vissza a főoldalra

 2012.06.29. 

Csorja Gergely: Egy cikk utóélete

Két héttel ezelőtt címlapon hirdettünk harcot a szolgáltatók visszaélései ellen. A cikk apropóját adó eset utóélete természetesen újabb furcsaságokat tartalmaz. Miután a Gázművek által megbízott kft. kikapcsolta a szolgáltatást, praktikusan egy csapot elzártak, illetve két műanyag gyűrűt kicseréltek, a szolgáltató 30 ezer forintot számlázott ki kizárási díjként és 14 ezer forintot a csap visszanyitásáért. Továbbá a kizárással büntetett családnak – lévén átalánydíjas fogyasztók – a teljes fogyasztását ki kellett fizetnie. Ez június elején az amúgy 12 hónapra elosztott gázfogyasztás közel 30 százalékát, úgy 150 ezer forintot jelentett. A Gázművek lényegében mindent megtett, hogy a család gáz nélkül maradjon, bár azt is el kell mondanunk, hogy miután a 200 ezres összeget befizették, szinte azonnal visszaállították a szolgáltatást, azaz kinyitották a gázcsapot.

 A fogyasztó érdeklődésére, hogy ugyan miért nem értesítették a tartozásról, az ügyintéző hölgy kimutatást közölt, hogy az elmúlt 6 hónapban összesen 7-szer értesítették a kedves fogyasztót. De hogyan lehetséges ez, furcsálkodta el magát a kedves fogyasztó, amikor a postaládában nem volt semmi. Mikor károsultunk a postai küldemények számát kérte, hogy eljárhasson a kézbesítővel szemben, a lehető legmeglepőbb kijelentést hallotta: „Nekünk saját kézbesítőnk van.”

Ezzel az utolsó mondattal a józan ész nem tud sok mindent kezdeni. Tehát, hogy összegezzük: a Gázművek nem értesíti a fogyasztót se telefonon, sem e-mail-ben, sem postai úton, hogy tartozása van, hanem a fogyasztó vagy észreveszi az elszámolásnak nevezett káoszból, melyet havonta a sárga csekkel kap, hogy ő bizony tartozik, vagy a Gázművek saját kézbesítője bedobja a felszólítást. Namost, ha a Gázművek saját kézbesítője inkább kétszer-háromszor hat kisfröccsöt dob be a Molnár presszóban, akkor a kedves fogyasztónak pechje van.

Felvetődött bennem a gondolat, hogy a következő gázszámla befizetése helyett egy levélben tájékoztatom a Gázműveket, hogy nekem is saját kézbesítőm van, aki a Gázművek postaládájába bedobta a gázfogyasztás díját. De ne humorizáljunk ezzel a húsbavágó témával!

Az ügy egy átlagos társadalomban, egy töretlen fejlődésű európai országban lényegében fogyasztóvédelmi kérdés, de hazánkban ezen túlmutat. Magyarországon a szolgáltatónak, befektetőnek, hitelintézetnek, parkolási társaságnak, végrehajtónak és közjegyzőnek álcázott pénzlenyúló társaságok áthatolhatatlan szövevényt alkottak. Az átlagmagyar behálózása a nyolcvanas évek végén kezdődött meg és mind a mai napig tart.

A Magyar Végrehajtók Országos Egyesületének alelnökével, Kállay Judittal olvastam interjút a szombati Magyar Nemzetben. Az igen vonzó külsejű alelnök asszonytól megtudtuk, amit amúgy régen sejtettem, hogy a végrehajtók jelentős része kapcsolatban áll az alvilággal, ráadásul mindenféle képzettség nélkül szipolyozzák a hálójukba került szerencsétlen adósokat.

Most a televény által összehozott ügyek sokasága, elsősorban a kilakoltatások a kormány számlájára íródnak. Az ilyen-olyan csoportok, a Jobbik közelében szervezett, de természetesen a Jobbik kettősbeszéd technikájából adódóan hivatalosan fel nem vállalt engedetlenségi mozgalmak a kormány ellen hangolnak. Pintér rendőrsége lakoltat ki, a kormány hagyja, hogy a kisemberek pénzét elvegyék. Természetesen a kormánynak az ügyekhez semmi köze sincsen, és úgy tűnik, kapacitása sem, hogy a sokszor valóban vérlázító eseteket kivizsgálja. Az igazságszolgáltatás egyelőre akadozik.

A kormány számonkérése az ügyekben azonban egyelőre nem jogos. Az államigazgatásban a cserék éppen csak elkezdődtek, az igazságszolgáltatás pedig, minden ellenkező híreszteléssel szemben, szinte érintetlen. A valódi változások elindulásához ügyek kellenek, méghozzá a Vizoviczki-ügy súlycsoportjában.

A változáshoz a rendőrség, az igazságszolgáltatás és ezekhez kapcsolódóan a végrehajtók, majd sorban a többi megtisztítása szükséges. A tisztuláshoz idő kell. A 2014 és 2018 közötti időszak elengedhetetlen egy sikeres, új Magyarország létrehozásához. Most a legnagyobb veszély, hogy az éppen csak megindult tisztulás megakad, hogy a Kis Jánosék által a 2014-es választás utánra tervezett tüntetéssorozat és a hozzá kapcsolódó esetleges szankciók, Európa Bizottsági fenyítések, IMF-leszólások, tőkekivonások megtörik a kormány gerincét.

Hogy ez ne következhessen be, a Fidesznek a következő választáson is kétharmados, vagy ahhoz közeli győzelmet kell elérnie. Ez most mindennél fontosabb. Látszólag még messze van a 2014-es választás. Valójában itt van a nyakunkon.