|
 2012.07.20.
Magyarország felszíni és felszín
alatti vizekben is gazdag
A mezőgazdaság akár a húzóágazata is lehet az országnak
A Vidékfejlesztési Minisztérium elkészítette a Nemzeti Aszálystratégia
vitaanyagát. „A vízhiány és aszály egyre nagyobb kihívást
jelent a vízgazdálkodással foglakozó szakembereknek világszerte,
így Európában és Magyarországon is. Az éghajlatváltozás következtében
a szélsőséges helyzetek (így aszály, árvíz, belvíz) előfordulásának
gyakorisága növekszik, ami a problémák súlyosságát fokozza.
A legutóbbi időszakban világosan felismerhető, hogy a természetes
és a szociális környezetben végbemenő változások ritmusa
egyre gyorsabb, ugyanakkor a változások hatásai egyre növekvő
mértékben válnak szélesebb körűvé, összetetté és állandóvá.
Mindezek a folyamatok a korábbi időszakokhoz képest egyre közvetlenebbül
befolyásolják a mindennapi és a jövőbeli emberi életet.” –olvasható
a dokumentum első fejezetében.
Magyarországon 2003-ban hirdették ki a Sivatagosodás Elleni Küzdelemről
szóló Egyezményt. Ez teszi kötelezővé egy aszálystratégia
kidolgozását?
– kérdezem Kovács Péter vízügyért felelős helyettes államtitkártól.
–Ez az egyezmény is magában foglalja az aszálystratégia kidolgozásának
szükségességét. Nekünk is elemi érdekünk, hogy kidolgozzunk
egy olyan aszálystratégiát, ami hosszú távra tervez.
Magyarországon is fel kell készülni az aszályra, a vízhiányra.
Nagyon sokan emlegetik a klímaváltozást, mint okot. Kutatók,
tudósok vitatkoznak azon, hogy létezik-e egyáltalán, de nekünk
a klímaváltozás már most is tapasztalható, káros hatásainak
kivédése az igazi célunk és feladatunk.
El lehet mondani, hogy az aszály már nem csupán mezőgazdasági,
hanem nemzetgazdasági probléma?
–Igen. Egy biztos, csapadékhiány esetén nemcsak a mezőgazdaságot
érinti kár, hanem károsulhat a védett természeti környezet,
vizes élőhelyek pusztulhatnak el, a vízellátás veszélybe kerülhet.
A vízhiány a teljes nemzetgazdaságra kihat. Ha a mezőgazdaságot
aszálykárok érik, az élelmiszertermelés visszaesik, és a vízellátási
problémák a lakosságot, az ipart is érintik.
Ennek az aszálystratégiának csatlakoznia kell az EU aszály-és
vízhiánypolitikájához?
–Nem érdemes olyan stratégiát alkotni, ami csak szűk nemzeti
keretek közt képes működni. Magyarország hidrológiai helyzetéből
következik, hogy rá vagyunk utalva arra, hogy a teljes Kárpát-medencében
gondolkodjuk. Nyilvánvaló, hogy mint EU-s tagországnak, az uniós
alapelvekhez igazodnunk kell.
Szakértők szerint Magyarország speciális helyzetben van,
hiszen vízben gazdag ország vagyunk, termőföldjeink pedig
tiszták és jó minőségűek. Nem az lenne a cél, hogy adottságainkat
jobban kihasználjuk?
–Egyetértek ezzel. Kijelenthetjük, hogy felszíni és felszín
alatti vízkészletben jelenleg gazdag az ország, és ez az ún.
medence-jellegből is adódik. Ami problémát jelenthet, hogy
ezek mennyisége és minősége nagymértékben függ attól, hogy
mi történik a felső vízgyűjtőben. Ha megváltoztatják a
vizek lefolyását például azzal, hogy aszálykárok ellensúlyozására
nagy mennyiségű öntözővizet tároznak víztározókba, hozzánk
kevesebb víz érkezik. Szintén fontos megjegyezni, hogy a csapadék
és a felszíni vizek beszivárgása táplálja a felszín alatti
vízkészleteket. Jelenleg ezen a téren is jól állunk, de ez is
változhat, mivel a felszín alatti vízkészlet utánpótlása
komplex hidraulikai rendszereket alkot.
Hamarosan megkezdődik a dokumentum társadalmi konzultációja.
Ez azt jelenti, hogy civil szervezeteket hívnak meg vitára?
–A stratégia elérhető a minisztérium honlapján, így minél többen
megismerhetik. A társadalom felé történő nyitás nemcsak
konkrétan az aszálystratégiára vonatkozik, hanem a teljes vízgazdálkodásra,
és a környezetvédelemre is. Valamennyi érintett véleményét
már a stratégia előkészítő stádiumában meg szeretnénk
ismerni, ugyan úgy, ahogyan a
Víz Keretirányelv előírásai szerint elkészített vízgyűjtő
gazdálkodási tervezéskor is tettük. Nagyon hasznosak lehetnek
a beérkező vélemények, és a konzultációk eredményétől függően
az aszálystratégia tervezete is változhat.
Igaz, hogy külön aszályügyi kormánybiztosi posztban is
gondolkodnak?
–Felvetődött már egy öntözési hivatal gondolata is. Ez nem újdonság,
mert volt már ilyen az 1930-as években. Mindemellett nemcsak aszálystratégiáról,
hanem komplex öntözési stratégiáról is beszélni kell.
Hiszen kiváló területi adottságaink vannak, a mezőgazdaság
akár a húzóágazata is lehet az országnak, ehhez viszont
bizonyos feltételeket biztosítani kell. Az elmúlt évtizedekben
sok helyen kiépültek öntözőrendszerek, melyek a társadalmi/gazdasági
és tulajdoni viszonyok változása miatt jelenleg nem üzemelnek.
Ezen is változtatni kell.
Lesz majd elkülönített forrás a feladatok végrehajtásához?
–A stratégia egyik célja, hogy felhívja a döntéshozók figyelmét
a problémára, illetve megoldásokat kínáljon. A klímaváltozással
felgyorsult folyamatok okán, de attól függetlenül is, az édesvíz
készletek felértékelődnek, és világszerte egyre inkább
stratégiai kérdéssé válnak. A 2011-2012. évek csapadékai és
feltöltődési, valamint szárazodási folyamatai egyre sürgetőbbé
teszik a probléma átfogó kezelését. Az aszálykárok megelőzésének
lehetőségei közül a stratégia kitér a vízkészleti adottságokhoz
illeszkedő tájhasználatra, a Víz Keretirányelv, illetve a vízgyűjtő-gazdálkodási
tervek szerepére, a vízvisszatartásra, a vízfelhasználás hatékonyságára,
az információ fontosságára, az aszálykockázat kezelési
tervekre. Az aszálystratégia kidolgozását az aszály megfelelő
kezelésén túl, az EU munkaprogram követelményei és az un.
„Blueprint” tartalmi kidolgozása okán is kiemelt programként
kell kezelni és megvalósítani. Amennyiben a kormány a stratégia
megvalósítása mellett dönt, természetesen annak támogatási
formáit is meg fogja találni.
Medveczky Attila
|
