vissza a főoldalra

 

 

 2012.07.06. 

Kút a gyónási titok vértanúja tiszteletére

A gyöngyösi ferences templom idei Sarlós Boldogasszony-búcsúja egyben ünnepélyes projektzáró esemény is. A „Magyarország legősibb könyvtárának fejlesztése” című uniós pályázattal 130 millió forint összköltségű felújítási munkálatok zajlottak 2010 őszétől a könyvtárban, a templomban, a sekrestyében, a kolostor kvadrumában és kertjében. A munkálatok gyümölcseit július elsején, a fél 11-kor kezdődő ünnepi szentmiséhez kapcsolódóan áldja meg Ternyák Csaba egri érsek.

A ferences jelenlét a Mátra-vidéki városban a 14. századig nyúlik vissza. Az itteni kolostorban található hazánk legrégebb óta folyamatosan működő könyvtára, ebből fakad a gyűjtemény kivételes művelődéstörténeti jelentősége. A török hódoltság következtében ugyanis az ország összes középkori könyvtára vagy megszűnt, vagy arra kényszerült, hogy az eredeti őrzési helyéről máshová költözzön, s közben óhatatlanul módosulások történtek az állományban. Egyetlen kivétel van, a gyöngyösi, amely 1950-ig folyamatosan a rendházban működött, és az államosítást követően is az állomány egységét megőrizve a városban maradt, ha nem is eredeti helyén.

A nyolcvanas évek második felében a könyvtár visszaköltözhetett a rendházba, ahol a kilencvenes évektől újra indult a szerzetesi közösség élete. A könyvtárnak felbecsülhetetlen értékű ritkaságai vannak, amelyek restaurálása és az állomány nagyközönségnek történő bemutatása a mostani turisztikai célú pályázat révén lehetővé vált.

A gyöngyösi kolostor házfőnöke, Kárpáti Kázmér tájékoztatása szerint a könyvtári rész mellett a pályázati pénzből a középkori épületegyüttes egyéb értékei is megújultak. „A kulturális és vallási turizmus mai igényeinek megfelelő fejlesztésekbe kezdünk. Célunk a gyöngyösi ferencesek történetének, lelkiségének, kulturális értékeinek korszerű bemutatása.”

Megszépült a kolostor kerengője, ahol gyógynövénykertet alakítottak ki, és díszkutat emeltek Kiss Szaléz ferences vértanú emlékére, akinek boldoggá avatása folyamatban van. „A szerzetest többek között azzal vádolták meg 1946-ban, hogy a kútba rejtette a fegyvereket, amivel a kommunista államhatalom megdöntését tervezte” – mondta a házfőnök. A gyöngyössolymosi, több színben játszó kőből készült kútkáván nyugvó kovácsoltvas építmény csúcsán egy stilizált, lefele fordított szentkorona látható, amelyet, ha megtörténik a boldoggáavatás – tudta meg a Ferences Sajtóközpont – talpra állítanak, így is kifejezésre juttatva, hogy Kiss Szaléz életáldozatával elnyerte az örök dicsőséget.

A szerzetest rendtársai a gyónási titok szentjének tartják, hiszen magyar és orosz vallatói a legkegyetlenebb kínzásokkal sem tudták megtörni, és nem árulta el a gyóntatószékben hallottakat. Ezért is jelentős, hogy a felújítási munkálatok során a templom két pillérében egy-egy addig elfalazott gyóntatófülkére bukkantak. Hasonló leletről a barokk korból nincs a szakembereknek sem tudomásuk. A másik nagy újdonsága a most befejeződött munkálatoknak a sekrestyeszekrény restaurálása során megtalált, a fal és a szekrény közé hatvan éve elrejtett historia domus, amely az ötvenes évek elejének szerzeteseket érintő eseményeit naplószerűen örökíti meg.

Gyönyörűen megújult a gótikus sekrestye, benne a hatalmas barokk sekrestyeszekrénnyel, a szentély barokk stallumai, és az annak idején titokban ide temetett kuruc vezér, Vak Bottyán emlékhelye.

A restaurálások mellett a fogyatékkal élő hívekre külön is gondoltak. Több helyen akadálymentesítést végeztek, és a templom első padjaiban különleges hangosítással segítik ezentúl nagyothalló embertársainkat.

 

(Forrás: ferencesek.hu)