vissza a főoldalra

 

 

 2012.06.22. 

Könnyed dallamvilág – nívós előadás

(Lehár-est a miskolci operafesztiválon)

Az idei miskolci operafesztiválnak számos kísérőrendezvénye volt a Városháza előtti téren. Ezek közül a legrangosabb és a legsikeresebb a Lehár, Puccini kortársa c. dalest volt június 15-én. Bizonyára sokan úgy gondolják, hogy Bartók és Puccini mellett vétek operettet adni. Holott még Ady Endre szerint is az operett „a legkomolyabb színpadi műfaj, a legszebb és a legszabadabb, mellyel királyokat üthetünk veszedelem nélkül nyakon”. Az operettben lehet egy az egyben tündérmesét, csodát, valóságos karriertörténetet, gazdagságot, boldogságot látni, és lehet a fonákjáról nézve a mese, a csoda, a karriertörténet paródiájaként értelmezni. Az is sokat számít,hogy az előadók mennyire veszik komolyan magát a műfajt. A 15-ei ingyenes szabadtéri koncerten láthattuk,hallottuk, hogy Eperjesi Erika, Pohly Boglárka, Boncsér Gergely és Jenei Gábor mind mély előadói alázattal szólaltatták meg Lehár Ferenc műveit. A produkció után Eperjesi Erikával, a Miskolci Nemzeti Színház magánénekesével és Boncsér Gergellyel az Operettszínház és az Operaház szólistájával beszélgettünk.

 Lehár Ferenc 1913-ban ismerkedett meg Puccinivel, amikor az olasz zeneszerző Bécsbe látogatott A Nyugat lánya című operájának bemutatójára. Puccini elismeréssel nyilatkozott Lehárról, ezt írta egyik neki címzett levelében: „Birtokomban a Pacsirta című operettje, s csak annyit mondhatok: bravó maestro! Üdítően friss, zseniális, csupa ifjonti tűz!” Felfedezhető-e hasonlóság a két mester melódiái között?

 Eperjesi Erika: Az elmúlt színházi évadban Puccini Bohéméletének Musettjét énekeltem, és előtte Lisa voltam a Mosoly országából, így „saját bőrömön” érezhettem, tapasztalhattam meg a hasonlóságot. Nagyon sok zenei átfedést fedezhetünk fel,ha a két mester műveit vizsgáljuk.

 Boncsér Gergely: Bevallom, csak idén ismerkedtem meg Lehár műveivel, hiszen a Cigányszerelem bonviván szerepét énekeltem az Operettszínházban, és nem is mertem addig összehasonlítani az operettek és az operák világát. Végül is megtapasztalhattam, hogy ugyanaz a sodró, szuggesztív zenei világ jellemzi Lehár és Puccini alkotásait.

 Egy legenda szerint Lehár és Puccini versenyzett egymással. Két zseniális mű született ebből: A mosoly országa és a Pillangókisasszony. Puccini azt mondta: „Lehár minden jó hangjegyet leírt előlem."El lehet mondani, hogy Lehár már-már operai hangot igényel?

 Eperjesi Erika: Lehár-operettben énekelni annyira nehéz, mint egy operában. A Mosoly országa pedig kifejezetten nehéz nagyoperett, vagy „kisopera”. Lehárra az is jellemző, hogy művei végén nem mindig fedezhető fel az erőltetett happy end. Ezért életszerűbb a többi daljátéknál.

 Boncsér Gergely: Divat lenézni az operettet,holott teljesen operaénekesi kvalitásokat kíván egy-egy Lehár-operett eléneklése.

 Ez a rendezvény szabadtéri és ingyenes. Igaz, Lehár is szabadtéren, katonakarmesterként kezdte pályafutását…Ugyanúgy készülnek egy ilyen népszerűsítő koncertre, mint mondjuk egy kőszínházi gálaestre?

 Eperjesi Erika: Természetesen, hiszen ugyanúgy jelen kell lenni a színpadon, és a lehető legjobb formát kell kihoznunk magunkból. Nem szabad lenézni az ingyenes koncertek közönségét. Lehet, hogy jobban ismerik a zeneműveket, vagy a színműveket,mint egyes színházba járók. Számomra tehát nem kisebb értékű egy ilyen koncert.

 Boncsér Gergely: Nem szabad lenézni a közönséget,a lehető legjobbat kell nyújtani neki. Ezen túlmenően: minden egyes koncert, fellépés kihat az énekes hangi világára.

 Elképzelhető, hogy valakit Lehár melódiái visznek el Puccinihez?

 Eperjesi Erika: Ha tudatosul a nézőben, hogy esetünkben már-már operáról van szó,akkor igen. Lehár melódiái, mint pl. az előbb általunk előadott „Szív-duett”, kellemesek , szívhez szólóak,fütyülhetők.

 Boncsér Gergely: Jó a kérdés…Lehet, de ennek igen hosszú az útja. Elképzelhető, hogy valakinek a színpad mellett sétálva megtetszett egy-egy dallamfoszlány. Ezután a neten utánanéz Lehárnak. Lehár-művet nagyon sok operaénekes szólaltat meg,és így eljuthatunk az operák világáig. Természetesen sokkal könnyebb lenne az ilyen „rászoktatás”,ha a tévékben értékesebb műsorok mennének.

 Művésznő Miskolcon, mint a csárdáskirálynő, vagy mint Gilda él az emberek szívében?

 Eperjesi Erika: Mivel az operett szélesebb réteget szólít meg, népszerűbb, ezért biztos vagyok benne, hogy csárdáskirálynőként…

 Erika nem „csak” primadonna, hanem a miskolci képviselőtestület tagjai is. Mennyire büszkék a miskolciak arra, hogy létezik ez az operafesztivál?

 Eperjesi Erika: Ez a fesztivál immár nemzetközivé nőtte ki magát, amire nagyon büszkék a miskolciak. Ha az Avas-kilátó felé vezető lépcsősorra nézünk, láthatjuk azt a véget nem érő embertömeget, ami az esti Toscára igyekszik. Miskolcot sokáig iparvárosként könyvelték el, az imázsunkat is javító operafesztivál a bizonyítéka annak, hogy itt igenis kultúrára szomjas, azt befogadó lakosság él. Ez a fesztivál a megyeszékhely egyik védjegyévé vált, ami minden itt lakót büszkeséggel tölt el.

 Gergely jövőre az Operaházban is énekel…

 Boncsér Gergely: Mivel megszűnt a státusz, így szerepre vagyunk leszerződve. Az Operettszínházban a Marica grófnő felújításába állok be. Az első operaházi szerepem a Bolygó hollandi kormányosa lesz. Éneklem majd Malcolmot a Macbettben,és egy nagy operett, a Denevér főszerepét, Alférdot az Operaházban, és talán az újra megnyíló Erkel Színházban is.

 

Medveczky Attila