vissza a főoldalra

 2012.07.20. 

Biatorbágy vezetése családcentrikus

A nem pénzbeli adósságnak a felszámolása több milliárdos tehertételt jelent

Biatorbágy első bölcsődéjét avatta fel Soltész Miklós szociális, család-, és ifjúságügyért felelős államtitkár június 24-én. A 72 férőhelyes bölcsőde felépítéséhez az Új Széchenyi Terv keretében 250 millió forint támogatást nyert el a város. Az új intézmény avatásáról, a város beruházásairól, a fejlesztésekről Tarjáni Istvánt, Biatorbágy polgármesterét kérdezem.

 A bölcsődeavatásból helyesen következtetek arra, hogy nő a lélekszám a településen?

 –Biatorbágy lélekszáma egy 2001-es ingatlanfejlesztés következtében 2003-2008 között ugrásszerűen 8000-ről több, mint 12.000-re nőtt. A hatályos törvények szerint a 10 ezer főt elérő településeken kötelező bölcsődét működtetni. Habár ez a létszám már 2006-ban adott volt, a település csak most tudta teljesíteni az elvárást. Az épület teljes költsége közel 400 millió forint, a fenntartási költséget, pedig évi 80 millió forint  körüli összegre tervezzük.

 Több a betelepülő, vagy több gyerek születik?

 –A településre beköltözők jobbára aktív életkedvű fiatal házasok. Nem ritka a nagycsaládot felvállaló közöttük. Az utóbbi pár évben 160-200 közötti az itt született, itt nyilvántartott gyermekek száma.

 A most átadott épületet csak a bölcsisek vehetik igénybe?

 –A bölcsőde és az óvoda között a lakossági elvárásoknak megfelelően szoros együttműködés van. Az óvodaérett gyermekek közül – éppen az óvodai helyhiány miatt – természetesen van néhány, aki ideiglenesen a bölcsődében kap elhelyezést.

 Bölcsödébe főleg akkor adják a gyereket, ha a szülők napközben dolgoznak. Milyen munkalehetőség van a városban? A település lakói hová járnak dolgozni?

 – A város vezetése családcentrikus. Az a vélemény dominál, hogy a kisgyermek fejlődését a család segítheti a legoptimálisabban. Ugyanakkor természetesnek kell venni, hogy sok házaspár képtelen megélni a szülők egyikének keresetéből, illetve azt, hogy a gyermeknevelés mellett a szülőknek biztosítani kell a kikapcsolódási lehetőséget is. Globális világunkban egyre kevesebb az olyan nagymamával, nagypapával együtt élő nagycsalád, amely ezt az igényt természetes családi közegben teljesíteni tudja. A városvezetés a törvényi lehetőségek adta keretek között igyekszik a helyi munkahelyekre, helyi lakosokat felvenni. A munkapályázatok során ugyanakkor általában a helyi lakcímkártya csak huszadrangúan, a szubjektív elemek között érvényesíthető. A gyermekeket vállaló fiatalok nagy többsége olyan beköltöző, akik jellemzően a fővárosba járnak dolgozni. Nekik nagyon nehéz itt helyben, a képzettségüknek és megszokott kereseti viszonyuknak megfelelő munkát ajánlani.

 Tudnak-e arról gondoskodni, hogy piacképes tudással vértezzék fel magukat a biatorbágyiak?

 –A város választott vezetőinek vajmi kevés lehetőségük van a biatorbágyiak képzését befolyásolni. Az ilyen irányú törekvésekhez együttműködő partnereket azonban keres a vezetés, az állás és továbbképzési hirdetések propagálására nyitott a város honlapja. Számos civil, a megélhetést elősegítő programot, előadást támogat a város. Alapvetően arra törekszünk, hogy amennyiben ez szükséges, akár önellátóak is lehessünk. A helyi civilekből tanácsadó testületet hoztunk létre, amely testület tagjai ötleteikkel, terveikkel, ajánlásaikkal befolyásolhatják városunk jövőjének alakulását. Jelenleg éppen az a legnagyobb problémája a városnak, hogy itt tartsa az általános iskolás korosztályát. Az iskolai férőhelyhiány ennek eddig komoly gátja volt. Új iskola építését tűztük ki célul, amelynek tervei már elkészültek, a jogi és engedélyeztetési eljárás még folyik. A piacképes oktatás megteremtése érdekében szeptembertől egy német nemzetiségi, egy református, egy keresztény szellemiségű iskola elindításához ad segítséget a város, és a városi általános iskolában is szakosított képzést indítunk humán, reál, testnevelés és nyelvi osztályokkal.

 2010 őszén Biatorbágyon is nagyarányú Fidesz-győzelem született. A változtatás kötelessége volt az új vezetésnek. Mi mindenben kellett változtatni, ésszerűsíteni?

 –Biatorbágy polgárai 2010 októberében a változásra, új korszakra szavaztak. A változás alapjait a párbeszéd, a döntésekbe való beleszólás lehetőségének megadása és időnként kikényszerítése adja meg. A ma társadalmának egyéneit általában csak saját problémáik foglalkoztatják, egyre inkább jellemző – még az ilyen kisvárosokban is – hogy nem ismerik egymást, vagy nem akarják megismerni egymást a szomszédok. Amennyiben ez így van, tehát, ha a helyi társadalom is atomizálódik, nagyon nehéz olyan közösségeket alkotni, amelyek azonos célokért, azonos intenzitással képesek gondolkozni és cselekedni. Az új korszak legelső és legnagyobb kihívása, hogy megteremtse az itt élők egymással való kapcsolattartásának, gondolatmegosztásának lehetőségét. A nyilvánosság kiterjesztése érdekében első lépésként a kommunikációs csatornákat nyitottuk meg. 2010 decembere óta interneten keresztül a világ bármely részéről élőben figyelemmel kísérhetők az önkormányzati ülések és a döntések. Az archívumban pedig a korábbi üléseket is meg lehet nézni. Ez a nyitás számos olyan kritikát felszínre hoz, amely eddig csak bújtatottan jelent meg a településen. Az új korszak vezetése ugyanakkor vállalta, hogy a problémákat felszínre hozza, összegyűjti és a megoldási javaslatokat az itt élőkkel együtt dolgozza ki. Húsz éves elmaradást kell ez ügyben pótolni. A ciklus feléhez közeledve azonban egyre több a pozitív visszajelzés.

 Helyben is véget kellett vetni a „mutyizásoknak”?

 –Az új városvezetés egyik első lépése volt Biatorbágy Város Önkormányzata és intézményei pénzügyi-gazdálkodási helyzetének felülvizsgálata. A könnyvizsgáló cég által készített igazságügyi szakértői vélemény volt az alapja a város eddigi pénzügyi és gazdálkodási gyakorlata átalakításának, melynek eredményeképpen működési költségeink jelentősen csökkentek, miközben feladataink növekedtek.

 Mennyire hatott a válság a város működésére? Kellett-e működési, fejlesztési hitelt felvenniük?

 –A gazdasági válság éppen globális mivolta miatt mindenkit érint. A város már a válság előtt, még az előző vezetés alatt hiteleket vett fel a nagyméretű fejlesztések finanszírozására. Ezek a hitelek időközben likvid hitellé változtak. Első lépésben ezeket áll szándékunkban ismét fejlesztési hitelekké átalakítani, következő lépésben pedig csökkenteni. A pénzben lévő adósságon kívül ugyanakkor sokkal nagyobb tehertétel Biatorbágy számára a bölcsődei, óvodai, általános iskolai férőhelyek szűkössége. Az átgondolatlan lakóterület -fejlesztések következtében kerültünk ebbe a helyzetbe. Ennek a nem pénzbeli adósságnak a felszámolása több évtizedig is eltarthat és több milliárdos tehertételt jelent.

 Igaz, hogy tervezik bevezetni a Biatorbágy-kártyát?

 –A helyi vállalkozók, intézmények, lakosok helyzetbe hozásának minden eszközét szeretnénk kihasználni. Nem biztos, hogy éppen egy kedvezményekre jogosító helyi kártya lesz erre a legmegfelelőbb eszköz. Lehet, hogy helyi pénzt hozunk létre. A helyi gazdaság élénkítése érdekében az önkormányzat vezetői sorra járják a Biatorbágyon működő vállalkozásokat. Emellett minden biatorbágyi székhellyel rendelkező vállalkozásnak kiküldtünk egy kérdőívet, melynek feldolgozása folyamatban van.

 Milyen jelentős fejlesztések történtek az elmúlt majdnem két év alatt?

 –A legszembetűnőbb fejlesztések az emberekkel való kapcsolattartás terén valósult meg. Ezekhez nem annyira pénzre, mint inkább hozzáállásra és munkára volt szükség. Az itt élő emberek, közösségek lehetőségei kitágultak. Az önkormányzat elsődleges feladata, hogy segítse az itt élők boldogulását a közösség egészének érdekében. Az infrastrukturális fejlesztések közül a bölcsőde az egyik legnagyobb megvalósult projekt. E mellett a szintén Európai Uniós támogatással készülő torbágyi településközpont fejlesztés említendő meg, amelynek révén biztonságosabbá válhat a Viadukt alatti kereszteződés, megújulhat a Füzes-patak partja, megoldódik az itt található házak csapadékvíz elvezetése, lesz egy tájházunk, kibővül a városháza ügyfélszolgálata és felújításra kerül a torbágyi katolikus templom és környezete.

 Sikerült beruházókat vonzani a településre?

 –A gazdasági válság ellenére Biatorbágy azon települések közé tartozik, amelyeket a beruházók keresnek. Az M-1, M-0, M-7 autópályák településünket az országos és európai kereskedelem vérkeringésébe kapcsolják. A város folyamatosan fejlődik, lakosságának igényei nagyok. Biatorbágy lakossága „fiatalabb” és „gazdagabb” az országos átlagnál. Kevésbé szeretnénk ugyanakkor, hogy olyan kereskedelmi vállalkozások telepedjenek meg itt, amelyek kihasználják, vagy csupán piacnak tekintik lakosainkat. Még kevésbé szeretnénk olyan vállalkozásokat, amelyek környezetkárosító hatással lehetnek településünkre. Nem minden áron szeretnénk beruházókat vonzani. A TóPARK beruházás több ok miatt leállt, ami   jelenlegi iparűzési adótörvények mellett hátrányosan hatott Biatorbágyra.

 Június 22-24-ig zajlott a Városünnepség testvérvárosokkal rendezvényük. A beharangozóból idézek: „A hagyományoknak megfelelően idén is bemutatja értékeit Biatorbágy a lakosoknak, valamint kulturális ízelítőt hoznak a testvértelepülések.” Melyek ezek az értékek?

 –Önmagában érték, hogy a városünnepen sok ember, civil közösség lehet együtt három napon keresztül a főtéren és környékén. Egymással beszélgetve értékelhetik a település elmúlt egy esztendejét. A nagyszínpadon zajló kulturális műsorok zöme azon fellépők produkcióinak bemutatkozásából állt, amelyek az elmúlt évben helyi, országos, vagy nemzetközi elismerést szerezve öregbítették településünk hírnevét. Az idei városünnepünk alkalmából mutatkozott be új, a Szlovákia területén található testvértelepülésünk, a csallóközi Alistál. Szeretnénk a határainkon túl élő magyarsággal élő, test és vér kapcsolatot tartani. A kárpátaljai Nagydobronyt idén először üdvözöltük baráti településként, velük jövőre szeretnénk testvéri szerződést kötni. Az erdélyi Gyergyóremetével immár 11 éves a kapcsolatunk. A Biatorbágyról még a második világháború alatt kitelepített magyarok ürügyén a Németországi Herbrechtingen testvérvárosi kapcsolatunk már 23 éves, ahonnan szintén népes küldöttség  érkezett. A Ciprus Kiti nevű településéről, – amely szintén testvérvárosunk – az onnan Biatorbágyra költözött görögök okán, a polgármester látogatott el hozzánk. Biatorbágy legnagyobb értéke, hogy olyan emberek élnek itt, akik kíváncsiak egymásra, akik nem csak kapni vágynak a közösségtől, hanem örömmel adnak is.