|
 2012.01.27.
Becses felvidéki népzenei
anyagok
A néhai mesemondók tudása mély hiten alapszik
Decemberben
jelent meg a felvidéki mese-és énekmondó, bábszínházalapító
Écsi Gyöngyi legújabb lemeze, a Teremtésmesék.
Bevallom, zavarban
vagyok a megszólításnál: művésznőnek, vagy lelkésznőnek
szólítsam, hiszen beosztott lelkésze a hetényi református közösségnek.
–Választhat megszólítást, de nyugodtan szólítson Gyöngyinek.
Akkor ez utóbbival élek. Kedves, Gyöngyi, mit
hallhatunk ezen a lemezen?
–A lemezen népmesét hallhatunk, teremtésmeséket és
eredetmondákat. Ezek a mesék kincsek a „leletek” között,
istenes tartalmúak, a felsőbb világ rendjét és üzenetét
keresik. Az egyes mesék között mondókák, kiszámolók, énekek
és zenés számok élénkítik a mondott szöveget.
Milyen forrásokat használt fel a lemez
anyagához? A felvidéki eredet mondák előnyt élveznek?
–Legendamesék és eredetmondák előfordulnak az egész Kárpát-medence
területén. Számomra a palóc változatok voltak a
legfontosabbak, ezért főleg ezeket dolgoztam fel. Merítettem
Nagy Zoltán, B.Kovács István és Magyar Zoltán gyűjtéseiből
és más felvidéki népzenei anyagokból. Csaknem mindegyik mese
változatát megtaláltam Benedek Elek Mesék Krisztusról c. könyvében.
A meséket ki is igazítja, bővíti?
–Mondanivalóm szempontjából csak egy kurta magját találtam
a meséknek a különböző kötetekben, ezért kibővítettem őket
mesélésre és tanításra alkalmas módon.
Így azok üzenete nem sérült, hanem kerekebbé és szívbe
fogadhatóbbá vált. Az elmondott mese egy kevéssé különbözik
az olvasott mesétől, mivel megjelenik benne a mesemondó személyisége
is.
Próza és dal váltja egymást?
–A népmese és a népdal olyanok, mint az ember jobb és
a bal keze, egy célt követnek együtt és jól kiegészítik
egymást. Jólesett hangszínt változtatni és a hangszerek csengését-búgását
hallani a beszéd után. A zenészekkel - Béhr László, Kováts
Marcell, Mórocz Gyula és Agócs Gergő - régóta ismerjük egymást
és sok felföldi muzsika zenélésben volt már részünk. Törekedtem
rá, hogy becses felvidéki népzenei anyagok kerüljenek a
lemezre.
Gondolom, olyan mondára is akadt, ami nem mindenben egyezik
az egyház álláspontjával. Ilyenkor nincs ellentmondás?
– A Biblia üzenete a Lélek által egy letisztult fogalmi
rendszerből hangzik, míg a mese néhai, gyarló,”tanulatlan”
hús-vér emberek megfogalmazása. Az ő tudásuk nem hasonlítható
a ma emberéhez, aki iskolás korától lehet bibliaolvasó,
gondoljunk bele, hogy csak a XVII.sz-tól kezdett terjedni magyar
nyelven a Szentírás, és még nagyszüleink idejében is csak néhány
iskolai osztály elvégzése volt kötelező. A néhai mesemondók
tudása ősi „üzeneteken”és megtapasztalásokon, mély hiten
alapszik, amely érett és értékmegtartó kultúrközegben érlelődött.
A mesemondók szándéka kiérződik, amikor az ember bűnösségét
és gyengeségét emelik ki a hatalmas, kegyelmező, de következetes
Istennel szemben. Ugyanakkor gyönyörű játékossággal színeznek
ki történeteket, amelyekről semmiféle hírt nem kapunk az igéből.
Csak egy példa: a napkeleti bölcsek esetében nincs szó a Bibliában
királyokról, sem a nevükről vagy bőrük színéről, népdalainkban
mégis hittel és képzelőerővel illatozik történetük. A mesék
képzeletvilágában Jézus Krisztus hol bizalmas emberi közelségben,
hol istenfiúi dicsőségében jelenik meg, másutt szenvedő és
segítségre szoruló társként áll az ember, állat és növény
mellett. Néhol
kezdetlegesek a tudattartalmak, hiányos a bibliaismeret és a hit
kifejeződésekor a gyarló lelki történések dominálnak inkább.
Mégis, a Biblia gazdag, képzeletet megtermékenyítő világa tükröződik
ebben a szinte együgyűen nagyszerű őszinteségben, amely
tanulatlan volta ellenére „Krisztusért jár követségben”-
Pál apostollal szólva. Az élet testi-lelki küzdelmei közepette
fogalmazódtak a mesék, és a maguk módján egyetlen és utolsó
menedékeként hozzák a földre az égit.
Mesékről van szó, de ezek a mesék gyermekeknek, vagy
felnőtteknek szólnak?
– A népmesét nemegyszer a felnőttek mesélték felnőtteknek,
de a lábatlankodó gyermek is hallhatta. Minden korosztály talál
bennük neki való üzenetet.
Ha egy kicsit odafigyelünk, akkor a mesék egyes elemeiben
megtaláljuk a régi magyar lelkiséget és bölcsességet?
– Minden bizonnyal, és ez a lelkiség és bölcsesség mély
hitben gyökerezik, és az elődök és a teremtett világ
tiszteletében.
–Mátyusföldön szoktak-e még mesélni? Ma sokan
megmosolyogják a mesélőket.
– Úgy vélem, sok helyen mesélnek még, ahol kijelölt
helye van az elcsendesedésnek, szemlélődésnek, közösséggel
való találkozásnak és a beszédben való álmodozásnak. A mesélős
életmódot Felső-Gömörben tapasztaltam meg leginkább. A mese
olyan, mint a levegő, lehet ózondús és tiszta, lehet
romlott is. Belélegezzük mindennapi „mesélés” közben. Meg
kell válogatni. Ezért nyúltam épp a népmesékhez.
December 13-án a dunaszerdahelyi református templomban
mutatta be a lemezt. Milyen volt a fogadtatása?
– Sokan összejöttünk, az apróktól az idősekig.
Szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy a mese és zene, akár úgy
is, mint imádság, kijelölt helyet kapjon életünkben.
Magyarországról hogyan lehet hozzájutni a lemezhez?
–
A Kálvin Kiadó forgalmazásában lehet majd hozzájutni néhány
lemezemhez, remélhetőleg ez is köztük lesz.
Medveczky Attila
|
