; belterületekről, városokból költöznek tanyákra, hogy könnyebben meg tudják termelni maguknak az alapvető élelmiszereket. A gazdálkodó tanyák száma is szaporodik. Míg 2002-ben 220 ezer, ma 305 ezer tanyasi ember él hazánkban.

 Él egy olyan sztereotípia, ami szerint tanyákon főleg idősebbek élnek. Ennek van valóságalapja?

 – Nincs. Tévednek, akik azt mondják, hogy elöregedik a tanyavilág. Többféle tanyatípus létezik. Természetesen léteznek olyan idős emberek, akik már nem költöznének el a tanyáról. Sok fiatal költözik le, felújítják a tanyasi épületeket, sőt gazdasági épületeket is építenek mellé. Fülöpházán 900 fő él, és azoknak több mint a fele tanyasi. Büszke vagyok rá, hogy sok fiatal a tanyát választja. A nemzeti ügyek kormánya meghirdette a Nemzeti Tanyafejlesztési Programot, ami által egyre vonzóbbá vált a tanyai életforma. Az a létforma, ami szinte megköveteli a jó dűlőutat, az alapvető infrastruktúrát, hogy a háztartási és a gazdálkodóeszközöket működtetni lehessen. Lényeges elem a közbiztonság és a tiszta ivóvíz. A Nemzeti Tanyafejlesztési Programban pont a tanyasi víz vizsgálatára különítettek el 10 millió forintot. A tanyaprogram a kormány egyik legfőbb sikertörténete lesz, amely segíteni fogja a magyar tanyavilág fennmaradását és megőrzését. A tanyaprogram a 2012. évi költségvetésben is szerepel, – a tavalyi 930 milliót meghaladva – 1,5 milliárd forintnyi keretösszeggel. A tanya felé való nyitás azért is lényeges, mert a magyar vidéki családok számára nincs nagy lehetőség az iparban dolgozni. Mezőgazdasággal pedig nem lehet belterületen foglalkozni. Lakott területen pl. nem is lehet 100 hízót tartani, ezt nem teszik lehetővé a jogszabályok. Ezért is gondolom azt, hogy több fiatal épít majd tanyát a jövőben.

 Ma Budapesten a tanyasi jelző szinte szitokszó lett. Az alpárinak a szinonimája. Ez ellen lehet valamit tenni?

 – Orbán Viktor miniszterelnök úrnak köszönettel tartoznak a tanyasi emberek, ahogy én is, mert ő az első kormányfő, aki azt mondta: ha Magyarország európai ország akar lenni, akkor a tanyasi létformát támogatni kell. A kormány nem csak a szólamok szintjén támogatja a tanyákon élőket,  a parlament pénzt is rendelt a tanyafejlesztéshez. A tanyasi jelző Rákosi korában lett szitokszó, és akkor gerjesztették a feszültséget a városiak és a falun, tanyán élők között. A városiakat a vidékiek ellen uszították, de ez az esetek többségében nem járt sikerrel. Vidékről jöttek föl a fővárosba, a megyeszékhelyekre a jó tanyasi árukkal, amiket eladtak a piacokon, míg a multi be nem tette a lábát hazánkba, és most már „vonalkódos élelmiszereket” fogyasztunk. A fiatalok már nem tudják, mi is az a tanyasi élelmiszer, viszont sokan tudni szeretnék. Több rádióműsorban szerepeltem, és a városi hallgatók vetették föl, hogy milyen jó lenne, ha újra hozzájutnának a tanyán termelt élelmiszerekhez.

 Ha már az élelmiszernél tartunk, olvastam, hogy lehetőségük lesz a tanyasi termékek zárt termékpályán történő értékesítésére. Vagyis a közvetítő, akinek a legnagyobb a haszna, ki lesz iktatva?  

– Ahogy mondja. Az egész koncepció lényege: az egyszerű, jó minőségű, egészséges vidéki élelmiszert el kell juttatni városi honfitársaink asztalára kereskedelmi lánc létrejötte nélkül. Ezért arra gondoltam, hogy a vidéki önkormányzatok egyezzenek meg egymás közt nonprofit jelleggel. Mi pedig jó példával szeretnénk elöl járni: a Nemzeti Tanyafejlesztési Program keretében négy felső-kiskunsági település, Fülöpháza, Kerekegyháza, Kunszentmiklós és Szabadszállás önkormányzata által kidolgozott együttműködés keretében megnyílik a lehetőség a tanyasi termékek zárt termékpályán történő értékesítésére. Fülöpházán tésztaüzem és baromfivágópont, Kerekegyházán tejüzem, Kunszentmiklóson tanyasi termékeket forgalmazó kereskedelmi egység, Szabadszálláson pedig térségi nagybani piac és logisztikai központ kerül kialakításra. A nevezett önkormányzatok által közösen létrehozott Magyar Tanyasi Termék (MATT) Nonprofit Kft. a felsorolt egységekben feldogozott árucikkeket, valamint a térség gazdálkodói által megtermelt termékeket fogja értékesíteni nonprofit módon, fővárosi önkormányzatok által a pályázati együttműködés során felajánlott üzlethelyiségekben, valamint közkonyhákba történő beszállítás útján. Mi pedig több várossal és budapesti kerülettel vettük föl a kapcsolatot, hogy eladjuk a feldolgozott árut. Ezzel meg tudjuk fizetni a termelőt, aki ezzel megerősödik, míg a városi fogyasztóhoz jó minőségű, egész-séges élelmiszer jut. Nagyon örülök annak, hogy erre még 50 millió forintot nyert az említett kft. Ebből szállítójárműveket vettünk, a boltok infrastruktúráját alakítjuk ki, és kialakul a MATT-bolthálózat. A boltokban garantáltan minőségi, egészséges magyar árut értékesítünk. Azért, hogy minden hibalehetőséget kizárjunk, és a biztonságot garantáljuk, a mi kft.-nk nem is akar nagyobb lenni, hanem ha más régióban van igény egy ilyen zárt termékpályás értékesítésre, akkor példát mutat egy új hálózat kialakítására.

 Fülöpházán miért tésztaüzemet és a baromfivágópontot szeretnének létrehozni?

 – Magyarországon a tésztagyártók többsége tojásporból készíti a tésztát. Mi viszont tanyasi jellegű tésztát akarunk gyártani, és azt csak friss tojásból lehet. A környéken élők finoman szólva nem gazdagok, és úgy tudunk rajtuk segíteni, ha behozza a tanyán élő a tojását, és abban a pillanatban fizetünk neki. A mi elveinkkel nem fér össze az, hogy 60, vagy 90 nap múlva fizetünk. Mi így mind a tésztaüzemmel, mind a baromfivágóponttal rögtön helyzetbe tudjuk hozni a termelőt. Azt pedig jól tudjuk, milyen nagy az igény a tanyasi baromfira. Az a baromfi, amelyik az udvaron mozoghat, egészséges takarmányt fogyaszt, ízében teljesen más, mint amit néhány hét alatt felnevelnek, így íztelenek. Azért dolgozunk, hogy a jó minőségű, egészséges hazai élelmiszer viszszanyerje a tekintélyét. Ismerjék meg az emberek, mire képes a magyar vidék. A magyar vidék képes minőségit előállítani, de ezt a képességét elsorvasztották az utóbbi időkben. Olyannyira, hogy nehezebb helyzetben vagyunk, mint a rendszerváltás idején: a multi mindent szétvert körülöttünk, tehát meg kell szerveznünk a piacot.

 2008-ban Orbán Viktor önt kérte föl a Fidesz tanyastratégiájának kidolgozására. Mit tartalmaz ez a dokumentum?  

– A Magyarországi Tanyákon Élők Egyesületének Élhető élet a tanyákon c. szakmai programjának legfontosabb elemei megjelentek a Fidesz választási programjában is, később pedig a Nemzeti Együttműködés Kormányának programjába is bekerültek. Tulajdonképpen a Nemzeti Tanyafejlesztési Program nem más, mint az MTÉE törekvéseinek kormányzati eszközökkel történő megvalósítása. Mi rendületlenül hiszünk abban, hogy a magyar tanyavilág nem kizárólag múltunk egy darabja, hanem nemzeti örökségünk, egyben az európai kulturális örökség része, melynek megőrzése és fejlesztése nemzeti érdek. Ezért éreztük létszükségletnek a tanyaprogram beindítását, hogy Magyarországon soha többé ne lehessenek másodrangú állampolgárok a tanyákon élők. A tanyasi emberek által a mindennapokban viselt hátrányokat fokozatosan csökkenteni kell!

 Mit tud tenni a Fidesz–MPSZ Országgyűlési Képviselőcsoportjának Tanyaügyi Munkacsoportja?

 – A Tanyaügyi Munkacsoport a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesületével szoros együttműködésben a tanyán élő családok életminőségének javítását, élet- és vagyonbiztonságának garantálását, a tanyán élők valódi esélyegyenlőségének megteremtését, a tanyasi gazdálkodási forma támogatását, a tanyasi élelmiszerek piacra jutásának elősegítését, a tanyák és tanyás térségek infrastrukturális fejlődését valamint természeti környezetének védelmét kívánja szolgálni a Fidesz-frakció szervezeti keretein belül. A munkacsoportban tíz országgyűlési képviselő, közöttük négy államtitkár vállalt szerepet. Számos fontos javaslatunkat fogadta el a Kormány, mint például a vízgazdálkodási érdekeltségi hozzájárulás eltörlése, a kistermelők élelmiszertermelési, -feldolgozási és -értékesítési feltételeinek könnyítése, valamint az alkalmi munkavállalás egyszerűsítése.

 A legnagyobb sikernek a Nemzeti Tanyafejlesztési Programot tartja. Mik ennek a programnak a legfontosabb elemei, és mekkora forrást rendeltek mellé?

 – A Nemzeti Tanyafejlesztési Program révén 2011-ben először jelent meg Magyarország költségvetésében a tanya, mint megőrzendő és fejlesztendő terület, melyre idén a Nemzeti Együttműködés Kormánya közel egymilliárd forintos keretösszeget szánt. E program által a kormány lehetőséget biztosít a tanyákon élők kútjainak vízminőség-vizsgálatára, a tanyasi infrastruktúra fejlesztésére, a tanyák energiaellátásának biztosítására, a dűlőutak karbantartására, megteremtve ezáltal a tanyás térségek fenntarthatóságának feltételeit. A program másik célja, hogy a tanyasi áruk piacra jutásának elősegítésével megélhetést teremtsen a tanyán élő és gazdálkodó családok számára, és biztosítsa az egészséges magyar élelmiszerekhez való hozzáférést minél több magyar ember, minél több hazai fogyasztó számára. Az idei költségvetésben szereplő 930 millió forint hosszútávon kevésnek bizonyult volna, hiszen a Tanyafejlesztési Program pályázatait rendkívüli érdeklődés övezte a tanyán élők körében. A szeptember 30-i határidőig közel félezer pályázat érkezett, a két célterületre összességében majdnem háromszoros volt a túljelentkezés. A Nemzeti Együttműködés Kormánya azonban nem csak szavakban, de a tettek mezején is megőrzendő értékként tekint a magyarországi tanyás térségekre és az ott élőkre. A kormány ugyanis a 2012. évi költségvetés tanúbizonysága szerint hitet tett amellett, hogy a Tanyafejlesztési Programnak évről-évre folytatódnia kell. Ezt jelzi, hogy a 2012. évi költségvetésben is szerepel ez a program, ráadásul az ideinél lényegesen nagyobb, 1,5 milliárd forintnyi keretösszeggel. A jelenlegi pénzügyi és gazdasági helyzetben az eredeti összeg másfélszeresére történő emelése hatalmas eredmény a kormány részéről. Ráadásul a Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint folyamatban van a program Európai Uniós notifikációja is, így az elkövetkezendő években a program céljaira még tágasabb költségvetési keret állhat majd rendelkezésre.

 

Medveczky Attila