vissza a főoldalra

 

 

 2012.07.13. 

Péntekenként termelői piac a Kossuth téren

A falusi turizmus a vidékfejlesztés egyik nagy lehetősége

Termelői piac nyílt a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) épületének árkádjai alatt június 29-én, pénteken. A Vidék Mustra nevet viselő piac a tervek szerint késő őszig péntekenként reggel nyolctól délután hatig tart nyitva, és az ország minden területéről érkeznek majd ide a kiváló minőségű termékeket árusító kistermelők. A Vidék Mustrát a vidékfejlesztési tárca mellett a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ), a G-Mentor Kft. és a Média-Center szervezi.

 Kinek az ötlete volt a Vidék Mustra megszervezése? – kérdezem dr. Csizmadia Lászlót, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége elnökét.

 –Nehéz erre konkrét választ adni, mert az ötlet a mi tevékenységünkből is eredeztethető. A Vidékfejlesztési Minisztérium Darányi Ignác-terve pedig többször megemlíti a helyi termékek helyi piacokra jutásának fontosságát. Lényeges a helyi termékek promotálása, értékesítése. A magyar termék egészséges is, és ha vásárolják, az munkahelyet teremt. Egyértelmű, hogy akkor nő a termesztési kedv, lendület, ha van hol eladni az árút.

 Elnök úr szerint mennyire ismerik a vidék ételeit, értékeit a fővárosban? Vagy inkább a külföldi konyhák előtt hajbókolunk?

 –Nem igazán lehet ebben a kérdésben általánosítani, de azt ki kell hangsúlyozni, hogy a klasszikus magyar konyha az európai konyhák élvonalába tartozik. Más kérdés, hogy a zsírtartalmon változtatni illik. Sajnos örök rákfenénk a Nyugat majmolása, ami a csúcsgasztronómiában is megjelenik. A városi emberek akarva-akaratlanul azonos ízeket fogyasztanak, ezért is kéne a magyar konyhát a napi étkezésben feltámasztani. A csárdák még őrzik a régi magyar ízeket, de meggyőződésem, hogy intenzívebben kéne előjönni a főzelékfélékkel, a párolt ételekkel, a meleg tésztáinkkal is. A jó magyar ételek elkészítéséhez pedig jó alapanyag kell. A magyar föld, a magyar éghajlat, a magyar parasztember tudása együttesen csodákra képes. Kiválóak a zöldségeink, állattartásunk is fejlődik, szürkemarha-csordák vonulnak a rónákon, és a sertéságazat is erőre kap. Amikor pedig a városi ember falura megy, ott új ízeket kóstolhat. Ezért a falusi vendégasztaloknak kialakul a törzsközönsége. A falusi turizmus pedig a vidékfejlesztés egyik nagy lehetősége.

 A falusi turizmus tehát kapcsolatban áll a helyi piacok, értékek megismerésével? Gondolom az utazni vágyókat ma már nem elég pusztán a falusi szálláshelyek idillikusan békés képével „megszólítani”.

 –Ez mára egyértelművé vált. Civil szervezetünk fő célja a lakosság mobilizálása, hogy a városi lakosságot vigyük falura , és mutassuk be a vidék széles, és színes kínálatát. A reklámokat már új irányokkal, a gasztronómiai, kulturális, rekreációs és aktív időtöltésen alapuló szolgáltatásokkal is ki kell egészíteni. Ehhez pedig helyi és regionális rendezvényeken, illetve a szállásokhoz kapcsolódó komplex szolgáltatáscsomagokon keresztül vezet az út. Ezért is indítottuk el egy hónappal ezelőtt falusi vendégfogadó portálunkat (falusiturizmus.hu), ami kulturális és gasztronómiai programajánlót is közöl az érdeklődőkkel. Akinek egy program felkeltette a kíváncsiságát, megtudhatja, hogy a környéken hol is vannak remek, magyaros csárdák, falusi vendégasztalok és a FATOSZ által napraforgóval minősített szálláshelyek. A portál sokféle tartalmához igen sokrétű keresési lehetőség tartozik, a honlap lehetővé teszi akár egy teljes nyaralás programjának összeállítását a szálláshely lefoglalásától a közlekedésen át a meglátogatandó színhelyekig. Ezen kívül megtudhatják, hogy kik is a különböző megyék turisztikai nagykövetei. Néhány példa: Bács-Kiskun megye „nagykövete” Cseke Péter, Somogyé Molnár Piroska, Pest megyéé Sinkó László, míg Győr-Moson-Soproné Várszegi Asztrik apát úr.

 Mi a lényege a napraforgós minősítésnek?

 –A Nemzetgazdasági Minisztérium az egyes szálláshely típusokhoz tartozó védjegyek kiadásának, nyilvántartásának rendszerét különböző szakmai szervezetekre bízta 2011 évtől. A falusi szálláshelyek védjegyrendszerét a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége, a kempingekét a Kempingek Szakmai Szövetsége, a fizető-vendéglátókét pedig a Magánszállásadók Országos Szövetsége koordinálja. A mai versenyben az marad talpon, aki minőséget képes garantálni. Így a védjegy egyben garancia is.

 Ön két évvel ezelőtt kifejtette, a civilek azt kérik,” hogy a közös agrárpolitika legyen komplex: az élelmiszer-termelés, -feldolgozás és -értékesítés lehetőleg helyi szinten történjen, a hagyomány és rugalmasság elve érvényesüljön az élelmiszer-biztonságban.” Mi valósult meg ebből?

 –A Darányi Ignác –terv is azt mutatja, hogy jelentős pozitív változások történtek. A másfél, két év alatt született VM-rendeletek pontosan a helyi piacok alakulását, a helyi termékek védelmét hivatottak elősegíteni. A kistermelői termelési és értékesítési rendelet 2010-ben jelent meg, és mi civilek írtuk meg a javaslatainkat hozzá. Igaz, ezt az előző kormány adta ki, de a rendelethiányosságait a jelenlegi minisztérium pótolta. Továbbmenve: a régi piacrendelet majdnem ugyanolyan kritériumokat írt elő a piacok, mint a vásárcsarnokok működtetésére. Most ezt is újraszabályozta a tárca. Az elmúlt időszakban több jogszabályváltozás is segítette a helyi piacok fellendítését, például a kistermelői rendelet, a közbeszerzési törvény módosítása vagy a helyi piacok élelmiszerbiztonsági előírásainak könnyítése. Örülünk neki, hogy elindult a tanyafejlesztési program, míg a falusi turizmus fejlesztésére a Leader-programon belül kerül sor. Ezek azért is jelentős változások, mert a helyi piacokra termelő kis- és családi gazdaságok, valamint a falusi turizmusban szolgáltatók segítése a vidéki munkanélküliség kezelésének eddig kiaknázatlan lehetőségét jelenti.

 

Medveczky Attila