|
 2012.07.25.
Megjelent a Magyar Fórum XXIV. évfolyamának
30. száma!
A tartalomból:
Bayer Zsolt:
Csak Prohászka? (címlap)
„A szellemileg
mostanában reinkarnált püspök már a tizenkilencedik század végén
(...) a magyarországi antiszemitizmus egyik legnagyobb hatású
szálláscsinálója volt(...)” – írja Mészáros Tamás a
legfrissebb 168 órában. A Klubrádióban Bolgár György szintúgy
Prohászka Ottokárról beszélget egy hallgatójával, és
egyebek mellett arra a következtetésre jutnak, hogy nem mentség
a főpap számára az sem, hogy 1927-ben meghalt, vagyis nem
tudhatott a vészkorszakról. És így tovább – Nyirő után
most az árvaházakat és idősotthonokat működtető, mélységes
szociális érzékenységű magyar főpap van soron. (Ne tévedjen
senki: ugyanezek az emberek negyven éven keresztül Mindszenty Józsefet
gyalázták, most kicsit értetlenkedve állnak a tény előtt,
hogy ez mostanában nem lehetséges, úgyhogy gyalázzák tovább,
de már csak egymás közt.
IN MEMORIAM CSURKA ISTVÁN (2.oldal)
Csurka István:
Közép-Európa hó alatt (4.)
A magyar államhatáron
kívüli kéthárommillió kisebbségi sorban élő magyar Szlovákiában,
Romániában és Jugoszláviában dermedt rémülettel figyelte a
magyar forradalmat. Ösztöne, realitásérzéke az 1920-as
elcsatolás óta megedződött. Az erdélyi magyarságnak pedig az
erdélyi kohóban, az együttélés mindennapjaiban és a kis ország
függetlenségi küzdelmeiben, vallási türelmességében hagyományosan
jó szimata alakult ki, s ez a szimat rögtön vészt jelzett. Nem
is alaptalanul. A kérdés ezekben az unitárius-szabadelvű
magyarokban így vetődött fel: nem fogja- e ez a lázadás itt a
hótakaró alatt is azt az1920-as szívós aknamunkával Nyugaton
elterjesztett vélekedést feltámasztani, hogy a magyar renitens,
bűnös, veszélyes nemzet?
Az igazi cél, hogy a kiválasztott idős ember a per közben haljon meg
A vádaskodóknak nem kell attól félni, hogy egy teljesen alaptalan
dolog miatt feljelentik őket (3.oldal)
Szerkesztőségünk
vendége dr. Zétényi Zsolt ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány
elnöke
Képíró-ügyben
nem zárható ki az, hogy hatott a nyomás jogalkalmazóra, és
olyan vádemelés történhetett, amely egyrészt a vádlott halálát
okozta, másrészt megalapozatlan volt. Az alaptalan, hiteltelen vádemelés
tehát egy ember halálát okozta. Véleményem szerint tehát
ilyen vádaskodások emberölésre irányulnak. Úgy gondolom,
egyrészt az a cél, hogy az illetőt folyamatosan megalázzák,
az adott hírt napi szinten tartsák, amivel a szponzorok felé
bizonyítják az aktivitást, másrészt az igazi cél nem az,
hogy egy-két évre elítéljék az illetőt – ez nem is lehet
az életkor miatt –, hanem, hogy az idős ember a per közben
haljon meg. Így a vádaskodóknak nem kell attól félni, hogy
egy teljesen alaptalan dolog miatt feljelentik őket. Egy ilyen ügyészségi,
bírósági eljárás még egy fiatalembernél is súlyos pszichés
problémát jelent, akkora stresszt, ami komolyan megviseli az egészséget.
Kedvező jelentés hazánk számára
Az EP kategorikusan tiltja a cianidos bányászati technológia alkalmazását
(4.oldal)
Dr. Bagó Zoltán,
EP-képviselő: Emlékeztetjük a román hatóságokat arra, hogy
az EP kategorikusan tiltja az uniós országok területén a
cianidos bányászati technológia alkalmazását. Emellett felhívjuk
az illetékes romániai hatóságok figyelmét arra, hogy egészen
addig, míg az ún. vagyoni biztosítéki rendszer nem
megalapozott, ne kezdjék el a beruházást. Úgy érzékelem,
hogy ez a kettő jelentős kulcsgondolata a jelentésnek. Igaz, ez
a dokumentum így nem bír kötelező érvénnyel, hiszen a petíciós
bizottság nem szankcionálhat. Mi „csak” tényeket állapítunk
meg, és ezekre hívjuk fel az illetékes hatóságok figyelmét.
Ne károsítsák meg az országot
Az állam számára nem megfelelő bérleti szerződéseket felbontják
(4.oldal)
Menczer Erzsébet
ogy. képviselő: Ha már egyszer ebben a kis országban azzal büszkélkedhetünk,
hogy nyolc világörökségi és több várományos helyszínünk
is van, akkor a gondos államnak kötelessége az ezeken a helyszíneken
lévő összes vagyonelemet – mindegy, hogy ez épület vagy
természeti környezet – úgy megőrizni és közszemlére
tenni, hogy az ne sérüljön, és megmaradjon az utókor számára.
A felvidéki gazdaság 22-es csapdája
A középosztály karcsúsításába kezdett a szlovák kormány
(5.oldal)
Farkas Ivánt, a
Magyar Koalíció Pártjának (MKP) gazdasági és régiófejlesztési
alelnökét arra kérjük, hogy értékelje a Fico-kormány 100
napját.
Fizessen, aki tudatosan rombolja az egészségét
A csipszadó önmagában kevés ahhoz, hogy a lakosság egészségi állapota
javuljon (7.oldal)
Dr. Csiba Gábor,
a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület
elnöke, a
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház
főigazgatója: Azt nem állítom, hogy nincs olyan ember, aki a
magas ár miatt szokna le az egészségre ártalmas dolgok
fogyasztásáról, de ha valaki tudatosan egészségromboló
magatartást tanúsít a nevezett termékek fogyasztásával,
akkor büntetésből fizessen többet. Így majdani gyógyításának
költségeihez járul hozzá. Egyetértek Orbán Viktor
miniszterelnök kijelentésével, miszerint az egészség
ugyanolyan tőke, mint a föld vagy a bankbetét, és ennek a tőkének
a felelőtlen kezelését nem lehet büntetlenül hagyni.
Sokat ígérő muzikalitás (10.oldal)
Sáfár
Orsolya, operaénekesnő: A versenyzés és a meghallgatás a
két legkellemetlenebb kötelező dolog egy énekes életében.
Nem vagyok „versenyló”-típus, de mivel tudom, hogy pályám
szempontjából lényeges, ezért indulok a versenyeken. Ahogy gyűjtöm
a tapasztalatokat, és énekesnőként érettebbé válok, kezdek
rájönni arra, hogy nem a zsűrinek kell megfelelni, hanem saját
magamnak. Ha jól érzem magamat az adott áriában, akkor vagyok
képes a legjobban a zsűri felé sugározni a tudásomat.
Művészetemmel a magyarságtudatot erősítem
Felhívom a figyelmet a Felvidék kulturális örökségére
(12.oldal)
Boráros Imre
felvidéki színművészt A Világ Magyarságáért Művészeti Díj
elismeréssel tüntették ki július 2-án Budapesten.
Boráros Imre:
Arra bíztatom a magyarokat, tartsanak ki, őrizzék meg anyanyelvüket.
Akiket én példaként hozok, mind elmenekülhettek volna, de nem
tették, hanem tartották a hitet másokban. Így tett Esterházy
János és Mindszenty József is. Az ő példájuk felmutatásával
segíthetek abban, hogy a magyarság a szórványban, az emigrációban,
a határon túl is fennmaradjon.
Csorja Gergely: Hajsza az 1000 milliárd után (19.oldal)
Most már biztosak
lehetünk. Az elmúlt évek pénzügyi ámokfutása a Németországban
található 1000 milliárd euróért folyt. Tudniillik a német
gazdaság évente nagyjából 100 milliárd euró többletet
termel, melynek jelentős részét az ún. periféria országaival
folytatott kereskedés eredményezi. Azaz, a németek 100 milliárd
euróval többet szednek be erről a területről, mint amit
kiadnak. A periféria országai a volt szocialista államokból és
a Földközi-tenger térségének európai államaiból állnak.
Ha áttételesen is, de végeredményben ezek adták az Európai
Unió gazdasági motorjának számító Németország elsődleges
piacait, azaz lényegében ezek az országok biztosították az
európai gazdasági fejlődést.
Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!
Vagy fizessen rá
elő!
info@magyarforum.hu
|
