vissza a főoldalra

 2012.07.27. 

A gondolat halála

 Dúró Dóra mint fiatal lány, édesanya, politikus és értelmiségi nyilatkozik az EFOTT-on. Teljesen mindegy, hogy mit mond, nem is nagyon lehet odafigyelni a monoton kissé zárt hanglejtésre. A házastársi alapon szóvivővé vált Dóra rendszeresen megjelenik a sajtóban és úgy tűnik, hogy a sajtómunkások és a cikkeket, interjúkat megrendelő szerkesztők, tulajdonosok némi szimpátiával viseltetnek a leány iránt.

 Dúró Dóra elvileg értelmiségi is. Politológus Török Gábor alatt, a Corvinus Politikatudományi Doktori Iskolájában készül a Phd-re. Megjelenik ez az átlagos lány, aki a maga módján még aranyos is lehetne. De ahelyett, hogy a műkörmösnél szerzett élményeiről vagy a legújabb méregtelenítő kúráról, esetleg a gyermek székletéről beszélne, ehelyett politikai eszmefuttatásokat tart nagy nyilvánosság előtt. Természetesen a néhai Kiskegyedben megszokott nyelvi eszközökkel, szókinccsel és gondolati minőséggel.

A jelenség nem egyedi, a felsőoktatási intézményekből tömegesen áradnak a Dúró Dóra minőségű fiúk és leányok, diplomákkal, nyelvvizsgákkal és tudományos fokozatokkal gazdagon felszerelve. Ma már fel sem tűnik a különbség. Pultoslány és politológus, jogász és műkörmös, közgazdász és hidegburkoló között alig van gondolati differencia. Az egyetlen, hogy utóbbiak a helyükön vannak. A pultoslány olyan munkát végez, melyre alkalmas, melyet hiánytalanul el tud látni. Ha Dúró Dóra pultoslány lenne, azzal hozzáadna valamit a világhoz. Sok elégedett vendég távozna a Muskátli presszóból, hogy milyen értelmes lánytól kapta meg a napi betevő söröket.

De nem, Dúró Dóra értelmiségi szerepet játszik és ezáltal borzasztóvá válik. Persze ez nem az ő hibája. Ez az egész magyar felsőoktatás, sőt ma már általában a felsőoktatás hibája. Megfelelő trenírozással egy hatvanas IQ-val rendelkező orángutánnal is el lehet végeztetni a doktori iskolát. Ugyanis a felsőoktatásban, sőt a postgraduális képzésben sem követelmény az önálló eredeti, strukturált gondolkodás. Nem szükséges feltétele a diplomának, a doktori címnek.

Elegendő a megfelelő vizsgákra felkészülni, ahol tételenként 3-10 pontot kell kívülről tudni, elegendő a megfelelő számú dolgozat és publikáció ki CTRL-C, CTRL-V-zése, elegendő visszaböfögni valamely nagynak minősített szaktekintély véleményét. A differenciált gondolkodás még hátrány is lehet.

Persze, ha az LMP-s Szabó Rebeka és Dúró Dóra között kell választani, akkor még mindig az utóbbi tűnik elfogadhatóbbnak. Igaz ez csak a szentesi lánynak és nem az álértelmiséginek szól. Pontosabban Szabó Rebeka belvárosi affektáló álértelmiségi aurája ellen.

A diplomások minőségcsökkenése, a politikusok, jogászok, közgazdászok felduzzasztása ipari tanuló szintű és minőségű elmékkel óriási károkat okoz.

A társadalom lassan elfogadja ezeket a kontárokat és az egyetlen nézőpontból is csak közepes minőségű véleményüket. Ezek az emberek képtelenek több szempontból, teljességükben látni problémákat, képtelenek megoldásokat kínálni, képtelenek hozzáadni az egyetemes tudáshoz akárcsak egy gondolatmorzsát is.

Ezek az emberek képtelenek az értelmiségi szerep betöltésére.

Értelmiség nélkül pedig csak barbár társadalom képzelhető el. Értelmiség, gondolkodó, új szempontokat meglátó és láttató emberek nélkül nincs fejlődés.

Az álértelmiségi televény elfoglalja a közigazgatási posztokat, elfoglalja a felsőoktatási intézményeket és elfoglalja a politikát is. Miközben Orbán országmegváltó tervekkel áll elő, néhány szinttel lejjebb a szakmailag nagyon felkészült végrehajtók megakadályozzák vagy megpróbálják megakadályozni az érdemi változásokat. A rendszer recseg-ropog, de az álértelmiségiek hada csak a készségszinten betanult baromságokat képes visszaböfögni. Ebben a tekintetben mindegy, hogy banki hitelbírálóval, ellenzéki politikussal vagy a minisztérium szakemberével hoz minket össze a jósors, ugyanazokat a hülyeségeket hallhatjuk. Jönnek a szakmailag kialakított vélemények, jönnek a realitások, meg a mi úgy szoktuk kezdetű mondatok.

Ennek megfelelően az ügyek húzódnak, az érdemi változások késnek. Miközben az Országgyűlésben hatalmas munka zajlik, miközben a kormány egyre másra jelenti be a változásokat célzó jogszabályszövegeket, addig az alsóbb szintek szabotálnak. Mire a változások eljutnak a végrehajtásig, az eredeti szándékot kiherélik, az átlagpolgár mit sem érez a hatalmas munkából.

A felsőoktatásból kiáramló és a már régen az íróasztalokba kapaszkodó álértelmiségieket meg kell rostálni. Az általuk képzett fekete lyuk elnyel minden építő gondolatot, elszívja az alkotó, valódi értelmiség életerejét. Ez az ország nem engedheti meg magának, hogy Dúró Dórák alkossák az intelligenciát, mert az a gondolat halála. Pedig ma mindennél fontosabb az épkézláb, építő gondolat.