|
 2012.07.27.
A fenntartható üzemeltetés iskolapéldája
Mi nem ölbetett kézzel várjuk a befektetőket
Átadták az 1,2
milliárd forintból épült új termál- és gyógyfürdőt június
29-én Balmazújvárosban; a 460 millió forint uniós forrás
bevonásával megvalósult, 3500 négyzetméteres fedett komplexum
30 új munkahelyet teremt. Tállai András, a Belügyminisztérium
önkormányzati államtitkára hangsúlyozta, Balmazújváros
ezzel belépett a termálvízre épülő idegenforgalmi piacra.
A Balmazújvárosi Termál- és Strandfürdő több
évtizede szolgálja a város lakosságát. 1994-től rendelkezik
gyógyvíz minősítési tanúsítvánnyal, mely időponttól a
rekreációt és kibővült egészségügyi szolgáltatásokat
folyamatosan fejleszti a település. Miért volt szükség egy új
komplexum építésére? – kérdezem dr. Tiba Istvánt,
Balmazújváros polgármesterét, országgyűlési képviselőt.
–A régi fürdőt szinte csak a nyári hónapokban
lehetett használni, mert mindeddig nem volt fedett fürdője
Balmazújvárosnak. A néhány hónapos fürdő-kiszolgálás
viszont nem kielégítő egy tizennyolcezres városban. Ráadásul
eddig még nem volt gyógyászati részleg sem. Az új gyógyfürdőben
az összes fizikoterápiás és balneoterápiás kezelést megkapják
mind a helyi lakosok, a térségből és külföldről érkezettek.
Tehát egy orvos be is utalhatja ebbe a fürdőbe a
beteget.
–Természetesen. Ha egy balmazújvárosinak súlyfürdőt,
vagy tangentort írtak elő, akkor eddig más városba kellett
kezelésre járnia.
Magyarország gazdag termálvizekben. Hogyan tudják
biztosítani azt, hogy ez a fürdő ne legyen ráfizetéses, megtérüljön
a beruházás, s hogy mindig legyen vendég?
–A lényeg a fenntarthatóság, hiszen nagyon kevés fürdő
van, ahol megtérül a beruházás. A megtérülés feltétele az,
hogy nagyon sokan látogassák a fürdőt. A balmazújvárosi fürdő
kialakításában, esztétikumában eltér a szokványosoktól, és
a családiasság jellemzi. Tehát nincs tumultus, és a tömeg
szintén vendégriasztó lehet. Kiemelendő, hogy a fürdőt úgy
alakítottuk ki, hogy a fenntartási költségek minél
alacsonyabbak legyenek. Így az új termálfürdő fűtéséhez
teljes egészében a termálvizet használjuk. A balmazújvárosi
gyógyvíznek magas a metántartalma, s ehhez kapcsolódik a következő
pályázatunk: a metán hasznosításával elektromos áramot
szeretnénk előállítani egy gáz-mikroturbina segítségével.
S a létrejövő áramot a fürdőben használjuk fel. A folyamat
közben hő keletkezik, amivel más önkormányzati épületeket
tudunk fűteni.
Beszéljünk más beruházásról: július 13-án kerül sor
a Nefelejcs Idősek Otthona új épületegységének ünnepélyes
átadására.
–Eddig 25 idős ember lakta az otthont, és a bővítéssel
50 férőhelyes lesz az intézmény. Ezzel együtt jár a konyha bővítése.
A fejlesztéshez a forrás három éve állt rendelkezésünkre,
hiszen a balmazújvárosi kistérségben olyan szintű szociális
együttműködés alakult ki, amit még az előző kormány 300
milliós szociális fejlesztési támogatással díjazott. Ennek
egy részét fordítottuk az idősek otthona bővítésére.
Jól tudom, hogy megújult az egészségház is?
–Majdnem helyes az információ, mert nyárra valóban
megújul az egészségház. A jelenlegi beruházással a szakellátó
intézményt alakítjuk ki. Balmazújvárosban az egészségházban
kaptak helyt az alapellátásban és a szakellátásban dolgozó
orvosok. Szakellátó intézmény korszerűsítésére pályáztunk,
amit megnyertünk, de azzal a kikötéssel kaptuk meg pénzt, ha a
szakellátás az eredeti helyen marad. Ezért az alapellátásra másik
egészségügyi intézményt építettünk. Így két egészségügyi
intézményünk lesz. A fenntartást gazdaságossá teszi, hogy fűtést
és a hűtést talajszondákon keresztül geotermikus hővel
oldjuk meg.
A fejlesztések ön szerint megállíthatják, mérsékelhetik-e
az elvándorlást?
–Balmazújvárost nem jellemzi drasztikus elvándorlás.
Hogy ez így is maradjon, miután az egészségügyi, szociális,
oktatási alapellátásokat fejlesztettük, feladatunk, hogy minél
több munkahelyet biztosító vállalkozás települjön a városba.
Mi nem ölbetett kézzel várjuk a befektetőket, hanem éppen a
termálvízhez kapcsolódóan gondoltunk üvegházak létesítésére
és mezőgazdasági munkákra.
Medveczky Attila
|
