vissza a főoldalra

 2012.07.20. 

Segítséget kérnek a felvidéki magyar civil szervezetek

Bugárékat azért nem hívtuk meg, mert a pártjuk nem magyar etnikai párt

Június 27-én Komáromban a felvidéki magyar szervezetek képviselőinek részvételével tartották a magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának (NÖB) kihelyezett ülését. A bizottsági üléssel kapcsolatban bíráló nyilatkozatokat tett Pavol Paška, a szlovák parlament elnöke, valamint Bugár Béla, a Most-Híd elnöke is. „A Híd a magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának kihelyezett ülését a Selye János Egyetemen egy újabb megosztó lépésnek tartja, amely nem a szlovákiai magyarok érdekeit szolgálja. Sajnálatosnak tartjuk, hogy ebben a megosztó politikában szlovákiai magyarok is részt vállalnak. Elutasítjuk, hogy egy ilyen fajta találkozón semmibe veszik 150 000 szlovákiai magyar nézetét, és Berényi József pesszimizmusa a hangadó.”

 Mi a véleménye Pavol Paska és Bugár Béla nyilatkozatairól, mellyel a kihelyezett ülést bírálták? – kérdezem Potápi Árpád Jánost, a Nemzeti összetartozás bizottságának elnökét.

 –Az összes szlovák nyilatkozat nem jutott el hozzám, de amiket lefordítottak azok mind azt mutatják, Paska házelnök úr elfogadhatatlannak tartja, hogy a magyar országgyűlési bizottság kihelyezett ülést tartson Magyarország területén kívül, jelesül Szlovákiában. Azt ugyan nem mondta ki, de bizonyára zavarta a bizottság neve is. Talán a Gazdasági és informatikai bizottság ülését nem kísérte volna ekkora háborgás. Nem igazán értem Paska aggodalmát. A mostani a negyedik határon túli bizottsági ülés volt – egyet Kecskeméten tartottunk. Üléseztünk Kárpátalján, Nagyszalontán, Lendván, és most Komáromban. Tudtuk, hogy parlamenti választások vannak 2012-ben Szlovákiában, ezért direkt megvártuk a voksolások végét és a kormányalakítást, hogy senki ne mondhassa, befolyásoltuk a választások kimenetelét. Szlovák nemzeti érdekeket nem is sérthet a mi kihelyezett ülésünk, hiszen ha mi a szlovákiai magyaroknak segítséget nyújtunk, annak csak örülhetnek, hiszen amikor Magyarország a szlovákiai magyaroknak segít, akkor Szlovákiának is segít, mivel az ott élő magyarok Szlovákia állampolgárai, és a magyar-magyar kapcsolatok szorosabbá fűzésével a jószomszédi kapcsolatokat is javítjuk. Így mi nem elveszünk, hanem pluszként adunk akár a pályázatok segítségével. Újfent megköszönöm Paska úrnak, hogy a média figyelmét a bizottság ülésére irányította, köszönöm a reklámot, hiszen soha sem kísért kihelyezett ülést ekkora sajtóérdeklődés. Ha a szlovák házelnök mind a jegyzőkönyvet, mind a tudósításokat végigolvassa, végignézi láthatja, a szlovákiai magyarokra vonatkozó tájékoztatókat hallgattuk meg. Ebben nincs semmi sértő. Örömmel fogadnánk, ha a szlovák parlament bármelyik bizottsága Magyarországon, pl. szlovákok által lakott településeken, tartaná kihelyezett ülését. Bugár Béla szerint pedig megosztók vagyunk. Ha a kampány idején mentünk volna ki, és csak MKP-rendezvényeken vettünk volna részt, akkor lettünk volna megosztók. De nem ez történt. Azt is tudni kell, hogy mindenhol a magyar pártok képviseletét hívjuk meg. Kárpátalján ott volt az ülésen az UMDSZ és a KMKSZ, míg Erdélyben az EMNT, az MPP, és az RMDSZ is.

Bugárékat azért nem hívtuk meg, mert a pártjuk nem magyar etnikai párt. A neve is kétnyelvű: HÍD-MOST. Mi pedig csak a magyar pártok képviselőit hívjuk meg az üléseinkre. Ha meghívnánk a Híd-Mostot, akkor akár a Smert is meghívhatnánk. Egyébként a bizottsági ülésen előadást tartott Cúth Csaba, aki a Híd-Most jelöltje volt. A bizottság kilátogatott Tardoskeddre, Bonyhád testvérvárosába, ahol a hidas polgármester, Tóth Marián látott vendégül minket. Csak megemlítem: a szokásjog szerint Tóth Marián mondta Bonyhádon március 15-én az ünnepi beszédet.

 Mit kértek ezen a rendezvényen az anyaországtól a civilek? Ez azért is hangsúlyos, hiszen Alsószeliben eszmecsere folyt a felvidéki magyar civil szervezetekkel.

 –Így van. Az ülés után Udvardon a Kitelepítettek és meghurcoltak emlékművét koszorúztuk meg, Tardoskedden a Falumúzeumot, Deákiban a Halotti beszéd című festményt tekintettük meg, míg Alsószeliben kötetlen eszmecserét folytattunk a felvidéki magyar országos jelentőségű civil szervezetekkel. A civilek nagyon örülnek annak, hogy ilyen szintű megkeresés volt irányukban, ahogy annak is, hogy most ezen a fórumon megismerkedtek egymással, mert ritkán ülnek össze a felvidéki szervezetek. A jövőben legalább egyszer sor kerül ilyen beszélgetésre. Amire felhívták a figyelmet, az a magyar pályázati rendszer nehézkessége. A Bethlen Gábor Alaphoz tudnak a civilek pályázni, de az elbírálás és a kifizetés között nagyon sok idő telik el. A felvidéki civilek a magyar pénzügyi támogatás nélkül nem is tudnának létezni, de így viszont hitelből folytatják éves tevékenységüket. Arra kértek minket, változtassunk ezen a módszeren és tegyük hozzá a Bethlen Gábor Alaphoz, hogy Magyarország konkrét segítéségéről van szó, mert ezt sokan nem tudják.

 Az idei szlovákiai választások sokakat megleptek. A legfájóbb az volt, hogy magyarok szavaztak szlovák pártokra. Mit tud tenni a NÖB az identitástudat erősítése érdekében?

 –Egy parlamenti bizottság alapvetően olyan kérdésekkel foglalkozik, mint az Országgyűlés és a kormány. A nemzetpolitikában igen látványos a kormány működése 2010 óta, és a NÖB képviselői is mindent megtettek a sikerért. Feladatunk, hogy lehetőleg minél többször személyes jelenlétet biztosítsunk a különböző rendezvényeken a határon túli magyar régiókban és mindenféle segítségnyújtást megadjunk a civileknek és az egyházaknak, mely könnyebbé teszi a kapcsolattartást Magyarországgal.

Medveczky Attila