vissza a főoldalra

 2012.07.20. 

Korlátlan alkotmányos alapjog nem létezik

A vonal túloldalán: dr Garamvölgyi László dandártábornok

Mintegy kétezren vettek részt a szombati melegfelvonuláson, amit hozzávetőlegesen ugyanannyi rendőr biztosított. Az Alkotmány utca Kossuth tér felőli végén mintegy 200 ellentüntető várta a menetet, épp ott, ahol a rendezvény és a rendőri biztosítás a tervek szerint véget ért volna.

 Megfelelnek a valóságnak ezek a számok? – kérdezem Dr. Garamvölgyi László dandártábornokot, az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs igazgatóját.

 – A résztvevők létszámát nem tudom megbecsülni, az pedig megfelel a valóságnak, hogy 2000 rendőr vett részt a biztosításban.

 A lapok 300- 500 ellentüntetőről írnak, akik fekete öltözetet viseltek.

 – Annyian biztosan nem voltak, hanem 150-200 főre tehető az ellentüntetők száma. A helyszínen voltam, és nem láttam feketébe öltözött, csuklyás ellentüntetőket. Mi úgymond ruházat miatt egy személyt állítottunk elő, aki nem csuklyát, hanem önkényuralmi jelképet, horogkeresztet viselt a sálján. Összesen nyolc főt állított elő a rendőrség: hat főt bűncselekmény, egy főt szabálysértés, egy főt pedig körözés miatt.

 Nem volt túlzott a rendőri jelenlét ebben az esetben? Hiszen majd minden felvonulóra jutott egy rendőr?

 – Egyáltalán nem volt túlzott, hiszen három esemény volt egy időben. A Hősök terén és az Erzsébet téren is tartottak rendezvényt, a felvonulás mellett. Az igaz, hogy a legnagyobb biztosítást az utóbbi igényelte, hiszen nem egy statikus demonstrációról volt szó. Ezt csak úgy lehet biztosítani, ha a vonulást a rendőrök folyamatosan kísérik, és az adott területet gyakorlatilag hermetikusan lezárják. Szükség volt ekkora létszámú biztosításra, amit az is igazol, hogy nem történt komolyabb atrocitás.

 Ez az egész biztosítás mennyibe került a rendőrségnek, konkrétabban, az adófizetőknek?

 – A hét második felében tudok csak pontos számot mondani. Az alapszolgálathoz hozzá kell adni a túlórát, a rezsi és az ellátmány – étkeztetés – költségét. Mindez több tízmillió forintot jelent.

 Miért az adófizetőknek kell ezt állnia? Emlékszem, amikor annak idején Magyarországra látogatott Le Pen, akkor az ő rendőri felvezetését a meghívónak kellett állnia. Vagy amikor szervezett hordák a MIÉP országos rendezvényét nyilvánosan megfenyegették, a biztosítást a rendőrség üzleti alapon vállalta. Ha mindent üzleti alapon számolunk, nem gondolkodtak el azon, hogy az ilyen hatalmas védelmet követelő felvonulások biztosításáért pénzt kérjenek? Akik csak ilyen fokú készültség mellett mernek kijönni az utcára és akik képtelenek balhé nélkül meglenni tehát, akik miatt szükséges ez a hatalmas rendőri jelenlét, miért ne fizessenek?

 – Két teljesen különböző esetről van szó. A magyar jogszabályok azt írják elő, hogy ami a gyülekezési törvény hatálya alá tartozik, következésképpen minden demonstrációt, kivéve a sport – és kulturális rendezvényeket, a rendőrség köteles biztosítani abból a költségvetésből, amit a rendőrség működéséhez megszavaztak. A védett személyekkel kapcsolatban a nemzetközi jog kimondja, hogy a köztársasági őrezred ellentételezés nélkül biztosítja a külföldön is védett személyek itt tartózkodását. Amennyiben valaki kint nem védett személy, nálunk sem lehet az. Valószínűleg Le Pen nem volt védett személy Franciaországban. Azt azért hozzátenném, hogy április 3-án a rendőrség még megtiltotta a melegfelvonulást, azzal az indokkal, hogy a közlekedés más útvonalakon nem volna biztosítható.

 Majd a múlt héten dandártábornok úr felhívást intézett a felvonulókhoz, hogy ne viselkedjenek provokatívan.

 – Én azt mondtam, hogy mindenki tartsa be a jogszabályt, az is, aki demonstrál, és a többiek, a bámészkodók is. Amikor alkotmányos jogokról beszélünk, az mindenkit megillet. De korlátlan alkotmányos alapjog nem létezik. Gondoljunk bele, hogy másokat korlátozunk a forgalomeltereléssel, miközben alapjogunkat egy demonstráción gyakoroljuk.

 Ez valóban elgondolkodtató. Dandártábornok úr, az elmúlt két év alatt mennyit változott a rendőrség megítélése és mennyit ártottak a korrupciós botrányok?

 – 2010 szeptemberében az ORFK főkapitánya elrendelte azt a programot, ami a lakosság szubjektív biztonságérzetét hivatott felmérni. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy az állampolgár miként vélekedik a saját biztonságáról, arról a környezetről ahol él és dolgozik. Ez a program egészen jól haladt a korrupciós botrány kirobbanásáig. A lakosok szubjektív biztonságérzete 2010 óta javult és a mutatók is ezt igazolják. Az egész rendőrség megítélésében viszont nagyon negatívan hatott a botrány – ezt el kell ismerni. Mostanra kezd a „kép világosodni”. Ennek egyik oka, hogy egy 48 ezres testületnek csupán pár százalékára tehető a gyanúsítottak száma. Végre elindult egy megtisztulási folyamat, és hatalmas civil támogatottságot érzek e mögött. Úgy hiszem, hogy őszre befejeződnek az eljárások, és a lakosság nagyobb bizalommal fordul egy megtisztult rendőrség felé.

Medveczky Attila