vissza a főoldalra

 2012.07.13. 

Hogy a megálmodott gyermekek megszülessenek

A magyar társadalom a leginkább családbarát Európában

Június 27-én mutatták be sajtónyilvánosság előtt a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom irodájában Andrek Andrea és Léder László pszichológusok munkáját, az ún. APA-füzeteket. Ezt a mozgalmat az idén áprilisban elhunyt dr.Kopp Mária alapította három évvel azzal a céllal, hogy megszülessenek a kívánt, a megálmodott gyermekek Magyarországon. Valamennyi nemzetközi kutatás azt bizonyítja, hogy a magyar társdalom a leginkább családbarát Európában; a magyar fiatalok átlagosan két-három gyermeket szeretnének, de végül egy-két gyermekük születik.

 Ennek következménye hosszabb távon a demográfiai katasztrófa, a munkaerőhiány, a nyugdíjrendszer összeomlása lesz. A mozgalom tagjai azon fáradoznak, hogy a lehetőségeket az ideálokhoz közelítsék: a társdalom legyen családbarátabb, a gyermekvállalás előtt tornyosuló akadályok elháruljanak, a munka és a magánélet egyensúlyba kerüljön. Ennek érdekében a mozgalom vezetői a Népesedési Kerekasztal keretében párbeszédet kezdeményeznek a társadalom egyes csoportjai, a politika és a civilek, a munkaadók és a munkavállalók között. Útnak indították a babzászló és a vándorbölcső programot, és készül a családbarát munkahelyek létrejöttéhez szükséges szemléletformálást segítő munka-magánélet egyensúly honlapjuk is.

            Székely András, aki Kopp Mária lányainak kérésére vette át a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom vezetését, elmondta, hogy azért adták ki az APA-füzeteket, mert rádöbbentek „azért vállalnak a nők kevesebb gyermeket, mert a munkahelyen is helyt kell állniuk. Célunk, hogy a szülők felismerjék, a gyermeknevelés közös feladat, nem csak az anyák dolga, egy apa is rengeteget tehet a gyerekével a gyermekért, önmagáért és a családjáért. Ha ketten vesznek részt a gyereknevelésben már a születés, sőt a várandóság ideje alatt, akkor a nők számára is könnyebbé válik a döntés, hogy újabb gyereket vállaljanak, ha szeretnének. A kutatások szerint azok az apák, akik többet foglalkoznak a gyerekeikkel hosszabb életre számíthatnak. Tudni kell, hogy még Kopp Mária indította el az APA-füzetek projektet, ami milliós tételbe került a támogatók részéről. A füzet szerzői társadalmi munkában, felkérésre végezték feladatukat.” Az APA –füzeteket az országos védőnői hálózat tagjai adják át a gyermeket váró pároknak. Dr. Pailer Judit mb. országos tisztifőorvos miután gratulált a szerzőpárosnak, elmondta, hogy „ez a füzet megszeretethető, támogatandó tudást tartalmaz. Minden édesapa, édesanya, akinek unokája születik, azt figyeli, az ő lánya, vagy az ő fia milyen szülő lesz. Egy jól működő családban ennek így kell lennie. Ez a füzet abban a segít, hogy a gyermekem a legjobb szülő lehessen. Fontos, hogy a kiadvány jól szerkesztett, tömör, lényegre törő, tanácsokat ad a pici baba és a család érdekében.” Dr. Purebl György a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársa – ez az intézet adott ajánlást a könyvhöz, és ezt az intézetet vezette Kopp Mária professzorasszony – kihangsúlyozta, hogy ez a füzet nem egy káté. Nem szabályok gyűjteménye. Sok olyan könyvvel találkozunk, mely pontokba írja, hogyan neveljük a gyereket, ez a füzet inkább segít, hogy mi találjuk meg a helyes utat. A füzetből idézek: „nincs egységes recept arra, hogyan lehetünk jó apák. Sőt! Úgy tűnik, az igazán jó apaság éppen abból áll, hogy az apa, anya és gyermeke közösen alakítják ki a számukra legmegfelelőbb kapcsolatot. Ehhez a legfontosabb, hogy az apa (is) ráhangolódjon gyermekére, tanulja meg jelzéseit, ismerje ki szokásait és igényeit.” Purebl György elmondta, hogy a civilizációban nagyon sok szülői modellel találkozhatunk, de ezek a modellek nagyon kevés segítséget adnak a valós problémák megoldásaihoz. „Az APA-füzet viszont a mindennapi élethez ad segítséget.”- közölte a klinikai igazgatóhelyettes.

            Dr. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára kifejtette, hogy az egyetemen olyan „ pár-és családkutatásokat folytatunk, amik annak a kérdésnek a megválaszolását célozzák, hogyan lehet apának, anyának lenni olyan kultúrában, amely nem a gyermekért, hanem egyéb érdekeket felvonultatva működik. Az APA-füzetek érdeme, hogy gyakorlat-központú és az apák is tudni szeretnék, mi lenne a helyes magatartás gyermekük megfelelő nevelése érdekében.” A szakember szerint biztos, hogy ez a füzet egy sorozat kezdete, mert nagyon jó lenne, ha a testvérek és nagyszülők számára is megjelenne majd egy hasonló kiadvány. „A mai magyar kultúrában a nagyszülők különleges érzelmi pótlásokat tudnak adni, ezért is lényeges az ő szerepük”- hangsúlyozta Bagdy Emőke. A könyv szerzői pedig elmondták, nem az a lényeg, hogy az apa mennyit időt tölt a gyermekével, hanem, amikor gyermekével együtt van, képes-e lélekben is jelen lenni, és figyelmét a kicsire összpontosítani.

Medveczky Attila