vissza a főoldalra

 

 

 2012.07.27. 

Sikeres megújuló energia-hasznosítási beruházások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Feladatunk a termelők integrációján alapuló feldolgozóipar megteremtése

Több mint tizenötmilliárd forint értékű energia-takarékossági, illetve megújuló energia-hasznosítási beruházást valósítottak és valósítanak meg pályázati támogatással a Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzatok, valamint magánszemélyek. Vámosi Gábor, az Észak-alföldi Regionális Energia Ügynökség vezetője június 19-én Nyíregyházán, a térség önkormányzati energia napján tartott konferencia sajtótájékoztatóján elmondta: a három megyéből az elmúlt három évben összesen 418 pályázatot nyújtottak be energiai fejlesztésekre.

 Ebből hozzávetőlegesen mennyit nyújtottak be Szabolcs-Szatmár –Bereg megyéből? – kérdezem Seszták Oszkár országgyűlési képviselőt, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnökét.

 –A megvalósítás alatt álló, leszerződött projektekről tudok pontos adatot közölni: Jász-Nagykun-Szolnok megyéből 57, Hajdú –Biharból 121, mi pedig 117 pályázatot nyújtottunk be.

 Mit érint a beruházások zöme? Például a biotermikus energia hasznosítását, biomassza tüzelését?

 – A nyertes pályázatok főleg a napkollektorra irányulnak, ezt követik a megújuló energiaforrással kombinált hatékonyságjavítások.

 Kelet-Magyarország nem úgy él a köztudatban, mint gazdag régió. Gondolom ezért hatványozottan fontos az energiatakarékosság a megyében.

 –Így van, s nagyon nagy hangsúlyt fektetnek az energiatakarékosságra mind az önkormányzatok, mind a gazdálkodó szervezetek. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, amíg intézményfenntartó volt, különlegesen eredményesen szerepelt a megújuló energia-hasznosítási beruházásokra vonatkozó pályázatokon. A régiós 15 milliárdból meghaladta a 2 milliárdot a nyertes pályázataink összege. Nagyon büszke vagyok arra, hogy a megyei önkormányzat műemléképületére is elnyertük a KEOP-os pályázatot, s ezáltal nyílászárók kicserélésére, szigetelési munkálatokra, és a megújuló energia hasznosítására kerül sor. Tehát intézményfenntartóként is fontosnak tartottuk az energiatakarékosságot, de megváltozott szerepkörünkben, a tervezési feladataink között kiemelten foglalkozunk a megújuló energiával, annál is inkább, mert a megyei hulladékgazdálkodási társulás elnöke is vagyok. Ez a társulás 240 települést fog össze – valamennyi megyeit, és 11 bodrogközi falut. A társulásban tervbe vettük a hulladék energetikai felhasználását is.

 Zöld Energia Klaszter létrehozását tervezik a megyében. Kikből állna ez a társulás?

 –Őszre tervezzük a klaszter megalakítását. Ehhez önkormányzatok, gazdálkodó szervezetek és szakértői közreműködők csatlakozását várjuk. A klaszter a megyében a megújuló energiaforrások, különösen a biomassza-hasznosítását szorgalmazza majd, amellyel új munkahelyeket is szeretnének létrehozni. Az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség munkájára támaszkodnánk, hiszen ez az egyedüli olyan hazai ügynökség, amely Brüsszel által akkreditált módon foglalkozik megújuló energetikai kérdésekkel.

 Azt kiszámolták, hogy mennyi energiaköltség-megtakarítást tudnak elérni a klaszter által?

 –Ilyen számításaink még nincsenek, hiszen nem tudhatjuk, mennyien csatlakoznak hozzánk. De nem is az a feladat, hogy mindenkit bevonjunk az ügybe, hanem a legjobban elkötelezetteket akarjuk megnyerni.

 Elnök úr említette a megyei szerepkör megváltozását. Az új szerepköre a megyének a gazdaságfejlesztés, vagy a vállalkozásfejlesztés lesz?

 –A tervezési feladatokban, illetve az EU-s és a hazai források allokációjában lesz, illetve van szerepe a megyei önkormányzatnak. A tervezési feladatokat már végezzük, július 30-án bocsátunk ki egy vitaanyagot, mely által társadalmasítjuk a tervezési folyamatot. A kistérségekkel már konzultáltunk, és nagyon hasznos tapasztalatokra tettünk szert. A megyei tervezési stratégia fókuszában elsősorban – amint az EU 2014 elejétől kezdődő ciklusának középpontjában is – a gazdaságfejlesztés áll. Olyan nagy programokat kell kidolgozni a megyei önkormányzatoknak, melyek méltán számíthatnak kormányzati és EU-s támogatásra is. Mi ezért olyan gazdaságfejlesztési programokban gondolkozunk, melyek az eddigi pontszerű fejlesztéseket összekapcsolják akár a megújuló energiával, akár a logisztikával. Fontos és mindmáig kiaknázatlan lehetőségeink vannak az idegenforgalomban. Nagyon fontos számunkra az élelmiszergazdaság újraszervezése, s a feldolgozóipar újraélesztése. A hajdani megyei feldolgozóiparból ha még maradt is valamennyi, külföldi tulajdonba került. Ezért fontos feladatunk a termelők integrációján alapuló, közös tulajdonban lévő feldolgozóipar megteremtése. Mindemellett fejleszteni kell az ipari parkokat, hogy ezekkel az infrastrukturális beruházásokkal is a nagyvállalkozókat a megyébe csalogathassuk.

 A megye fontos gazdasági potenciálja a mezőgazdaság. Képeseknek lesznek segíteni azokat a kezdeményezéseket, amelyek javítják a termelők helyi piacra jutását, intézményi beszállítását?

 –A Nemzetgazdasági Minisztériummal interaktív kapcsolatban történik az erre vonatkozó és határidőket is feltüntető tervezési folyamat. Ha véglegesedik az EU kohéziós politikájának célrendszere és összege, akkor még gyorsabb ütemben folyhat ez a munka. Remélem, hogy nem csak a tervezésben, hanem a szervezésben is szerepet vállalhat a helyismerettel rendelkező megyei önkormányzat. Mindez összefügg a választói akarattal is, hiszen az emberek eddig is főleg fejlesztési problémákkal, elképzelésekkel kerestek fel.

 

Medveczky Attila