vissza a főoldalra

 2012.06.01. 

Egyensúlyban Kecskemét gazdálkodása

A fejlődés újabb dimenzióját jelenti, ha minőségi szállodák épülnek a városban

A Starwood szállodalánc tagjaként működő négycsillagos business hotel és a hozzá kapcsolódó konferenciaközpont épül a KÉSZ Holding kecskeméti irodaházából 723 millió forint uniós támogatással összesen 2,5 milliárd forintból. Erről, a város gazdálkodásáról és a fejlesztésekről kérdezem dr. Zombor Gábort, Kecskemét polgármesterét, országgyűlési képviselőt.  

Tisztelt polgármester úr! Gondolom, nem én vagyok az első, aki felteszi a kérdést, hogy valóban szükség van-e Kecskeméten egy ilyen hotelre, illetve a majdani konferenciaközpont elég sűrűn használják-e a jövőben?

 –Mindenféleképpen, hiszen olyan beruházások történtek/történnek a városban, melyek komoly üzleti turizmust generálnak. Ezért is célszerű minőségi szálláshelyeket teremteni. A kecskeméti szállodák kihasználtsága pedig sokkal nagyobb a budapestieknél. Tehát a városban hiányt pótló szálloda és konferenciaközpont épül.

 Mit nyer a város ezzel a komplexummal?

 –A fejlődés újabb dimenzióját jelenti, ha minőségi szállodák épülnek a városban. A lakók bíznak a fejlődésben és abban, hogy ez az intézmény megfelelően kihasznált lesz. Az pedig egyértelmű, hogy egy ilyen építkezés munkahelyeket teremt és a beszállítóknak is előnyös. A városnak adó szempontjából sem mellékes egy ilyen létesítmény üzemelése.

 Helyi vállalkozók is munkához juthatnak a kivitelezés során?

 –Ebben biztos vagyok, mert a KÉSZ Holding kecskeméti központú, tehát helyi vállalkozások beruházásáról beszélhetünk. Mindamellett több munkahely jön majd létre a szállodában is, nem csak az építkezésen.

 Igaz, hogy a KÉSZ csoport hasznosítja majd a Rudolf laktanya épületeit?

 –Egy másik ügyről van szó. Amikor a város visszakapta ezt a komplexumot, akkor hasznosításai pályázatot írtunk ki. Összesen hat pályamű érkezett be, mindegyiket hazai vállalkozások vagy magánszemélyek nyújtották be. Meghallgatások, prezentációk következtek, majd a KÉSZ Holding Zrt. ajánlatát találtuk a legkomolyabbnak, és elkezdődtek a tárgyalások.

 Következő témánk: április végén elfogadta Kecskemét képviselő-testülete a tavalyi évről szóló zárszámadást, mintegy 30 milliárd forintos bevételi és 28, 6 milliárd forintos kiadási összeggel. Hogyan sikerült elérni, hogy a tavalyi költségvetés többlete meghaladja az 1,3 milliárd forintot?

 –Kecskemét önkormányzata 4-5 éve indított el egy hatékonyság-felülvizsgálatot a működésében. Tehát spórolt az önkormányzat, emellett lényegesen nőttek adóbevételeink. Ez annak köszönhető, hogy helyi gazdaságpolitikánk miatt jelentősen megnövekedtek a helyi vállalkozások. Mindemellett óriásberuházások is történnek a városban. Az adatok is azt mutatják , hogy stabil volt a város pénzügyi helyzete. Tavaly a helyi adókból származó bevétel meghaladta a 6 milliárd forintot, ebből 5 milliárd forint volt az iparűzési adóbevétel.

 Tehát nem is szorultak hitelfelvételre?

 –Fejlesztéseinkhez, a gazdaságfejlesztési program végrehajtásához külső forrást is igénybe vettünk. Tehát fejlesztési hitelekről beszélhetünk. Működési hitelt hat éve nem kellett igénybe vennünk, és remélem, ez jellemzi a jövőt is. Az idei költségvetésben 28,5 milliárdos főösszeget jelöltünk meg. Szeretnénk, ha a kiadásunk ennél alacsonyabb lenne, és hogy ennél több bevételhez jussunk.

 Beszéljünk a fejlesztésekről. Előző beszélgetésünkben említettük, hogy Kecskemét iskolaváros; a Kecskeméti Főiskola három főiskolai kara és kihelyezett egyetemi képzések működnek a városban. És mostani hír, hogy mintegy 114 millió forintos hazai és uniós támogatással, összesen közel 134 millió forintból történhet meg a kecskeméti Táncsics Mihály Középiskolai Kollégium energetikai fejlesztése. Ebben az intézményben gondolom régen történt nagyobb beruházás.

 –Így van. A város egyik speciális intézménye ez a kollégium, ahol most a fejlesztések történnek. A cél a felmerülő energiaköltségek csökkentése, az épület energetikai korszerűsítése, valamint megújuló energiaforrások alkalmazása révén. Az elvégzett energetikai számítások, valamint a tervezés adatait figyelembe véve reálisnak tűnik a jelenlegi energiaköltség 50 százalék alá való szorítása. Mindez azért is lényeges, mert egy nagyon hamar megtérülő beruházásról van szó.