IN MEMORIAM CSURKA ISTVÁN

Egészen egyszerűen és pőrén fogalmazva, azt történt, hogy a magyar forradalom után, a reménytelenül szép önkifejezés után, az egész világállapot lényegét megvilágító önégetés után a magyarság lett az első áldozat Közép-Európában. A konklúziót pedig szinte szégyelljük leírni, ezért szerényen kérdéssé finomítjuk: Nem Európán múlik most már, hogy ez az első egyben az utolsó is legyen?

A kijelentéssel, mely szerint a magyarság több mint ezer esztendő közép-európai történetének most, 1956 után, halálos fenyegetettséggel terhes korszakába jutott, Európa különböző helyein ellentétes fogadtatásra lehet számítani. Vannak, mégpedig éppen itt, a Kárpát- medencében, akik kárörvendezve nézik ezt a folyamatot, akiknek megannyi tettük éppen ennek elősegítésére irányul, de éppen a magyar etnikum felszámolásának zavartalan folytathatása érdekében leplezik kárörvendésüket, sőt megbélyegzik mint nacionalistát azt, aki a magyar nemzethalálról szól. Mások, elsősorban Nyugaton, a racionalizmus és az építő tárgyilagosság neveltjei szenvedélyes nemzeti romantikát és idejétmúlt kultúrpesszimizmust vélnek kihallani ebből az állításból. Ezek is úgy vélik, hogy ez az állítás csak a hirdetőjét jellemzi.

A Telegraph közlése alapján kaptunk hírt Lodewijk Assher, Amsterdam polgármesterének találmányáról, amelyet „ÚJ CSALI STRATÉGIA”-nak nevezett el, s amelynek lényege egy jelentés szerint a következőkben foglalható össze „mivel a zsidók Amsterdam környékén általában nem léphetnek az utcára szitkozódás, köpködés vagy támadás elszenvedése nélkül, ún. csali zsidókat vetnek be, akik a támadót azonnal leleplezik, elfogják, hatástalanítják, ettől remélik az antiszemita atrocitások csökkenését. Hollandiában korábban már a rendőrök is alkalmaztak álcázott prostituáltakat, álcázott homoszexuálisokat sőt idős elesett hölgyeknek álcázták magukat kiképzett személyek, akik aztán jól lerúgták a támadók fejét, hogy elmenjen a kedvük a gyengébbnek látszó megtámadásától. Ezt a hírt, mint szenzációt tálalták a Telegraphban, de ki kell ábrándítsam a hollandokat. Hol vannak ők az őszödi beszélőtől? Mint Makó Jeruzsálemtől olyan messzire. Az őszödi beszélő, alias lotyaszájú, Apró Piroska veje már 2006 őszén kitalálta a CSALI STRATÉGIÁT. Nem jött zavarba, hogy nálunk a fent felsoroltak elleni támadásokhoz hasonlók sem történtek.

A székely-magyar író csak eszköz, akit zsigerből gyűlölködve, alaptalanul lehet gyalázni (4.oldal)

Nyirő József erdélyi íróra emlékeztek a csepeli Radnóti Miklós Művelődési Házban június 15-én délután. A megemlékezés előtt egy órával a Demokratikus Koalíció (DK) mintegy hatvan szimpatizánsa gyűlt össze tiltakozásul az épület előtt, mert szerintük Nyirő József „vállalhatatlan” és nem érdemes arra, hogy piedesztálra emeljék. Az eseményről Németh Szilárddal, Csepel polgármesterével beszélgetünk.

Több mint tízezer gyermek táborozik idén nyáron az Erzsébet-tábor keretében. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány az Erzsébet-program keretében, első lépésként 2 milliárd forint értékben pályázatot hirdetett meg a nehéz anyagi helyzetben lévők részére üdülésük, pihenésük, rekreációjuk elősegítésére. Az Erzsébet-tábor pályázati kiírásait a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány 1 milliárd forint értékben hirdette meg. A gyermekek táboroztatásáról Majthényi Lászlót, az Erzsébet-tábor projektvezetőjét kérdeztem. (4.oldal)

A magyar társadalom a leginkább családbarát Európában (5.oldal)

Június 27-én mutatták be sajtónyilvánosság előtt a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom irodájában Andrek Andrea és Léder László pszichológusok munkáját, az ún. APA-füzeteket. Dr. Purebl György a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársa – ez az intézet adott ajánlást a könyvhöz, és ezt az intézetet vezette Kopp Mária professzorasszony – kihangsúlyozta, hogy ez a füzet nem egy káté. Nem szabályok gyűjteménye. Sok olyan könyvvel találkozunk, mely pontokba írja, hogyan neveljük a gyereket, ez a füzet inkább segít, hogy mi találjuk meg a helyes utat. A füzetből idézek: nincs egységes recept arra, hogyan lehetünk jó apák. Sőt! Úgy tűnik, az igazán jó apaság éppen abból áll, hogy az apa, anya és gyermeke közösen alakítják ki a számukra legmegfelelőbb kapcsolatot. Ehhez a legfontosabb, hogy az apa (is) ráhangolódjon gyermekére, tanulja meg jelzéseit, ismerje ki szokásait és igényeit.

A falusi turizmus a vidékfejlesztés egyik nagy lehetősége (7.oldal)

Csizmadia László, a FATOSZ elnöke: A Darányi Ignác-terv is azt mutatja, hogy jelentős pozitív változások történtek. A másfél-két év alatt született VM-rendeletek pontosan a helyi piacok alakulását, a helyi termékek védelmét hivatottak elősegíteni. A kistermelői termelési és értékesítési rendelet 2010-ben jelent meg, és mi civilek írtuk meg a javaslatainkat hozzá. Igaz, ezt az előző kormány adta ki, de a rendelet hiányosságait a jelenlegi minisztérium pótolta. Továbbmenve: a régi piacrendelet majdnem ugyanolyan kritériumokat írt elő a piacok, mint a vásárcsarnokok működtetésére. Most ezt is újraszabályozta a tárca.

„Olyan emberre, mint ön, a Magyar Szocialista Népköztársaságnak nincs szüksége.” (10.oldal)

Székely Kornél grafikus: Most, hogy visszaérkeztem Poznanból sokkal többet tudok mondani. Mióta a Polska Gazeta oly határozottan kiállt népeink történelmi barátsága mellett, nagy változásról számolhatok be. Felejthetetlen élményben lehetett részünk mikor a poznani polgárok és a Lengyelország sok szegletéből érkező szimpatizánsok kitörő örömmel, tapssal és sok-sok öleléssel köszöntötték kicsiny küldöttségünket, élünkön Wittner Máriával. A tiszteletünkre rendezett beszélgető esten pontosan kirajzolódott, hogy lengyel barátaink milyen jól eligazodnak az 56 évvel ezelőtt történt budapesti események között.

Csaknem 130 gyermek jut meleg ételhez Tótkomlóson a nyári gyermekétkeztetési program keretében. Az új szabályok szerint 30 százalékban kötelező olyan alapanyagból készíteni az ételt, amelyet a település 40 kilométeres körzetében termeltek meg. A gyermekétkeztetési programról dr. Garay Ritát, Tótkomlós polgármesterét kérdezem. (9.oldal)

A kormány mindenképpen számít a fiatalokra, ezért is lényeges a Nemzeti Ifjúsági Tanács létrehozása (12.oldal)

Van arra remény, hogy hazánk vonzóbb legyen a fiatalok számára, mint amilyen 2010-ben, a kormányváltás idején volt? – kérdezem Mihalovics Péter országgyűlési képviselőt, az Új Nemzedék Jövőjéért Program koordinációjáért felelős miniszteri biztost.

– Természetesen van, mi ezen dolgozunk és alapvetően az Új Nemzedék Jövőjéért Program is ezeket a célokat fogalmazza meg. Ahhoz, hogy perspektivikus jövőképet tudjunk döntéshozóként vázolni, két irányból kell a fiatalok élethelyzetén javítani. Az egyik a szolgáltatások területének bővítése, a másik az identitás erősítése. Mindkettőt példával illusztrálom. Már megvalósítottuk a diákigazolványok kedvezményrendszerének kibővítését. Így az igazolvány már nem csupán egy plasztikkártya a zsebben, hanem az EU tagországaiban érvényesíthető kedvezményeket is tartalmaz. Utazási, kultúrafogyasztási, vagy szálláskedvezményeket lehet ezáltal igénybe venni. Így kaput nyitottunk Európára a magyar fiatalok számára.

A gazdasági társaságok formáját jelölő rövidítések, a kft., a bt. majdhogynem szitokszóvá váltak, a vállalkozó szó hallatán pedig leginkább Mercedesből kiordító tetovált napszemüveges IQ-betyár képe jelenik meg. Pedig működő vállalkozások, kockázatot vállaló, dolgozni, teremteni akaró emberek nélkül nincs jövője Magyarországnak. A különböző vállalkozásélénkítő programoknak se szeri, se száma. 1990-től annyi vállalkozásélénkítő programmal találkozhattunk a sajtóban, hogy a magyar vállalkozások még vagy tíz évig kipattanó szemekkel termelhetnék a hatalmas profitot. Csakhogy az élénkítésre szánt milliárdok a legritkább esetben jutottak el a címzettekhez. Azok ugyanis – elvileg – a tisztességes működő magyar vállalkozók lennének. A tisztességes magyar vállalkozó a harmadik sztrókon túl a legtöbbször tudomást sem szerzett róla, hogy őt az állam élénkítené, vagy ha mégis akkor biztosan volt valamilyen követelmény, melynek nem tudott megfelelni, mely őt teljes mértékben alkalmatlanná tette az élénkítésre.

Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!

Vagy fizessen rá elő!

Kiadóhivatal: 1092 Budapest, Ráday u. 32., I. em. 3. Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1575. Telefon és telefax: 781-3236, 06-30/754-5017. E-mail: info@magyarforum.hu