vissza a főoldalra

 

 

 2012.06.01. 

Pünkösd az egység, a megértés, az emberi szeretetközösség ünnepe

Május 27-én, pünkösdvasárnap délelőtt fél 10-kor mutatta be XVI. Benedek pápa az ünnepi szentmisét a vatikáni Szent Péter-bazilikában. A koncelebrációban részt vett 40 bíboros, valamint 50 érsek és püspök. A Pápai Liturgikus Szertartások Hivatalának (UCEPO) 115 papja végezte az áldoztatás szertartását.

 Pünkösd az egység, a megértés, az emberi szeretetközösség ünnepe. Mint ilyen, szemben áll Bábellel, ahol az ember ki akarja rekeszteni Istent, egyre kevésbé képes a szeretetre, tehát egyre kevésbé ember: - ez volt XVI. Benedek pápa tanításának fő gondolata. Homíliájában világosan felvázolta a különbséget Bábel és Pünkösd között. Az ünnep liturgikus olvasmányaiból kiindulva arra mutatott rá, hogy ma is átéljük Bábel tapasztalatát.

 Olyan eseményeknek vagyunk tanúi nap, mint nap, amelyek arra utalnak, hogy az emberek agresszívebbekké válnak. Egymás megértése látszólag túl nagy elkötelezettséget igényel, mindenki inkább csak saját érdekeivel törődik.

 Ma is, csak úgy, mint annak idején Bábelben, az emberek a hatalom összpontosítására törekednek, hogy elfoglalhassák Isten helyét. Mialatt azonban az emberek közösen a torony építésén fáradoztak, hirtelen észrevették, hogy a tornyot egymás ellen építik. Miközben arra tettek kísérletet, hogy Istenhez hasonlóvá váljanak, azt a veszélyt kockáztatták, hogy emberi mivoltuktól is megfosztják magukat, mivel elveszítették a személy alapvető tulajdonságát: a megegyezés, a kölcsönös megértés és az együttműködés képességét.

 Ez a bibliai történet ma is időszerű: az ember uralja a természet erőit, azokat egészen odáig menően manipulálja, hogy „összefabrikálja” magát az emberi életet is. Ebben a helyzetben Istenhez imádkozni már túlhaladottnak, hiábavalónak tűnik, mivel mi magunk is meg tudjuk valósítani azt, amit akarunk. Igaz, hogy megsokszoroztuk a kommunikációs lehetőségeket, az információ gyors áramlását, de állíthatjuk-e azt, hogy növekedett egymás megértésének a képessége? Paradox módon talán ma egyre kevésbé értjük egymást? – tette fel pünkösdvasárnapi homíliájában XVI. Benedek pápa ezeket a kérdéseket. Olyan, mint ha az emberek között a bizalmatlanság, a gyanakvás, a kölcsönös félelem érzése kígyózna, egészen odáig, hogy végül egymást is veszélyesnek tartják.

 Az egység csak Isten Lelkének ajándéka lehet, aki új szívet és új nyelvet teremt, megadva a kommunikáció új képességét. A szeretet tüze ez, amely képes arra, hogy átalakítson bennünket. Ez történt Pünkösdkor a tanítványokkal.

 Félelmük eltűnt, szívük új erővel telt el, a nyelvek megoldódtak és őszinte beszédbe kezdtek, hogy mindenki megérthesse a meghalt és feltámadt Jézus Krisztus üzenetét. Pünkösdkor, a megosztottságot és az elidegenülést az egység és a megértés váltotta fel.

 Az egyház, a Szentléleknek köszönhetően az egység és az Igazságban való szeretetközösség helyévé vált. Keresztényként cselekedni annyit jelent, hogy nem zárkózunk be saját énünkbe, hanem kölcsönösen befogadjuk egymást, képesek vagyunk egymás meghallgatására, a javak megosztására. Az „én” logikáját az egyházban a többes szám, a „mi” váltja fel, mély, belső alázattal.

 Ez jól megvilágítja Bábel és pünkösd különbségét – fejtette ki XVI. Benedek pápa pünkösdvasárnapi homíliájában.

 Ahol az emberek Istenné akarnak válni, ott egymás ellen harcolnak. Ahol azonban elfogadják Isten igazságát, ott megnyílnak a Lélek működésének, aki támogatja és egyesíti őket.

 Szent Pál szerint azonban az embert a test és a lélek kívánságai közötti belső megosztottság, konfliktus jellemzi. Nekünk pedig választanunk kell, nincs helye kompromisszumnak – szögezte le a pápa.

 Szent Pál Galatákhoz írt levelében felsorolja a test cselekedeteit, mint az önzés és az erőszak bűnei, ellenségeskedés, viszálykodás, féltékenység, pártoskodás, továbbá olyan cselekedetek, amelyek nem emberi és keresztény módon élik meg a szeretetet. Aki ebben az irányban halad, az elveszíti saját életét. A Szentlélek azonban Isten magasságai felé vezet minket, hogy már itt, a földön megélhessük a bennünk lévő isteni élet csírázását. Szent Pál ugyanis megállapítja: „A Lélek gyümölcsei (viszont): szeretet, öröm, békeség” (vö. Gal 5,22).

 Homíliája végén a pápa arra szólította fel a híveket, hogy a bábeli szétszóratás helyett inkább válasszák Pünkösd egységét:

 „Kedves barátaim! Az egység és az igazság Lelke szerint kell élnünk. Ezért imádkozzunk a Szentlélekhez: világosítson meg és vezessen bennünket, hogy legyőzhessük saját igazságaink követésének vonzerejét, fogadjuk be Krisztus igazságát, amelyet az egyház közvetít számunkra.

 

(Vatikáni Rádió/Magyar Kurír)