|
 2012.06.22.
A baloldal butaságban akarta hagyni a
cigányságot
2002 és 2010 között csak romlott a cigányság helyzete, de arról
nem hírezett a liberális média
A romák társadalmi
diszkriminációját és kirekesztését, valamint az erőszakos
jobboldali szélsőségességet jelölte meg Magyarországon a
legfőbb emberi jogi problémaként az amerikai külügyminisztérium
200 országra kiterjedő, 2011-es országjelentések az emberi
jogi gyakorlatról című felmérésében.
A jelentés magyar fejezete úgy fogalmazott, hogy „a romák
elleni diszkrimináció tovább nehezítette az oktatáshoz, a
munkához, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésüket".
Tehát az amerikaiak szerint a cigányok szeretnének tanulni és
dolgozni, csak éppen nem engedik őket? – kérdezem Raduly József
szociológustól, a Művészeti Oktatási-Kulturális-Közéleti
Alapítvány elnökétől, fővárosi önkormányzati képviselőtől.
–Elöljáróban
szeretném leszögezni, hogy az állam, a közintézmények nem
diszkriminálják hazánkban a cigány embereket. Ezt azért kell
kijelenteni, mert a jelentés komoly emberi jogi problémákról
beszél. A kormány tagjai, és a médiumok közben csak félve
merik kimondani a cigány szót. Autentikus cigányemberként
kimondom: mind a két kifejezést használom, de én jobban
szeretem a cigány szót. Az acingánok régen az indai Pándzsáb
területén éltek, és vallási szempontból ki voltak rekesztve.
Az igaz, hogy ma a cigány szó pejoratív, megalázó, sértő.
De én ettől függetlenül nem akarok menekülni egy másik név
alá, mondván roma vagyok és nem cigány. Ha ezt teszem, attól
nem lesz jobb az életem. Ha karakteremmel, tudásommal aktív
tagja vagyok a társadalomnak, akkor idővel a cigány szó sem
lesz pejoratív. Másrészről a roma elsősorban a cigány
nyelvet beszélők közé tartozók közé tartozik. 800 cigány
él ebben az országban, s 70-80 százalékuk romungro, magyar cigány.
A maradékba tartozik a roma nyelvet beszélő oláh cigányok
csoportja. Mielőtt rátérnénk a diszkrimináció vádjára; azt
mondják a jelentésben, hogy a romákat gyakrabban igazoltatják,
mint másokat. Megjegyzem: ez nem a mai, hanem a Kádár-rendszerre
volt jellemző, mikor a zsigulival autókázó cigányokat a rendőrök
rögtön megállították. De mikor is beszélhetünk diszkriminációról?
Akkor, mikor a hátrányos helyezetek úgy jönnek létre, hogy a
hatalmi aszimetriára épülnek. A diszkriminációt jelzik : az
egyenlőtlen bánásmód és a túlkapások. Az utóbbiak mindig a
fölérendelt viszonyból alakulnak ki. A túlkapás pl. a személyi
integritás megsértését jelenti a zaklatásban, a sértésben,
szidalmazásban. A jelentés társadalmilag szisztematikus
diszkriminációról beszél. Tehát nem ad hoc jellegű megkülönböztetésről,
hanem rendszerbe foglalt diszkriminációról esik szó.
Magyarország olyan demokratikus jogállam, ahol nagy hangsúlyt
fektetnek az emberi jogi kérdésekre, tehát semmilyen jogszabály
nem erősíti a diszkriminációt. Azt nem állítom, hogy szuverén
személyek, magánemberek közt nincsenek , akik szeretnének
diszkriminációt, de az egész kormány, és a társdalom jelentős
hányada az emberi jogi kérdéseket szívügyének tekinti és
elveti hátrányos megkülönböztetést.
Tehát a kormány nem a cigányság ellen, hanem
érdekében intézkedik?
–Ez nem is kérdés. A
kormány jól tudja, hogy a legnagyobb kisebbség az a cigányság,
amelyik évtizeden keresztül morális és anyagi szegénységben
élt. A jövő társadalmát nem lehet ilyen helyzetben felépíteni.
Azért sem, mert egyre több olyan általános iskola működik,
melyben számottevő cigánygyerek tanul. A cigányok többsége
pedig segédmunkából és segélyből élt. Viszont nem az a lényeg
mennyien fogják a lapát nyelét, hanem, hogy mennyi a cigányok
közt a kiművelt emberfő, és vannak-e konvertálható tudással
rendelkező cigányemberek. A cigányok 82%-a halmozottan hátrányos,
apró településen él. Létezik olyan baranyai település, ahol
csak cigányok élnek. Máshol pedig többségben vannak a cigányok,
azok, akik iskolázatlanok, így közmunkából élnek. Ezért is
szükséges a kiművelt emberfő. Ha pedig nem tanulnak a cigányok,
akkor egyre jobban ketyeg az etnikai bomba. Ezt a kormány
felismerte. A baloldal viszont butaságban akarta tartani a cigányságot,
hogy ne kelljen megmagyarázni azt miért is kell rájuk szavazni.
Úgy gondolták, elég egy szál kolbász, egy lejárt szavatosságú
konzerv és egy kiló kenyér, és akkor biztosított a hatalomba
maradás. Öntudatos, értéket képviselő cigányságra van szükség!
A kormány együtt dolgozik jelenleg az Országos Roma Önkormányzattal
(ORÖ), ráadásul együttdöntési kompetenciáról is beszélhetünk
a cigányságot érintő kérdésekben. Együtt döntenek az oktatási,
a foglalkoztatási, a szociális, lakhatási kérdésekben. A kormány
és az ORÖ elhatározta, hogy 2015-ig 100 ezer cigány munkanélkülit
foglalkoztatnak. Átfogó reform keretében 20 ezer fiatal cigányt
képeznek modern és megélhetést biztosító szakmákra. 10 ezer
fiatal cigány számára az érettségit jelölik meg. 5 ezer roma
fiatalt pedig felkészítenek a felsőfokú oktatásra. Erre egy példa:
a Semmelweis Egyetem felvételire felkészítő csoportjában 20
tehetséges cigány fiatal tanul egy éven keresztül. Tehát szó
sincs pozitív diszkriminációról, hogy valaki azért kerülne
egyetemre, mert cigány. Negatívról meg végképp nem beszélhetünk.
Nem is értem, hogy a jelentésben miért is csúsztatnak ilyen
hatalmasat.
Mit tud arról, hogy az előző kormányok ideje alatt
is készültek ilyen országjelentések?
–Készültek,
és érdekes, azok nem kaptak nyilvánosságot. Mintha a
baloldalnak és a liberálisoknak csak az állna érdekükben,
hogy a polgári kormányt kritizáló hangok erősödjenek. 2002
és 2010 között csak romlott a cigányság helyzete, de akkor
erről nem hírezett a liberális média.
Medveczky
Attila
|
